Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató - így működik
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény lényege, hogy a foglalkoztató a humánpolitikai kompenzációs rendszeréhez igazodó saját nyugdíjkonstrukciót kínálhat munkavállalóinak - írja a Világgazdaság.
A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról szóló nyilatkozat leadási határidejét követő napon kapta meg a PSZÁF engedélyét az első foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást végző zártkörű részvénytársaság. Az első ilyen cég alapítója, a Quaestor tőzsdén jegyzett befektetési társaság, vagyonkezelését pedig a Quaestor alapkezelője látja el.
Az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben ennél az intézménynél nem a munkavállaló dönt arról, hogy melyikhez csatlakozik, hanem a foglalkoztatón múlik, nyújt-e ilyen szolgáltatást az alkalmazottainak. Maga a foglalkoztató is alapíthat ilyen intézményt, vagy egy működő nyugdíjszolgáltatóhoz szerződéssel csatlakozhat.
Eddig az önkéntes pénztárakkal szemben szolgáltatási és adózási oldalról gyakorlatilag nem volt előnye ennek a konstrukciónak, hisz alapítani és fenntartani igencsak költséges: a minimális szavatolótőke szükséglete - bizonyos korrekciókkal - a biztosítókéhoz igazodik, így az jelenleg nem lehet kevesebb, mint 3,5 millió eurónak megfelelő forintösszeg, ami bizony közel egymilliárdos tétel.
Ha viszont egy foglalkoztató létrehoz egy ilyen konstrukciót, akkor azt beillesztheti a béren kívüli juttatások rendszerébe (cafeteria) nyugdíjcélú megtakarítást preferáló munkáltatói hozzájárulásként. A munkáltató által megfizetett személyi jövedelemadó mértéke itt is 16 százalék az 1,19-os kedvezményes szorzóval megállapított adóalap után, de azt más közteher-fizetési kötelezettség nem terheli. "Olcsóbb" tehát, mint bért adni, amelynek a szorzója 1,285.
Mivel a munkáltatói (foglalkoztatói) hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztárba és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz egyaránt a minimálbér 50 százalékáig adható, így a munkáltató havonta akár a minimálbér öszszegével is segítheti az arra érdemesnek tartott munkavállalói nyugdíj-előtakarékosságát, ami már egy szép summa. Mindazonáltal éljünk a gyanúperrel, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, és ébreszt bennünk némi kétséget az önkéntes nyugdíjpénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás egyenlő feltételek melletti, együttes, hosszú távú életképessége iránt. De hogy melyik húzza a rövidebbet, azt még nem lehet tudni - vonja le a követeztetést a Világgazdaság szakértője.
Világgazdaság
Az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben ennél az intézménynél nem a munkavállaló dönt arról, hogy melyikhez csatlakozik, hanem a foglalkoztatón múlik, nyújt-e ilyen szolgáltatást az alkalmazottainak. Maga a foglalkoztató is alapíthat ilyen intézményt, vagy egy működő nyugdíjszolgáltatóhoz szerződéssel csatlakozhat.
Eddig az önkéntes pénztárakkal szemben szolgáltatási és adózási oldalról gyakorlatilag nem volt előnye ennek a konstrukciónak, hisz alapítani és fenntartani igencsak költséges: a minimális szavatolótőke szükséglete - bizonyos korrekciókkal - a biztosítókéhoz igazodik, így az jelenleg nem lehet kevesebb, mint 3,5 millió eurónak megfelelő forintösszeg, ami bizony közel egymilliárdos tétel.
Ha viszont egy foglalkoztató létrehoz egy ilyen konstrukciót, akkor azt beillesztheti a béren kívüli juttatások rendszerébe (cafeteria) nyugdíjcélú megtakarítást preferáló munkáltatói hozzájárulásként. A munkáltató által megfizetett személyi jövedelemadó mértéke itt is 16 százalék az 1,19-os kedvezményes szorzóval megállapított adóalap után, de azt más közteher-fizetési kötelezettség nem terheli. "Olcsóbb" tehát, mint bért adni, amelynek a szorzója 1,285.
Mivel a munkáltatói (foglalkoztatói) hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztárba és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz egyaránt a minimálbér 50 százalékáig adható, így a munkáltató havonta akár a minimálbér öszszegével is segítheti az arra érdemesnek tartott munkavállalói nyugdíj-előtakarékosságát, ami már egy szép summa. Mindazonáltal éljünk a gyanúperrel, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, és ébreszt bennünk némi kétséget az önkéntes nyugdíjpénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás egyenlő feltételek melletti, együttes, hosszú távú életképessége iránt. De hogy melyik húzza a rövidebbet, azt még nem lehet tudni - vonja le a követeztetést a Világgazdaság szakértője.
Világgazdaság
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?