Hány tonna kenyeret ér egy magyar aranyérem? "/>
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 7 éve

Hány tonna kenyeret ér egy magyar aranyérem?

Bár idén egészen a versenyek végéig nem lehet tudni, mennyivel honorálja az állam a legjobban teljesítő sportolóinkat, az utóbbi évek adatainak elemzése érdekes eredményeket hoz. Egy 1996-os atlantai aranyéremért járó pénzjutalomból például még majdnem 74 tonna kenyeret lehetett venni akkori áron, négy éve egy pekingi arany pedig már több mint 81,6 tonna kenyeret "ért".

Arról egyelőre nincs hivatalos információ, mekkora jutalmat kapnak a magyar sportolók az államtól egy londoni aranyéremért, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) csak a játékok vége után hozza nyilvánosságra a pénzjutalmakat. A szervezet elnöke az olimpia előtt annyit árult el, hogy a 2008-as 20 millió forintnál biztos többet ad majd az állam egy egyéni aranyéremért, emellett viszont szeretnék, ha nagyobb különbség lenne a további helyezések elbírálásakor.

Világviszonylatban egyébként a magyar aranyérmek honorálása átlagosnak mondható, hiszen bőven vannak olyan nemzetek, melyek nálunk kevesebbet adnak egy-egy elsőségért. Nemzetközi sajtóhírek szerint idén egy grúz aranyérem ér a legtöbbet, ott 1,2 millió dollárt (mintegy 275 millió forint) fizetnek azoknak a sportolóknak, akik a világ legjobbjai lesznek a brit fővárosban. Mindez azt jelenti, hogy az Ungvári Miklóst a döntőben megverő grúz cselgáncsos egycsapásra milliomos lett. Grúz ezüstérmesnek viszont már nem érdemes lenni, hiszen ők "mindössze" 50 ezer dollárt, vagyis 11,5 millió forintot kapnak teljesítményükért.

A magyar aranyérmek állami dotációjáról az 1992-es barcelonai nyári játékokig visszamenőleg sikerült adatokat találnunk. Eszerint húsz éve 1,55 millió forintot ért egy első hely, majd ez az 1996-os atlantai játékok idejére 6,35 millióra emelkedett. Utána négy év alatt alig emelték az olimpiai bajnokok jutalmát, 2000-ben Sydneyben 6,5 millió forintért lehetett versenyezni. A 2004-es athéni olimpia magyar legjobbjai 10 millió forintot kaptak, majd 2008-ra kialakult a már említett 20 milliós díjazás.

Mennyit ért a jutalom?

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy az adott időpontban mennyit ért az olimpiai aranyéremért járó jutalom, ehhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idősorait hívtuk segítségül. Sajnos a létminimumot illetően a kilencvenes években csak ötévente közölt adatokat a szervezet, így ott legfeljebb közelítő adatokkal tudtunk számolni. Az 1992-es barcelonai olimpián kapott 1,55 millió forint például az 1990-es 7053 forintos létminimum 220-szorosa volt, míg négy évvel később a 6,35 millió forintos pénzdíj már az 1995-ös létminimum 386,4-szeresének felelt meg.

2000-ben 6,5 millió forinttal jutalmazta a magyar állam az aranyérmes sportolóit, ez a 34 475 forintos létminimum 188,5-szerese volt, vagyis még a 92-esnél is rosszabbul jártak az olimpikonok, nem is beszélve a négy évvel korábbi díjazásról. 2004-ben a 10 milliós pénzdíj 187,6-szorosa volt az aktuális létminimumnak, míg a négy évvel ezelőtti 20 millió forint 278,8 havi létminimumra volt elég.

Mi mindent lehet venni egy olimpiai aranyéremért járó pénzből?

Azt is megvizsgáltuk néhány termék esetében, hogy az olimpiai elsőségért járó díjazásból mi mindent lehet megvásárolni. A KSH sajnos csak 1996-is visszamenőleg közöl adatokat az egyes termékek és szolgáltatások éves fogyasztói árlagáráról, ezért itt az egyszerűség kedvéért eltekintünk az 1992-es barcelonai olimpiától.

Fehér kenyérből például 1996-ban 73,8 tonnát vehetett volna az, aki aranyéremmel jött haza Atlantából, akkor a statisztikai hivatal adatai szerint 86 forint volt egy kilogramm kenyér. 2000-ben a 6,5 milliós pénzjutalomból már csak 55,1 tonnányi kenyeret lehetett venni, ebből is jól látszik, hogy az Atlanta és Sydney között eltelt négy évben mennyire "elértéktelenedett" az aranyérem. Athén után a tízmilliós jutalom 56,2 tonna kenyérre lett volna elég, míg Pekinget követően az aranyérmesek 81,6 tonna fehér kenyeret vehettek volna.

Tartós fogyasztási cikkeket vizsgálva az derül ki, hogy egy 70-75 centiméteres televízióból 1996-ban közel hatvan darabot lehetett volna venni, négy évvel később pedig már csak 48 darab tévére futotta volna a 6,5 millió forintból. A tévé árának csökkenése miatt 2008-ban a 20 millió forintból már 315 darab képcsöves tévét lehetett volna venni. Hűtőszekrényből tizenhat évvel ezelőtt 188 darabot lehetett venni az atlantai 6,35 millió forintért, négy évvel később a 6,5 millió már csak 126 darab hűtőszekrényre volt elég, míg 2008-ban 311 darab hűtőt lehetett venni 20 millió forintból.

Ha a benzin átlagos árát vizsgáljuk, akkor 1996-ban a 120 forintos 95-ösből 52 916 litert lehetett megvenni, míg 2008-ra hiába emelkedett 20 millió forintra a díjazás, ez "csak" 68 259 liternyi benzinre volt elég, mivel közben két és félszeresére emelkedett az üzemanyag átlagos ára. Aki tömegközlekedéssel utazik, az 1996-ban 4738,8 darab teljesárú havi bérletet vehetett volna, míg 2008-ban a 20 milliós jutalom 3521 darab bérletre lett volna elég.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A munkahelyi boldogtalanság valódi okai és jellemzői

A munkájukkal és a körülményekkel elégedetlen munkatársakkal nem lehet hosszú távú sikereket elérni. A legtöbb cégvezető, habár tisztában van... Teljes cikk

A leggyakoribb kérdések és tévhitek a SEO-val kapcsolatban

Azok, akik értenek a SEO műfajához, sok mindent láttak és tapasztaltak már a munkájuk kapcsán. Az ő segítségükkel lehet elkészíteni egy top 10-es... Teljes cikk

Így utazz biztonságosan

Az utazás egy sokak által kedvelt hobbi és kikapcsolódás. Sok munkavállaló indul a nyári szabadság alkalmával útnak, hogy aktívan pihenje ki a... Teljes cikk