Hatályba lép a közszférában a kétmilliós bérplafon szeptemberen

A közszféra munkavállalóinak havi munkabére az új szabályozás szerint az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatal alkalmazottaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények alkalmazottaira is, ideértve a gazdasági tanács tagjait is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) esetében a kihirdetést (2010. augusztus 13.) követő nyolcadik naptól hatályos a szabályozás azzal, hogy a jegybank és a felügyelet elnökének a tárgyév március elsejétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től, illetve PSZÁF-tól származó havi keresete az előző évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese, a felügyelet alelnöke esetében pedig a kilencszerese lehet. A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek, illetmények a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bérplafon mértékére csökkennek.

Az Európai Központi Bank (EKB) az MNB-ről szóló törvény módosítását illetően a törvényjavaslat elfogadása előtt hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy ne sérüljön a központi banki függetlenség elve. Az EKB szerint a változtatások az MNB-elnök jelenlegi fizetéséhez képest megközelítőleg 75 százalékos csökkenést eredményeznek, és csökken az alelnökök, illetve Monetáris Tanács és a Felügyelő Bizottság tagjainak a jövedelme is.

A frankfurti székhelyű pénzintézet úgy vélekedett, hogy a módosítás csak jövőbeni kinevezésekre vonatkozhat. Az MNB júliusban közzétett állásfoglalásában kijelentette: az MNB-törvény módosítása sérti a jegybanki függetlenséget, mivel összeegyeztethetetlen az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, illetve a jegybanktörvényben foglalt alapelvekkel, valamint teljes mértékben figyelmen kívül hagyja mind az EKB-nak, mind az MNB-nek a törvénytervezetről kibocsátott véleményét. A jegybank szerint a hiteles monetáris politika alapja csak a független központi bank lehet. Az árstabilitás, mint elsődleges cél elérését és fenntartását kizárólag egy minden tekintetben független intézmény valósíthatja meg - hangsúlyozta az MNB.