Havi hatezer forint jut megtakarításra

A gazdasági szempontból aktív magyarországi felnőttek keresetük legnagyobb részét mindennapi kiadásokra költik, és átlagosan annak mindössze 4 százalékát tudják félretenni - közölte az 1200 fős mintán végzett felmérése eredményét a Generali Biztosító csütörtökön.

A KSH kimutatása szerint a magyarországi átlagkereset 150 400 forint, a Generali által megkérdezettek jövedelme 100 és 200 ezer forint közé esik, tehát átlagosnak tekinthető.

A 18-59 év közötti megkérdezettek válaszaiból az derült ki, hogy a legjobb anyagi helyzetben a fővárosiak vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres. Az iskolázottság is nagyban befolyásolja az anyagi lehetőségeket, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál.

A kutatás szerint a felnőttek egyharmada él olyan háztartásban, ahol a havi jövedelmek összege meghaladja a 200 ezer forintot, 10 százalékuk háztartásában pedig összesen több mint 350 ezer forintból gazdálkodnak egy hónapban.

A háztartások nagy átlagban havi jövedelmük 19 százalékát tudják hosszú távú céljaikra fordítani, amelyek közül - 12 százalékkal - kiemelkedik a hiteltörlesztés. A jövedelem 4 százaléka jut megtakarításokra (ez az átlagjövedelem esetén hazezer forintot jelent), és 3 százalékot fordítanak a megkérdezettek gyermekeik támogatására. Így a bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra költik, ebből a legtöbbet - 32 százalékot - visz el a rezsi, 31 százalékot pedig az élelmiszer.

A jövedelmek felhasználása nagyban függ attól is, mekkora összegből gazdálkodik az adott háztartás. A 200 ezer forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2 százalék jut. A magasabb - 350 ezer forint feletti - jövedelmű háztartásokban ugyanakkor az élelmiszer- és rezsikiadások már csak a bevétel felét viszik el, és megtakarításra már 11 százalék jut.

Ez utóbbi jövedelmi sávba tartozók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni, az alacsonyabb jövedelműek körében ez az arány csak 12-31 százalék közötti volt.

A háztartások ötödének nincs pénzügyi megtakarítása

Ezek után nem meglepő, hogy a magyar háztartások ötödének egyáltalán nincs megtakarítása. Negyedüknek egymillió forint alatti, 23,5 százalékuknak 1 és 4 millió forint közötti a tartaléka – ezt már az ING Biztosító csütörtöki közleményéből tudjuk.

A biztosító a Gfk Hungáriával közösen végzett felmérést múlt év végén a magyar háztartások megtakarításairól 1064 fős mintán.

A felmérés szerint 50 millió forint feletti magtakarítással mindössze a háztartások 3 százaléka rendelkezik.

Ami a megtakarítási szokásokat illeti, százból 44 ember állította, hogy elegendő pénze van a mindennapi élethez, nagyobb kiadásokat azonban már nem engedhet meg magának. Csaknem 40 százalék képes megtakarítani egy keveset, 14 százaléknak viszont sok dolog megvásárlásáról le kell mondania ahhoz, hogy legyen elég pénze a mindennapokra. Azok aránya, akiknek még a nagyobb kiadást jelentő dolgok megvásárlásához sem kell takarékoskodniuk, mindössze 2 százalék. Százból egy embernek még a legszükségesebb dolgokra sincs elég pénze.

A legfontosabb megtakarítási célok között legtöbben a konkrét cél nélküli vésztartalékot és a gyerekek, unokák anyagi támogatását említették: mindkét kategóriát a válaszadók 46 százaléka jelölte meg. Lakásvásárlásra, lakásfelújításra vagy autóvásárlásra, illetve -cserére százból 34 ember takarékoskodik.