Figyelmeztették a cégeket a munkaügyi ellenőrzésre a felügyelők

Fórizs Ildikó tájékoztatása szerint a hivatali vesztegetés elfogadása, közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés miatt Sz. Lajos elsőrendű vádlottra első fokon kiszabott 8 év börtönbüntetést és 8 év közügyektől eltiltást egyaránt 5 évre enyhítette, mint ahogy a másodrendű S. Márton is hasonló nagyságrendű büntetést kapott a korábbi 7 év börtön és 7 év közügyektől eltiltás helyett.

G. Pál harmadrendű vádlott 2 év börtönbüntetését és 2 év közügyektől eltiltását a táblabíróság úgy változtatta meg, hogy a börtönbüntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltást pedig mellőzte. További három vádlott esetében is enyhítette az első fokon kiszabott büntetést a táblabíróság, a többiek esetében pedig jóváhagyta a Debreceni Törvényszék korábbi ítéletét - mondta Fórizs Ildikó.

A tényállás szerint az első nyolc vádlott a bűncselekmények elkövetése idején az Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgozott. A másodrendű vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi 23 vádlott pedig olyan cégek képviselője volt, amelyeket érintett vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés.

A vádlottak különböző gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat juttattak jogtalan előnyhöz: kapcsolataik révén vagy ők maguk figyelmeztették őket - közvetve vagy közvetlenül - a közelgő munkaügyi ellenőrzésre, vagy a kollégáik által megkezdett eljárást igyekeztek befolyásolni.

Számos esetben felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt és megpróbálták rábírni, hogy elnézőbb legyen a szabálytalanságokkal szemben.

A kedvezményezettek több gazdasági területről kerültek ki, volt köztük vendéglátóhely, húsbolt, pékség, cipőbolt, autószerelő műhely, takarítóvállalkozás. Az érintett cégek többféle hasznot is húztak a kapcsolatból: legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást.

A Debreceni Ítélőtábla Elek Balázs vezette tanácsa szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, de néhány azok közül pontosításra szorult, ami befolyásolta a büntetési tételeket is.

Az aktív vesztegetés bűntette csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető célzatosan akar befolyásolni hivatalos személyt. Több vádlott esetében ezért felmentő ítélet született. Az esetükben a vád tárgyává tett cselekmény már az új Btk. szerint nem bűncselekmény - magyarázta a tanács elnöke, hozzátéve: ha a cselekmény célja nem az, hogy célzatosan befolyásoljon hivatalos személyt, akkor nem minősül vesztegetésnek.

A büntetés kiszabásakor a cselekmények konkrét tárgyi súlya indokolta az első- és másodrendű vádlott esetében a kiszabott büntetések jelentős enyhítését - jelezte Elek Balázs.

Az ítélet azoknál a vádlottaknál, ahol a bűnösség tekintetében eltérő határozat született, nem jogerős, így hatan még fellebbezhetnek a döntés ellen - tájékoztatott a bírósági szóvivő.