Elvetette a napi standolást a költségvetési bizottság
A parlament költségvetési bizottsága hétfőn egyhangúlag támogatta, hogy a napi helyett havi standolás legyen a vendéglátóhelyeken. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami kezességvállalásról szóló törvényjavaslatot a szocialista képviselők megszavazták, így mindkét javaslat parlamenti általános vitára alkalmas.
Az "egyes vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről" szóló első törvényjavaslat a vendéglátóhelyeken az égetett szeszek napi számbavételének (szakzsargonnal a standolásnak) az eltörlése mellett tartalmazza a 250 ezer forintos készpénzfizetési limit hatályon kívül helyezését, és a házipénztárban tartandó készpénz plafonjának megemelését is.
A korlátozó rendelkezéseket hatályon kívül helyező eredeti törvényjavaslatot Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó fideszes képviselők nyújtották be. A költségvetési bizottság hétfői ülésére ehhez ötpárti módosítás érkezett, amelyet Szanyi Tibor és Újhelyi István (MSZP), Koszorús László (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Kóka János (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) jegyzett. A bizottság vita nélkül, a Pénzügyminisztérium (PM) elutasító véleménye ellenére, egyhangúlag általános vitára bocsátotta a javaslatot.
A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességet tartalmazó, a pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat viszont már több mint egy órás vitát váltott ki.
A javaslat lényege, hogy az elmúlt év szeptember 30. után állását elvesztett, lakáshitelt felvevő állampolgár két évig csak havi 10 ezer forintot fizessen a banknak törlesztő részletként. Az állam akkor lesz készfizető kezes, ha a 10 ezer forintot sem tudja fizetni az adós. Ekkor helyette az állam átvállalja a törlesztést. Ugyanakkor a csökkentett törlesztő részlet miatt kieső kamatot és tőkerészleteket vagy a futamidő hosszabbításával, vagy pedig a későbbiekben magasabb törlesztő részletekkel kell pótolni.
A bizottság tagjai - mindkét az ellenzéki, mind a kormánypárti oldalon - a javaslat hiányosságaira hívták fel a figyelmet. A javaslat nem rendelkezik például arról, mi a helyzet, ha egy kényszervállalkozó nem tud fizetni, akkor neki is járna-e a kedvezmény. A tervezett jogszabály nem szól a lakáslízingről, de az olyan jelzáloghitelekről sem, amelyeknek a fedezete az adós lakása, de a pénzt másra költötte el.
Abban a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is egyetértettek, hogy a törlesztő részletek nem fizetését kezelni kell. Az ellenzék ezt egy új törvényjavaslattal, míg a kormánypárt a benyújtott javaslat módosításával kívánta elérni.
Kék Mónika, a PM főosztályvezetője arról szólt, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint több tízezer hitelfelvevő kerülhet szorult helyzetbe. Az állam helytállása jövőre kezdődne el, és 2013-ig tartana, a jövő évi költségvetésben már lenne is rá külön keret. A bizottságban a 15 szocialista képviselő igen szavazott a benyújtott javaslatra, így az általános parlamenti vitára alkalmas.
A korlátozó rendelkezéseket hatályon kívül helyező eredeti törvényjavaslatot Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó fideszes képviselők nyújtották be. A költségvetési bizottság hétfői ülésére ehhez ötpárti módosítás érkezett, amelyet Szanyi Tibor és Újhelyi István (MSZP), Koszorús László (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Kóka János (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) jegyzett. A bizottság vita nélkül, a Pénzügyminisztérium (PM) elutasító véleménye ellenére, egyhangúlag általános vitára bocsátotta a javaslatot.
A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességet tartalmazó, a pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat viszont már több mint egy órás vitát váltott ki.
A javaslat lényege, hogy az elmúlt év szeptember 30. után állását elvesztett, lakáshitelt felvevő állampolgár két évig csak havi 10 ezer forintot fizessen a banknak törlesztő részletként. Az állam akkor lesz készfizető kezes, ha a 10 ezer forintot sem tudja fizetni az adós. Ekkor helyette az állam átvállalja a törlesztést. Ugyanakkor a csökkentett törlesztő részlet miatt kieső kamatot és tőkerészleteket vagy a futamidő hosszabbításával, vagy pedig a későbbiekben magasabb törlesztő részletekkel kell pótolni.
A bizottság tagjai - mindkét az ellenzéki, mind a kormánypárti oldalon - a javaslat hiányosságaira hívták fel a figyelmet. A javaslat nem rendelkezik például arról, mi a helyzet, ha egy kényszervállalkozó nem tud fizetni, akkor neki is járna-e a kedvezmény. A tervezett jogszabály nem szól a lakáslízingről, de az olyan jelzáloghitelekről sem, amelyeknek a fedezete az adós lakása, de a pénzt másra költötte el.
Abban a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is egyetértettek, hogy a törlesztő részletek nem fizetését kezelni kell. Az ellenzék ezt egy új törvényjavaslattal, míg a kormánypárt a benyújtott javaslat módosításával kívánta elérni.
Kék Mónika, a PM főosztályvezetője arról szólt, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint több tízezer hitelfelvevő kerülhet szorult helyzetbe. Az állam helytállása jövőre kezdődne el, és 2013-ig tartana, a jövő évi költségvetésben már lenne is rá külön keret. A bizottságban a 15 szocialista képviselő igen szavazott a benyújtott javaslatra, így az általános parlamenti vitára alkalmas.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele