Elnéptelenedő tanműhelyek, elbocsátott szakoktatók - ezzel kell számolni?
A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet szerint ha valóban módosítják a szakképzési törvényt, számolni kell a tanműhelyek elnéptelenedésével és a szakképző iskolákban lévő jól képzett szakoktatók leépítésével.
Tóth József, a tömörülés elnöke hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében a várható következmények között említette a vizsgáztatás problémáit, a szakképző iskola gyengítését, valamint a tanulói és szülői jogosítványok csorbulását.
Hozzátette: a módosítás irányával, azzal, hogy már a kilencedik évfolyamon tanulók is tanulószerződés keretében kapják a gyakorlati képzést, alapvetően nem is lenne baj, ha a gazdaság valóban fel tudná vállalni valamennyi szakképzős tanuló gyakorlati képzését. Szerinte azonban a valóság mást mutat. Példaként egy építőipari iskolát említett, és azt írta: az adott intézményben a 2011/12- es tanévben 170 tanuló oktató kft.-nél van tanulószerződéses jogviszonyban, és csak 25 tanuló van olyan helyen, ahol a munkáltató tényleges iparos. A többi tanulót valójában az iskola tanműhelyeiben képzik.
A törvénymódosítást kezdeményezők vajon ismerik e szakképzés valódi állapotát? - tette fel a kérdést, megjegyezve: a beavatkozás a szakképzésbe ellentétes a kormány azon elképzelésével, amelynek célja a magyar szakmunkaerő mobilizálhatósága és az oktatásba történő befektetés.
A nemzetgazdasági tárca vezetőjének javaslata alapján szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. A törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság.
A megfogalmazott módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények.
A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg.
Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést. Módosulhat a szintvizsga megszervezése is: a jövőben a tanulószerződés megkötésének már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele.
Hozzátette: a módosítás irányával, azzal, hogy már a kilencedik évfolyamon tanulók is tanulószerződés keretében kapják a gyakorlati képzést, alapvetően nem is lenne baj, ha a gazdaság valóban fel tudná vállalni valamennyi szakképzős tanuló gyakorlati képzését. Szerinte azonban a valóság mást mutat. Példaként egy építőipari iskolát említett, és azt írta: az adott intézményben a 2011/12- es tanévben 170 tanuló oktató kft.-nél van tanulószerződéses jogviszonyban, és csak 25 tanuló van olyan helyen, ahol a munkáltató tényleges iparos. A többi tanulót valójában az iskola tanműhelyeiben képzik.
A törvénymódosítást kezdeményezők vajon ismerik e szakképzés valódi állapotát? - tette fel a kérdést, megjegyezve: a beavatkozás a szakképzésbe ellentétes a kormány azon elképzelésével, amelynek célja a magyar szakmunkaerő mobilizálhatósága és az oktatásba történő befektetés.
A nemzetgazdasági tárca vezetőjének javaslata alapján szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. A törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság.
A megfogalmazott módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények.
A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg.
Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést. Módosulhat a szintvizsga megszervezése is: a jövőben a tanulószerződés megkötésének már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele.
Korunk vezetéselméletének egyik kulcsszavát, az empowermentet (felelősségteremtést vagy felhatalmazást) járja körül a könyv. 
Aki kérdez: Deák Zsolt
A társadalom, ahol az anyaság a kényszerpálya