Gazdasági csoda vagy drága illúzió? 2025 rekordberuházásai Magyarországon

A kormány szerint 2025 volt a rekordberuházások éve: Joó István kormánybiztos közlése szerint több mint 7 milliárd euró értékű új beruházásról állapodtak meg, ami akár több tízezer új munkahelyet hozhat Magyarországra számos ágazatban. A befektetésekben kiemelt szerepet kapnak az elektronika, járműgyártás és gyógyszeripar – részben külföldi vállalatok beruházásai révén.

A befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos Facebook-posztja szerint az elmúlt négy év a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb évének számít a külföldi működőtőke beáramlása és a beruházások szempontjából.

Hozzátette, hogy ezt a négy évet megelőzte a Covid, ami miatt a világgazdaság "letérdelt", a háború pedig tönkretette Európa gazdaságát.

Mi büszkék vagyunk azokra a gyárberuházásokra, amelyek révén fenntartható Magyarországon a teljes foglalkoztatottság, és új munkahelyek is létrejöhetnek

- hangsúlyozta Joó István.

Úgy folytatta, hogy a 2025-ös eredmények ugyanakkor jól szemléltetik a magyar gazdaság dimenzióváltását is: soha annyi kutatás-fejlesztési projektet nem támogatott a kormány egy éven belül, mint tavaly, 14 projekt 235 milliárd forintnyi beruházási volumen mellett közel 600 új kutató-fejlesztő munkahelyet hoz létre.

Hozzátette, hogy 2025 rekord volt az üzleti szolgáltató központok szempontjából is: 3500 új, magas hozzáadott értékű munkahely jön létre ebben az óriási növekedésben lévő ágazatban.

Ez a szektor kiemelkedő lehetőséget kínál azon, nyelveket beszélő fiataloknak, akik itthon, de nemzetközi környezetben szeretnének dolgozni - mondta.

Közölte azt is, hogy

a Nemzeti Befektetési Ügynökség legfontosabb feladata az, hogy segítse a külföldi működőtőke, a legmodernebb gyártási technológiák és a legjobb üzleti szolgáltató központok Magyarországra érkezését, de fontos célkitűzése az is, hogy támogassa a magyar vállalatok növekedését.

A kormánybiztos szerint 2025 egy rekordév volt ebből a szempontból is, 24 magyar tulajdonú vállalat mintegy 200 milliárd forintnyi beruházását támogatták.

A tavalyi évben tehát több mint 7 milliárd eurónyi új beruházásról állapodtak meg - összegezte, hozzátéve, hogy ezek a befektetések 16 különböző országból érkeznek és 17 ágazatban valósulnak meg, mint például az elektronika, a járműgyártás, a gépipar, a vegyipar, az információs és kommunikációs technológiák, a gyógyszeripar, az orvostechnológiai eszközök gyártása vagy a biotechnológia.

A beruházások volumene alapján Kína, Szingapúr, Magyarország, az Egyesült Államok és Dél-Korea áll az első öt helyen, míg a projektek darabszáma alapján Magyarország, Kína, Németország, az Egyesült Államok és Franciaország.

Ezek a számok látványos növekedést sugallnak, ám a szakértők és piaci elemzők szerint a „siker” mögött korántsem ennyire egyértelmű a kép.

EU-vizsgálat a támogatott beruházások körül

Az egyik legnagyobb közvetlen külföldi beruházás, a kínai BYD szegedi elektromosjármű-gyára, amelyet több milliárd euró értékű projektként emlegetnek, az Európai Bizottság vizsgálatát is kiváltotta. Az EU azt vizsgálja, hogy a vállalat nem részesült-e aránytalan állami támogatásban, ami torzíthatja a versenyt és sértheti a közösségi szabályokat – akár visszafizetési kötelezettséget vagy szankciókat is eredményezhetne - írja a Reuters.

Bár a magyar kormányzat hangsúlyozza, hogy „minden beruházás a magyarok javát szolgálja”, az is kérdés, mennyire épülnek be ezek a projektek a helyi technológiai és beszállítói láncokba, és mennyire teremtenek tényleges, tartós hozzáadott értéket. 

Kritika a beruházási modellről

Gazdasági elemzők szerint a kormány által támogatott nagyberuházások – ideértve több akkumulátorgyárat és autóipari projektet – nem feltétlenül járulnak hozzá a hosszú távú felzárkózáshoz. A GKI Gazdaságkutató az egyik ilyen elemzésében rámutat:

• sok beruházás alacsony hozzáadott értékű munkára épül, gyakran vendégmunkásokkal,

• jelentős állami támogatást kapnak, amelyet a hazai kis- és középvállalkozások finanszíroznak,

• és egyes iparágak, mint az akkumulátorgyártás, nagy energia- és vízigényűek, miközben Magyarország nem rendelkezik stabil erőforrás-biztonsággal. 

Ez arra utal, hogy a látszólagos beruházási boom nem feltétlenül jelent valódi modernizációt vagy fenntartható gazdasági növekedést.

Politikai kritikák: közpénz, átláthatóság, kockázatok

A beruházási sikertörténetet nemcsak közgazdászok, hanem politikai szereplők is vitatják. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a szegedi BYD-beruházás kapcsán élesen bírálta a kormány gyakorlatát. Egy helyszíni nyilatkozatában úgy fogalmazott:

Magyar adófizetői milliárdokból építünk fel egy külföldi nagyvállalatot, miközben nem látjuk tisztán, hány magyar embernek, milyen feltételekkel teremt majd munkát.

Magyar Péter szerint a kormány nem nyilvános szerződésekkel, ismeretlen megtérüléssel és jelentős kockázatok mellett támogat multinacionális cégeket, miközben a terheket hosszú távon a magyar költségvetés és a helyi közösségek viselik. 

Hasonló kritikát fogalmazott meg Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője is, aki szerint a kormány beruházáspolitikája nem a hazai gazdaság megerősítését, hanem az olcsó munkaerőre és állami pénzre épülő modell konzerválását szolgálja. Egy korábbi megszólalásában azt mondta:

A kormány beruházási stratégiája nem felzárkóztat, hanem kiszolgáltatottá tesz: a haszon gyakran külföldre kerül, miközben a környezeti és pénzügyi kockázatokat a magyar társadalom viseli.

Az EP-képviselő különösen problémásnak nevezte az akkumulátor- és autóipari beruházások esetében az állami támogatások átláthatatlanságát, valamint a jelentős környezeti terhelést, amely szerinte nem jelenik meg a kormányzati sikerkommunikációban.

Pogátsa Zoltán közgazdász korábbi elemzései szerint a nagy államilag ösztönzött beruházások – bár látványos számokat produkálnak – nem a piacból, hanem főként az állami támogatásokból táplálkoznak, ami hosszú távon gyengítheti a versenyképességet.