Háromszázezren élnek szegénytelepeken Magyarországon
Durván háromszázezer ember lakik szegénytelepeken Magyarországon - összegezi Domokos Veronika kutató a Népszabadság szombati számában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) LHH Kistérségi Fejlesztési Programirodájának adatfelvételét.
A felmérésre az európai uniós források elérését szolgáló programok kidolgozásához volt szükség. Az adatfelvétel nehézségei ellenére a koordinátorok 1633 szegregátumot számláltak össze az ország 823 településén és a főváros tíz kerületében.
A korábbi ajánlásoknak megfelelően a felmérés során a városokban azt tekintették szegregátumnak, ahol a háztömbök 15-59 év közötti lakóinak több mint fele legfeljebb nyolc általánost végzett, nincs rendszeres jövedelme, a lakások nagyobb része nem magántulajdonú, és a segélyezettek aránya meghaladja az ötven százalékot. A nagyobb városokban ez akár egyetlen háztömb is lehet, de ismertek több ezer fős szegénynegyedek is. A szegregátumok hivatalosan nem minősülnek gettónak és cigánytelepnek sem.
Népszabadság
A korábbi ajánlásoknak megfelelően a felmérés során a városokban azt tekintették szegregátumnak, ahol a háztömbök 15-59 év közötti lakóinak több mint fele legfeljebb nyolc általánost végzett, nincs rendszeres jövedelme, a lakások nagyobb része nem magántulajdonú, és a segélyezettek aránya meghaladja az ötven százalékot. A nagyobb városokban ez akár egyetlen háztömb is lehet, de ismertek több ezer fős szegénynegyedek is. A szegregátumok hivatalosan nem minősülnek gettónak és cigánytelepnek sem.
Népszabadság
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról