Erasmus-botrány: Magyarország tiltakozik, de a diákok hiába várnak?

Az Erasmus-vitát az indította el, hogy az EU szerint nem volt elég átlátható, kik irányítják a modellváltó magyar egyetemeket, ezért kizárták őket az uniós programokból. A kormány ezt vitatja, és új törvényt nyújtott be a feltételek rendezésére, de egyelőre nincs megállapodás az Erasmus visszaállításáról.

Magyarország addig nem támogatja az Európai Unió új Erasmus-stratégiáját, amíg a magyar egyetemisták, oktatók és kutatók nem kapják vissza a hozzáférésüket az Erasmus+ és a Horizon Európa programokhoz – jelentette ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az M1 Ma reggel című műsorában. Mint mondta, a kormány álláspontja teljes mértékben egyezik a Magyar Rektori Konferencia vezetésének véleményével, amely szintén az Erasmus-ügy rendezését sürgeti. Az uniós oktatási miniszterek csütörtökön tárgyalnak az új stratégiáról.

A miniszter veszteségnek és jogtalannak nevezte, hogy az Európai Bizottság 2022-ben kizárta a modellváltó magyar egyetemeket az új Erasmus+ és Horizon pályázatokból. Szerinte ez azért méltatlan, mert a magyar kormány végrehajtotta a Bizottság által kért jogszabály-módosításokat és szabályozói változtatásokat. Úgy fogalmazott: a Bizottság „valótlan állításokat” tett a magyar felsőoktatási alapítványok politikai befolyásáról. Hankó hangsúlyozta, hogy a modellváltáskor 105 kuratóriumi tagból mindössze 13 volt politikai szereplő, akik azóta le is mondtak.

A tárcavezető szerint Brüsszelnek amúgy sincs hatásköre ebben a kérdésben, hiszen az oktatás nemzeti hatáskör. Mint mondta, a magyar egyetemek szenátusi tagjainak 87 százaléka támogatja a jelenlegi modellt, így a Bizottság döntése az egyetemek belső akaratával is szembemegy. Hankó azt is kifogásolta, hogy a jelenlegi uniós javaslat szerint észak-afrikai és palesztin egyetemek is bekerülhetnének az Erasmus-rendszerbe, ami szerinte akár 350 ezer Európán kívüli hallgató beáramlását is eredményezhetné.

A műsorban arról is szó esett, hogy hat magyar egyetem az Európai Unió Bíróságához fordult. A per közel két év után lépett tárgyalási szakaszba. Hankó állítása szerint a bírók „megrökönyödtek” azon, hogy a Bizottság vizsgálat nélkül, az érintett intézmények megkérdezése nélkül döntött a kizárásról.

A miniszter közölte: Magyarország csak akkor támogatja az új Erasmus-stratégiát, ha az egyértelműen rögzíti, hogy minden uniós állampolgár – így a magyar diákok is – jogosult az Erasmus-programra.

Harcolunk, nagy csata lesz

– fogalmazott. A stratégia elfogadásához egyhangú döntés szükséges.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Hankó úgy fogalmazott: „Brüsszel a magyar kormányt akarja zsarolni”. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben a hallgatókat, ezért indította el a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek segítségével eddig összesen 8115 magyar egyetemista tanulhatott külföldön. (Összehasonlításképpen, az Erasmus+ programban korábban évente átlagosan 10 ezer magyar hallgató vett részt. - a szerk) A tárcavezető arról is beszámolt, hogy új amerikai–magyar egyetemi és kutatási megállapodás született, amelyben együttműködik a Fulbright és a Pannónia program.

Miért lett egyáltalán feszültség a magyar Erasmus-részvétel körül?

A konfliktus gyökere 2022-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság kizárta a modellváltáson átesett 21 magyar egyetemet az új Erasmus+ és Horizon pályázatokból. A Bizottság szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumainak összetétele nem volt kellően független, és politikai összeférhetetlenségi kockázatot jelentett. Több nemzetközi forrás is arról számolt be, hogy Brüsszel addig nem oldja fel a korlátozást, amíg Magyarország nem biztosít garanciákat az átláthatóságra és a politikai befolyás kizárására. Az Euronews például arról írt, hogy a Bizottság a kuratóriumi összeférhetetlenségeket tartja a legfőbb akadálynak, míg a Times Higher Education szerint az EU úgy látja, Budapest nem kezelte megfelelően a kockázatokat.

Most a magyar kormány egy új törvénymódosítást terjeszt elő, amely szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezetne be a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságra – többek között határozott idejű megbízással és egyéves „lehűlési idővel” azok számára, akik korábban politikai tisztséget töltöttek be. A kabinet szerint ezzel megszűnhet a diszkrimináció, és visszatérhetnek a magyar egyetemek az Erasmus és a Horizon programokba.

  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A meglepő igazság: Miért jelennek meg szülők a Z generáció állásinterjúin?

Egy friss kutatásban a Z generációsok majdnem fele azt mondta, hogy szülei segítettek nekik önéletrajzot írni, de volt olyan szülő is, aki gyermeke... Teljes cikk

Gulyás Gergely: heteken belül megkapják 150 ezer forintos juttatásukat a pedagógusok

Heteken belül elutalják a tanároknak azt a 150 ezer forintos juttatást, amiről az e heti kormányülésen született döntés - közölte a csütörtöki... Teljes cikk

Ennyi személyi kölcsönre elég a magyar átlagfizetés

Egy friss számítás szerint az átlagkereset mellett akár egy 15 millió forintos személyi kölcsön törlesztése is vállalható lehet, de csak... Teljes cikk