Emelnék a gazdagok adóit

BDI: magasak az adóterhek

A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Baloldal adóemelési tervei 450 ezer munkahely megszűnésével fenyegetnek a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) számításai szerint. A szervezet úgy véli, adóemelések helyett az adórendszer egyszerűsítésére van szükség. A számlák, bizonylatok és egyéb iratok megőrzésesére vonatkozó kötelezettség időtartamát például tízről öt évre kellene csökkenteni, ezzel 4 milliárd euróval csökkennének a vállalkozások adminisztrációs terhei – érvel a DIHK.

A német iparvállalatok szövetsége (BDI) és a vegyipari vállalkozások szövetsége (VCI) szerint a német vállalkozások adóterhelése jelenleg is rendkívül magas. Az úgynevezett tényleges adóterhelés 28,2 százalékos, ami az ötödik legmagasabb érték a legfejlettebb ipari országok mezőnyében. Kiemelkedően nagy a villamos áramra rakódó közteher. A megújuló energiaforrások kihasználásának ösztönzését célzó szabályozási rendszer 2001-es bevezetése óta csaknem megnégyszereződött az áram árába beépített adó- és járulékteher a BDI és a VCI közös elemzése szerint.

Ráadásul az adóbevételek minden korábbinál magasabbra emelkedtek, a központi költségvetés, a tartományok és az önkormányzatok az idén együtt várhatóan 615 milliárd euró adóbevételhez jutnak, ami történelmi csúcsot jelent, 2017-ben pedig az összesített adóbevétel átlépi a 700 milliárd eurós határt. Ezen belül a vállalkozások által befizetett adó a tavalyi 112 milliárd euróról várhatóan 134 milliárd euróra emelkedik 2017-re, vagyis nagyjából 20 százalékkal nő. Ebben a helyzetben “egyenesen groteszk” adóemelésről beszélni – jegyezte meg Ludwig Kley, a VCI elnöke a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva.

A jelenlegi kormányoldal – a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a liberális FDP – egyetért az ellenzékkel abban, hogy konszolidálni kell a szövetségi állam, a tartományok és a helyi önkormányzatok költségvetését, és több pénzt kell fordítani a gazdaság versenyképességét tekintve legfontosabb területekre, elsősorban a közlekedési és az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, és a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzésére. A célok eléréséhez azonban más utat javasolnak a kormánypártok és az ellenéki erők, és a legnagyobb különbség az adózási kérdésekben van – mutatott rá a DIHK a szeptember 22-ei országos parlamenti választásra készített pártprogramokat összehasonlító elemzésében.

A CDU/CSU elutasítja az adók emelését. A közterhek növelése “megmérgezi a konjunktúrát” – mondják a konzervatív politikusok. Az FDP nemcsak nem emelné a közterheket, hanem el is törölne egyet, a társasági adóra és a személyi jövedelemadóra (szja) rakódó úgynevezett szolidaritási hozzájárulást, amely a volt NDK területének felzárkóztatását szolgálja. A kormányoldal az adóbevételek dinamikus növekedésére hivatkozva úgy véli, hogy a közterhek növelése nélkül is el lehet indítani a fejlesztéseket a következő ciklusban.

Régi-új adók a tervezetben

A baloldali pártok a gazdagok terheit növelnék. Az SPD és remélt koalíciós társa, a Zöldek szerint a jelenlegi 42 százalékról 49 százalékra kell emelni az szja legfelső kulcsát. A legradikálisabb a szociáldemokratáktól balra elhelyezkedő Baloldal, amellyel azonban egy parlamenti erő sem hajlandó koalíciót kötni. A párt az szja legfelső kulcsát 53 százalékra emelné, és bevezetne egy 75 százalékos kulcsot is az egymillió euró feletti jövedelmek megadóztatására. A Baloldal a társasági adót is emelné, 15 százalékról 25 százalékra.

Mindhárom ellenzéki párt szorgalmazza a vagyonadó bevezetését. A DIHK szerint ez az intézkedés okozná a legnagyobb kárt, mert szűkítené a munkahelyeket teremtő vállalkozások mozgásterét. Az SPD és a Zöldek azt ígérik, hogy a vállalkozásokat megkímélnék, a DIHK szerint azonban ez alkotmányjogi problémákba ütközne, és nemigen lehetne kivitelezni.

A konzervatív-liberális kormány elkötelezett a pénzügyi tranzakciókra kivetendő különadó mellett, és megállapodott tíz euróövezeti tagországgal, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés keretében bevezetik az új adónemet. A tervet támogatják a baloldali pártok, de nagyobb mértékű adót vetnének ki. A DIHK szerint mindkét kezdeményezés versenyképességi hátrányt eredményez, és károkat okozna nemcsak a pénzügyi szektorban, hanem az egész gazdaságban.