Megjelent: 16 éve

Fábri: A fiataloknak pontos képük van, miért jelentkeznek az adott szakra

Azok a kisebb intézmények, amelyek az idei felvételi folyamatában növelték hallgatói létszámukat a tavalyihoz képest, dinamikusabban fejlődnek, gyorsabban reagálnak a piaci igényekre és PR-stratégiát alkalmaznak - mondta az EduPress-nek Fábri István szociológus, az Educatio Kht. munkatársa.

Fábri István szakember szerint hamarosan a nagy múltú állami egyetemeknek is érdemes lenne marketing eszközökkel élniük. A jelentkezőszám csökkenésének egyik okaként felvette azt is, hogy sokan az új érettségi-felvételi rendszer miatt nem vágnak neki az egyetemnek, főiskolának.

- A jelentkezési mutatók szerint mindössze hat intézmény tudta jelentkezői létszámát növelni az idei felvételi időszakban. Ezek közül kettő viszonylag új magánfőiskola, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a Zsigmond Király Főiskola. Mi lehet az oka, hogy az erős jelentkező létszámcsökkenés ellenére ezekbe az intézményekbe tavalynál is több jelentkező felvételizik?

- Két dologgal indokolható. Egyrészt ezek viszonylag új intézmények lévén könnyebben, gyorsabban és dinamikusabban reagálnak a piac változásaira, a megújult igényekre. Képzési kínálatukat folyamatosan bővítik, rugalmasabb képzési struktúrát mutatnak. Szakmai presztízsük folyamatosan nő, megvannak az első diplomás hallgatók, gyorsabbak a visszajelzések. Másrészt a fiatal intézmények sikerességében jelentős szerepe van, hogy nagyon erős marketingpolitikát alkalmaznak, PR-ügynökségeket bíznak meg az intézmény kommunikációjával, amelynek nagyon erős hozadéka van.

- A Pécsi Tudományegyetem jelentkezési adatai 25 százalékos visszaesést mutatnak tavalyhoz képest. Ez vajon az intézmény népszerűségvesztését tükrözi? Nekik is kellene marketingpolitikát alkalmazni a versenyben maradásért?

- Félrevezető lenne az adatokat népszerűségvesztéssel magyarázni. Tudniillik a Pécsi Tudományegyetem a legszélesebb körből vonzza a jelentkezőket. A csökkenő szám ellenére még mindig Pécsre jelentkeznek legtöbben a távoli országrészekből. Viszont más szerepe van egy nagy klasszikus egyetemnek a felsőoktatásban, mint a kisebb magánfőiskoláknak. A nagy tudományegyetemek nehezebben mozdulnak a piaci kihívásokra, igényekre, de igen, azt gondolom, hogy ezen egyetemek esetében is nagyon pozitív eredménye lehet, ha hangsúlyt fektetnek a PR-tevékenységre, és kiemelik mondjuk oktatói gárdájuk magas szakmai színvonalát.

- Mégsem teszik...

- Mert még nincs szükségük rá. A jelentkezők többsége még mindig ezekbe az intézményekbe jelentkezik. Így tehát nekik nem a túlélésről szól a pr-kommunikáció, ezeket az egyetemeket nem ölhet meg egy rossz jelentkezési mutatókat produkáló év, míg sok kis intézményről ez nem mondható el. A tudományegyetemeket nem fenyegeti a megszűnés vagy integrálódás veszélye.

- A kisebb intézményeket igen? Mi várható a felsőoktatási piacon azokkal a kis intézményekkel, amelyek párszázas jelentkezői létszámot érnek csupán el?

- Ők persze nehéz helyzetben vannak, de nehéz lenne prognosztizálni, hogy mi lesz a sorsuk. Az biztos, hogy egy részük vagy folyamatosan fejleszti a képzési kínálatát és komoly marketing politikát alkalmaz, vagy megszűnik, integrálódik.

- Valóban elaprózott a magyar felsőoktatási hálózat?

- Elaprózott, de nem gondolom, hogy feltétlenül életképtelen lenne. A kis intézményeknek is adott esetben megvan a regionális szerepük. A tanító és tanárképző intézményrendszer például egy országos lefedettségű hálózat, mely regionális igényeket elégít ki. Egy-két intézmény persze erőltetettnek tűnik, valószínűleg azok nem tehetnek mást, mint integrálódnak vagy megszűnnek.

- Változtak-e a szakok iránti érdeklődés főbb tendenciái az elmúlt években?

- A bölcsészettudományok iránt például csökkent az érdeklődés, a jogászképzésre is kevesebben jelentkeznek, ennek ellenére a bölcsészettudományi képzési terület évek óta a második-harmadik legnépszerűbb, míg a jogász képzés ismét rajta van a tíz legtöbbek által választott képzések listáján. Most jelenleg a gazdasági szakok a legnépszerűbbek. A műszaki és természettudományi képzési területen viszont az átlagoshoz képest is nagyobb volt a jelentkezői létszámcsökkenés.

- Pedig a munkaerő-piaci visszajelzések szerint pont ezen a két területen jelentős a munkaerőhiány.

- Igen, az elmúlt két évben erős pozitív propagandája volt ennek a két képzési területnek, melynek eredményeként tavaly nőttek is a jelentkezési adatok, idén ez a folyamat megállt, kevesebben jelentkeztek. Szerintem egyébként ezek a munkaerő-piaci visszajelzések nem helytállóak, azért nem hiszek nekik, mert soha nem áll mögöttük statisztikai adat, vagy az állítást igazoló adatsor.

- Ez azt jelenti, hogy Ön szerint nincsenek olyan képzési területek, amelyekből túlképzés van, és kisebb a felvevőpiac, mint a képzettek száma?

- A diplomát ma már sokkal tágabban kell értelmezni, mint korábban. Egy diplomás pályakezdő sokkal szélesebb spektrumon el tud helyezkedni, egy pedagógus vagy kommunikáció szakon végzett fiatal számtalan lehetőség közül választhat, amelyre alkalmas. Nem feltétlenül kell tanítania, vagy a médiában dolgoznia.

- Az intézményeknek és az oktatáspolitikának van abban felelőssége, hogy terelgesse a hallgatókat, informálja őket egy-egy szakma telítettségéről, mások hiányáról?

- Természetesen van, de azért el kellene gondolkodni azon, hogy ugyan különböző - bár nagyon is önkényesen idézett - munkaerő-piaci visszajelzésektől zeng a média, a felvételiző diákok érdekes módon mégsem mindig azokat a szakokat választják, ahol "biztos" az elhelyezkedés. Úgy látom, a fiataloknak pontos képük van arról, hogy miért jelentkeznek az adott szakra, reálisabban látják a lehetőségeiket. Mostanában például gyakran emlegetik, hogy túl sokan jelentkeznek kommunikáció szakra. Itt viszont elfelejtenek hivatkozni a munkaerő-piacra: egyre több újság, internetes portál, televíziós csatorna indul, kommunikációs cégek jönnek létre, minden komolyabb cég alkalmaz kommunikációs szakembereket. Meglátásom szerint a jelentkezők figyelemmel követik a munkaerő-piaci folyamatokat. Ráadásul az egyéni érdeklődést nehéz lenne befolyásolni.


- Ezek szerint nem a piac igényei alakítják a felsőoktatást, hanem a felsőoktatás a piacot?



- Részben. Ez egy kölcsönös egymásra hatás. Az elmúlt években a volt szocialista országokat az jellemzi, hogy egyoldalúan közelítik meg a munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatát, Nyugat-Európában a kölcsönösségen alapszik az elképzelés. Nagyon károsnak tartom, hogy a munkaerő-piaci visszajelzésekből mindig azt emeli ki a média, hogy diplomás munkanélküliség van, túlképzés jellemzi a felsőoktatást, mintha azt akarnák sugallni, hogy nem érdemes továbbtanulni.

- Gondolja, hogy ez az egyik oka a jelentkezői elkedvetlenedésnek?

- Ez egy nagyon komplex kérdés. Felmérések szerint a potenciális korosztály egy része egyáltalán nem jut el az érettségiig sem, tehát teljesen el van zárva a továbbtanulás lehetőségétől. Nagy az egyenlőtlenség, de nem azon a szinten, hogy ki, melyik felsőoktatási intézménybe kerül be, hanem hogy eljut-e egyáltalán odáig. A jelentkezői létszámcsökkenés legfontosabb oka azonban, hogy az idősebb korosztályok közül lényegesen kisebb arányban jelentkeznek. Főként azért, mert az utóbbi másfél évtizedben egyre nyitottabbá váló hazai felsőoktatás folyamatosan "felszívta" a korábban be nem került fiatalokat, illetve a munkájukhoz újabb (vagy kiegészítő) diplomát szerezni kívánó fiatal diplomásokat. Ezen túl sok korábban diplomázott fiatal nem vállalja, hogy 28 évesen újra érettségizzen, tehát véleményem szerint sokak az új érettségi-felvételi rendszer miatt nem jelentkeznek.

- Tavaly a felsőfokú szakképzésre elkülönített 12 500 helyet a pótjelentkezésekkel sem tudták feltölteni az intézmények, nem volt elég jelentkező. Idén több mint 13 ezer jelentkezés érkezett a szintén 12 500 helyre. Ez az oktatáspolitikai és intézményi kommunikációnak köszönhető?

- Itt azért pontosítani kell, hiszen a 13 ezres szám minden, tehát a második, harmadik vagy sokadik helyre beírt jelentkezéseket is tartalmazza. Sokatmondóbb, ha csak az első helyes jelentkezéseket nézzük. Ezek szerint felsőfokú szakképzési helyre közel 4 900 fő adta be a jelentkezését. Még így is elmondhatjuk azonban, hogy ha kismértékben is, de felsőfokú szakképzésre az elmúlt években folyamatosan nőtt az érdeklődés. Erre nyilván hatással van, hogy az államilag támogatott keretszámokat növelték ebben a képzési formában, valamint a pozitív propaganda is célt ért.

Meg kell jegyezni, hogy felsőfokú szakképzést nem csak felsőoktatási intézmények indítanak. Sőt, lényegesen nagyobb szerepe van ebben a képzési formában a szakközépiskoláknak, a különböző szervezeteknek, cégeknek, akik fizetős képzést kínálnak ugyan, mégis jelentős számú érettségizett hallgatót szippantanak el a felsőoktatás elől.


- A jelentkezési mutatók tükrében feltételezhető, hogy könnyebb lesz felvételt nyerni, hiszen idén ugyanakkora a keretszám mint tavaly, csak kevesebb a jelentkező. Gondolja, hogy ez ronthat a képzések minőségén?



- A központi vonalhúzásnál már tavaly is megállapítottak a különböző szakokon egy minimum ponthatárt, ami alatt nem kerülhettek be a jelentkezők a felsőoktatásba. A felvételi kritériumok is szelektálják, hogy hova, milyen feltételeknek megfelelő diákok jelentkezhetnek. Én nem gondolom azonban, hogy egy pár pontos eltérés egzakt képet festene arról, hogy hol, milyen képességű diákok tanulnak. Ehhez az egységes, standard felvételi rendszerhez azonban még az intézményeknek is hozzá kell szokniuk. Összességében pedig azt gondolom, hogy a felvételi pontok, illetve a bekerülési arány alapján nehéz egyértelműen következtetni a hallgatói színvonalra - a képzés minőségére meg pláne.

Edupress.hu
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Egységes bértáblát követel a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a felsőoktatási intézményekben

A szakszervezet szerint a béreket minden évben a nemzetgazdasági átlagjövedelem szintjéhez vagy a minimálbérhez / garantált bérminimumhoz kell igazítani. Teljes cikk

Váci beruházás: itt képezhetik ki az új iparágak számára szükséges munkaerőt

Nagyszabású beruházás kezdődik a Váci Szakképzési Centrum (VSZC) területén, 5,9 milliárd forintból jön létre egy korszerű, 3500... Teljes cikk

Így újul meg 2,6 milliárd forintos támogatással ez a győri technikum

Átadták szerdán Győrben a Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum új háromszintes épületszárnyát, a beruházás 2,6 milliárd forint ráfordításával... Teljes cikk