Kétszer nagyobb költségvetési bevételt fog eredményezni az EFO-törvény megváltoztatása

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosításáról Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a szerdai Országgyűlésen azt mondta, felülvizsgálták a szabályozását, és a mezőgazdasági szakmai szervezetekkel történt egyeztetés után

2026. január 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozható munkanapok száma a jelenlegi legfeljebb 120 napon túl még 90 nappal egészülhet ki, az emelt munkanapok esetén magasabb közteher fizetése mellett.

Hozzátette, a jövőben nem lesz korlát, hogy a munkavállaló csak kilencven napot dolgozhat egy munkáltatónál alkalmi munkavégzés keretében. Tavaly 20-44 ezer fő között mozgott a mezőgazdasági idénymunkára bejelentettek száma, a 120 nap feletti munkavégzési igénnyel érintett létszám pedig mintegy 4500 főt tett ki, ami indokolja az agrárágazat esetén a szabályozás könnyítését.

Kitért arra, korábban azért változtattak az egyszerűsített foglalkoztatáson, mert az adatok azt mutatták, hogy ez a foglalkoztatási forma túlságosan elterjedt a munkaviszony rovására, az eredetileg alkalmi, illetve idényjellegű foglalkoztatást egyes foglalkoztatók gyakran a rendes munkaviszonyban történő foglalkoztatás kiváltására használták.

Hozzátette, a kormány idén februártól - több mint tíz év után - megemelte a munkáltató által fizetett közterhet, míg júliustól 120 napban maximalizálja az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozható napok számát munkavállalóként.

A KDNP támogatta a javaslatot

Hollik István (KDNP) közölte, a mostani törvényjavaslat célja az, hogy a foglalkoztatást minél rugalmasabbá tegye, hogy minél többen tudjanak bekapcsolódni a munka világába. Hozzátette, az előterjesztés egy létező problémára, a mezőgazdasági idénymunkások problémájára ad választ, így nemcsak a tavaszi-nyári, hanem az őszi szezonban is lehetőség lesz ilyen foglalkoztatási formában munkaerőt alkalmazni.

Hollik István jelezte, támogatják a javaslatot, mert az biztosítja, hogy minden magyar ember, aki dolgozni akar, munkát találjon és munkabérből tartsa el a családját.

DK: a közterhek megemelése sok vállalkozást ellehetetlenít

Földi Judit (DK) véleménye szerint az egyszerűsített foglalkoztatás idei módosításával a kormány számára a legfontosabb szempont a minél magasabb költségvetési bevétel elérése volt. Indoklásként elmondta,

míg 2023-ban 42, 2024-ben 46 milliárd forintot terveztek költségvetési bevételként, addig 2025-ben már 82 milliárd forintot várnak el ebből a foglalkoztatási formából.

Hozzátette: az idény- és az alkalmi munka esetén 2024-hez képest idén 72 százalékkal emelkedett a közteher mértéke. Drasztikus változásnak nevezte azt, hogy idén júliustól a munkavállaló éves szintén összesen 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, több munkáltató esetében is, miközben eddig munkáltatóként volt ez meghatározva. Szerinte ezek a változások főként az élőmunkaigényes zöldség- és gyümölcságazatot érintik.

A törvényjavaslatot úgy értékelte, a foglalkoztatási időtartam meghosszabbítása enyhíthet a gondokon, de a közterhek megemelése sok vállalkozást ellehetetlenít. Megoldásnak azt tartotta, hogy ha alapos elemzések alapján, megfelelő hatásvizsgálatok után komplex módon szabályoznák a mintegy 150-180 ezer mezőgazdasági munkavállaló foglalkoztatását.

Fidesz: a javaslat egyensúlyt teremt a rugalmas foglalkoztatás és a munkavállalói jogbiztonság között

Gelencsér Attila, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása nemcsak a mezőgazdasági ágazat működését könnyíti meg, hanem egyensúlyt teremt a rugalmas foglalkoztatás és a munkavállalói jogbiztonság között. Jelezte: az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szigorítani kellett az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait, mert egyes munkáltatók ezzel a formával visszaélve kikerülték a hosszú távú munkaviszony biztosítását, és ez sok dolgozót megfosztott a társadalombiztosítási ellátásoktól. Fontosnak nevezte, hogy a módosítás rugalmasabbá teszi az idénymunkát, 90 nappal meghosszabbítva a korábbi 120 napos időkorlátot. Ugyancsak könnyítés, hogy amíg a jelenlegi szabályozás szerint egy munkavállaló egy munkáltatónál csak 90 napot dolgozhatott alkalmi munkában, a jövőben akár 120 napot is dolgozhat.

Gelencsér Attila összegzése szerint a módosítás egyensúlyt teremt, segíti a mezőgazdasági termelőket, biztosítja a munkaerőpiaci rugalmasságot, és garantálja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás továbbra is tisztességes keretek között működjön.

Mi Hazánk: a munkavállalók eladósodása az oka az idénymunka népszerűségének

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka szerint az idénymunkát végzők többsége azért nem akar munkaviszonyt létesíteni, mert a végrehajtás alá vont tartozásait a munkabérből le lehet vonni, míg az idénymunkából szerzett jövedelemből nem.

Jó lépésnek nevezte az egyszerűsített foglalkoztatás fenntartását, sőt kibővítését, a 120 plusz 90 nap időkeret bevezetésével, megjegyezve, hogy bővebb időkeretet is el tudna képzelni.

Kifogásolta ugyanakkor, hogy a plusz 90 napra extra, 3300 forint/fő/nap közterhet kíván kivetni a kormány, ami 2200-hoz képest 50 százalékos emelés.

Feltette a kérdést, hogy - mivel a tárgyalt módosítás 2026. január 1-jén lépne hatályba - a 2025-ös év második felére milyen szabályok vonatkoznak.

A vita lezárva

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában Apáti István kérdésére válaszolva jelezte:

2025 első félévére - január 1-jétől június 30-ig - a korábbi szabályok vonatkoznak, vagyis 90 nap, viszont plusz lehetőség, hogy 2025 második félévében a teljes 120 nap a munkavállaló rendelkezésére áll, függetlenül attól, hogy az első félévben mennyit használt fel a 90 napból.

Hozzátette: ez egy csak 2025-re vonatkozó szabály, 2026-ban - elfogadása esetén - már az új szabályok lesznek irányadók.

Az államtitkár vitatta Apáti István meglátását, hogy az idénymunkákra alapvetően a munkavállalók gazdasági nehézségei, adósságai adnak okot. Azt mondta: az idénymunkát ezeknek a munkáknak az idényjellege indokolja, hiszen dinnyét akkor kell szedni, amikor megérik.

Tagadta Földi Judit (DK) képviselő megjegyzését, amely szerint a kormány célja a javaslattal a minél nagyobb költségvetési bevétel elérése. Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy lehetőleg minél több munkavállalót irányítson a rendes munkaviszony keretei közé.