Eurostat: az uniós tagországok több mint 1000 milliárd eurót költöttek egészségügyre
Magyarország az uniós átlag alatt marad - írja az MTI.
Az Európai Unió (EU) tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót (egy euró mintegy 310 forint), az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország az unió átlagánál kevesebbet, GDP-jének alig több mint 5 százalékát költötte az egészségügyi ellátásra - derül ki az Eurostat pénteken kiadott felméréséből.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának közlése szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, az egészségügyre fordított állami kiadás Cipruson (2,6 százalék), Lettországban (3,8 százalék), Romániában (4,2 százalék), Görögországban (4,5 százalék), Luxemburgban (4,6 százalék) és Lengyelországban (4,7 százalék) volt a legkevesebb a vizsgált 2015-ös évben. Ezzel szemben Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,2 százalék), Ausztria és Hollandia (mindkettő 8,0 százalék) az unió átlagánál többet fordított az egészségügyre.
Megjegyezték, a rangsor egészen más, ha az egészségügyre költött összeg az egyes tagállamok lakosságszámával áll összehasonlításban. A vizsgált időszakban az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tettek ki.
Az egy főre jutó, 3000 eurót meghaladó, egészségügyre fordított tagállami kiadás Luxemburgban volt a legtöbb (4112 euró), majd a sorban Dánia (4094 euró), Hollandia (3194 euró), Svédország (3170 euró), Ausztria (3149 euró), Írország (3138 euró) és az Egyesült Királyság (3020 euró) következik.
A lista másik végén Románia (340 euró), Bulgária (343 euró), Lettország (468 euró), Lengyelország (520 euró), Ciprus (532 euró) és Magyarország (592 euró) sorakozik.
Az Európai Unió egészét tekintve az egészségügyre fordított, GDP-arányos költés a szociális védelem után (19,2 százalék) a közkiadások második legnagyobb tétele. Ezt az általános közszolgáltatások (6,2 százalék), majd az oktatás (4,9), a gazdasági ügyek (4,3), a közrend és a biztonság (1,8), a védelem (1,4), a szabadidő, kultúra és vallási felekezetek támogatása (1 százalék), a környezetvédelem (0,8), végül a lakhatás és a közösségi szolgáltatásokra fordított költségek (0,6) követik.
MTI
Az Európai Unió statisztikai hivatalának közlése szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, az egészségügyre fordított állami kiadás Cipruson (2,6 százalék), Lettországban (3,8 százalék), Romániában (4,2 százalék), Görögországban (4,5 százalék), Luxemburgban (4,6 százalék) és Lengyelországban (4,7 százalék) volt a legkevesebb a vizsgált 2015-ös évben. Ezzel szemben Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,2 százalék), Ausztria és Hollandia (mindkettő 8,0 százalék) az unió átlagánál többet fordított az egészségügyre.
Megjegyezték, a rangsor egészen más, ha az egészségügyre költött összeg az egyes tagállamok lakosságszámával áll összehasonlításban. A vizsgált időszakban az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tettek ki.
Az egy főre jutó, 3000 eurót meghaladó, egészségügyre fordított tagállami kiadás Luxemburgban volt a legtöbb (4112 euró), majd a sorban Dánia (4094 euró), Hollandia (3194 euró), Svédország (3170 euró), Ausztria (3149 euró), Írország (3138 euró) és az Egyesült Királyság (3020 euró) következik.
A lista másik végén Románia (340 euró), Bulgária (343 euró), Lettország (468 euró), Lengyelország (520 euró), Ciprus (532 euró) és Magyarország (592 euró) sorakozik.
Az Európai Unió egészét tekintve az egészségügyre fordított, GDP-arányos költés a szociális védelem után (19,2 százalék) a közkiadások második legnagyobb tétele. Ezt az általános közszolgáltatások (6,2 százalék), majd az oktatás (4,9), a gazdasági ügyek (4,3), a közrend és a biztonság (1,8), a védelem (1,4), a szabadidő, kultúra és vallási felekezetek támogatása (1 százalék), a környezetvédelem (0,8), végül a lakhatás és a közösségi szolgáltatásokra fordított költségek (0,6) követik.
MTI
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Kulturális ajánló: Network