Hátrányos helyzetű fiatalok a médiában
A lakosság közel 70 százaléka a romákat is szerepeltető tehetségkutató műsorokról azt gondolja, hogy médiaeszközként hozzájárulnak a romák elleni diszkrimináció csökkentéséhez. A megkérdezettek több mint fele tulajdonít pozitív szerepet a romákról szóló televíziós riportműsoroknak, a kisebbség helyzetét bemutató televíziós, rádiós magazinműsoroknak - derül ki a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány felméréséből. Ezeknek a médiatartalmaknak a létrehozásában most képzett roma és hátrányos helyzetű fiatalok is részt vehetnek.
Az előítéletek visszaszorítása, a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalási esélyeinek javítása és a "semmit rólunk nélkülünk" elv terjesztése a célja annak az európai uniós társfinanszírozásból megvalósuló képzésnek, amelyet még a tavalyi évben indított a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány.
A képzésben 12 roma és 4 mozgásában korlátozott fiatal vett részt, melyből 10 fő OKJ-s bizonyítványt (televíziós vagy rádiós műsorkészítő, műsorvezető, konferanszié), 5 fő pedig rész-bizonyítványt (televíziós vagy rádiós műsorszerkesztő munkatársa) szerzett 2011. április 27-én.
"Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a televízióban és rádióban megjelenő anyagok összeállításában olyan személyek is részt vegyenek, akik érintettjei az adott témának, különösen igaz ez az elmúlt napok, hetek, hónapok, sőt évek roma témában megjelent anyagaira vonatkozóan" - mondta el Puporka Lajos, a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány és a program vezetője. "Látásmódjukkal, élethelyzetbeli különbözőségükkel más megközelítésbe helyezhetik a beszámolókat, ráadásul hitelesebbé és autentikusabbá tudják tenni az egyes anyagokat. Kiemelten kezeljük tehát azt a kérdést, hogy a médiában megfelelően reprezentálva legyenek a romák és a mozgáskorlátozottak is, ebben nyújt segítséget ez az uniós program" - tette hozzá az alapítvány vezetője.
Puporka szerint ezt bizonyítja az a reprezentatív kutatás is, melyet az alapítvány végzett a lakosság körében. A felmérés tanulsága szerint a megkérdezettek több mint fele szerint a diszkrimináció csökkentéséhez jelentősen hozzá tudnak járulni azok a televíziós és rádiós magazin- és riportműsorok, amelyek a romák helyzetét mutatják be, de 45 százalék szerint hasonlóan nagy segítséget nyújtanak az előítéletek csökkentésében a romákkal foglalkozó újságcikkek is.
"Érdekesség, hogy a lakosság közel 70 százaléka a romákat is szerepeltető tehetségkutató műsorok szerepét is fontosnak tartja a diszkrimináció visszaszorítása tekintetében" - tette hozzá Puporka Lajos. "Ami miatt képzési programunkat kiemelten fontosnak tartjuk, azt a kutatás is bizonyította: a megkérdezettek több mint 60 százaléka még nem látott olyan műsort, amely a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentéséhez tud hozzájárulni. Az arány javításában képzett hallgatóinknak nagy szerepe lehet" - mondta a vezető.
A képzést sikeresen elvégző legjobb hat főnek a program még nem ér véget, hiszen nyolc hónapon át a konzorciumi partnerek vállalják továbbfoglalkoztatásukat is. "Reményeink szerint hallgatóink közül minél többen "megfertőződtek" a műsorkészítés, szerkesztés szeretetével" - fűzte hozzá Puporka Lajos. "Úgy gondoljuk, hogy e roma és mozgásukban korlátozott fiatalok a média világába való integrálásával jelentősen csökkenthetők az előítéletek, a program lehetőséget teremt a munkanélküliség csökkentésére, pozitív példát mutat célcsoportjaink felé, és az esélyegyenlőség megteremtésének egyik kiemelkedő megnyilvánulása lehet" - fogalmazott.
A képzésben 12 roma és 4 mozgásában korlátozott fiatal vett részt, melyből 10 fő OKJ-s bizonyítványt (televíziós vagy rádiós műsorkészítő, műsorvezető, konferanszié), 5 fő pedig rész-bizonyítványt (televíziós vagy rádiós műsorszerkesztő munkatársa) szerzett 2011. április 27-én.
"Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a televízióban és rádióban megjelenő anyagok összeállításában olyan személyek is részt vegyenek, akik érintettjei az adott témának, különösen igaz ez az elmúlt napok, hetek, hónapok, sőt évek roma témában megjelent anyagaira vonatkozóan" - mondta el Puporka Lajos, a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány és a program vezetője. "Látásmódjukkal, élethelyzetbeli különbözőségükkel más megközelítésbe helyezhetik a beszámolókat, ráadásul hitelesebbé és autentikusabbá tudják tenni az egyes anyagokat. Kiemelten kezeljük tehát azt a kérdést, hogy a médiában megfelelően reprezentálva legyenek a romák és a mozgáskorlátozottak is, ebben nyújt segítséget ez az uniós program" - tette hozzá az alapítvány vezetője.
Puporka szerint ezt bizonyítja az a reprezentatív kutatás is, melyet az alapítvány végzett a lakosság körében. A felmérés tanulsága szerint a megkérdezettek több mint fele szerint a diszkrimináció csökkentéséhez jelentősen hozzá tudnak járulni azok a televíziós és rádiós magazin- és riportműsorok, amelyek a romák helyzetét mutatják be, de 45 százalék szerint hasonlóan nagy segítséget nyújtanak az előítéletek csökkentésében a romákkal foglalkozó újságcikkek is.
"Érdekesség, hogy a lakosság közel 70 százaléka a romákat is szerepeltető tehetségkutató műsorok szerepét is fontosnak tartja a diszkrimináció visszaszorítása tekintetében" - tette hozzá Puporka Lajos. "Ami miatt képzési programunkat kiemelten fontosnak tartjuk, azt a kutatás is bizonyította: a megkérdezettek több mint 60 százaléka még nem látott olyan műsort, amely a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentéséhez tud hozzájárulni. Az arány javításában képzett hallgatóinknak nagy szerepe lehet" - mondta a vezető.
A képzést sikeresen elvégző legjobb hat főnek a program még nem ér véget, hiszen nyolc hónapon át a konzorciumi partnerek vállalják továbbfoglalkoztatásukat is. "Reményeink szerint hallgatóink közül minél többen "megfertőződtek" a műsorkészítés, szerkesztés szeretetével" - fűzte hozzá Puporka Lajos. "Úgy gondoljuk, hogy e roma és mozgásukban korlátozott fiatalok a média világába való integrálásával jelentősen csökkenthetők az előítéletek, a program lehetőséget teremt a munkanélküliség csökkentésére, pozitív példát mutat célcsoportjaink felé, és az esélyegyenlőség megteremtésének egyik kiemelkedő megnyilvánulása lehet" - fogalmazott.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák