Így adózhatunk 2009-ben
A FigyelőNet összegyűjtötte önnek a nyolc legfontosabb adóváltozást, amellyel jövőre szembe kell nézniük az adózóknak, ha elfogadja a parlament a törvényjavaslatokat.
A FigyelőNet a PWC adóhírlevele alapján, a Pénzügyminisztérium háttéranyagának, illetve a PWC partnere, Erdős Gabriella segítségével bemutatja a jövőre várható legfontosabb adóváltozásokat. A törvényjavaslatok módosításai természetesen még sokat alakíthatnak az alábbi pontokon. Sőt, minthogy kisebbségi kormány regnál, az adótörvények elfogadása sem teljesen biztos, ám esély bizonyosan van rá.
1. Gyűjtsd a számlát, ne siránkozz
Akadnak olyan szolgáltatások, amikor tipikusan ritkán kerül sor számlaírásra. Az állam a büntetés mellett most az ösztönzés eszközéhez is nyúlna. Jövőre érdemes lesz gyűjteni a lakásfelújításhoz, háztartásigép-szereléshez, fűtésszereléshez kapcsolódó számlákat, igaz csak annak, akinek éves jövedelme nem több 3400 ezer forintnál, (és fizet személyi jövedelemadót).
A számlaérték 30 százaléka vonható le a jövedelemadóból (például egy 300 ezer forintos számla 90 ezer forintos adókedvezményt jelent). Az így létrejövő levonás a többi kedvezmény összegével összevontan nem haladhatja meg a 100 ezer forintot.
Jó hír az is, hogy a tandíj kedvezményét bárki érvényesítheti, akit a hallgató kérésére az
igazoláson adókedvezményt érvényesítőként feltüntetnek.
2. Még szigorúbb az APEH
Az adóbírság összege az adóhiány 75 százaléka is lehet bizonyos esetekben, a korábbi maximálisan 50 százalék helyett. A számlaadás elmulasztásáért az adózón túl az alkalmazottja, képviselője vagy az értékesítésben közreműködő magánszemély is 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő összeggel, ezek közvetlen vezetője pedig 500 ezer forintig büntethető. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén pedig az áru forgalmi értékének 40 százalékával megegyező lesz a bírság.
3. Cégautóadó
Egyszerre szigorodik és enyhül, alapvető módon változik meg a gépkocsival kapcsolatos kiadások elszámolása. Míg erre jelenleg sokféle lehetőség van, jövőre csak úgy lehet költséget elszámolni gépkocsira, ha megfizetik a cégautóadót. A javaslat szerint: az 1600 köbcenti alatti autókra havi 7000 forint, míg az e felettiekre havi 15 000 forint adót kell fizetni.
A javaslat szigorítás azoknak, akik eddig a cégautóadó megfizetése nélkül számoltak el költséget gépkocsijaikra. Könnyítés viszont azok többségének, akik eddig is megfizették a cégautóadót, mert a legtöbb esetben jövőre kevesebbet kell fizetniük (a jelenlegi szabályozás szerint a cégautóadó megfizetése fejében lényegében korlátozások nélkül számolhatók el költségek a cégautóra, míg az adó megfizetése nélkül csak korlátozottan).
4. Növekszik a juttatások szerepe
Megszűnne az adómentes juttatásokhoz kapcsolódó 400 ezer forintos korlát, de egyedi korlát lenne például az iskolai rendszerű képzés adómentesen átvállalható költségére (korlát: a minimálbér 2,5-szerese), illetve a művelődési intézményi szolgáltatásokra (korlát: a minimálbér).
5. Egyszerűbb bevallás ígérete
Lesz egyszerűsített bevallás, amelynek lényege, hogy az adóhatóság állítja össze a nála rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallást, és ez alapján kiszámítja az adót, így a
magánszemélynek, ha egyetért, csak aláírva vissza kell küldenie azt. (Van már hasonló megoldás ADAM néven, ami nem túl népszerű - az emberek mintha nem szeretnék, hogy az APEH állapítsa meg az adójukat.) A munkáltatói adómegállapítás lehetősége megmarad, és továbbra is választható az adóhatósági közreműködés nélküli önadózás - nyugtat meg az adócsomag-javaslat általános indoklása.
6. Fizetési könnyítés magánszemélyeknek
A magánszemélyek az adóbevallásukban szereplő, 100 000 forintot meg nem haladó fizetési kötelezettségnél nyilatkozhatnak úgy, hogy azt négy hónap alatt négy egyenlő részletben pótlékmentesen teljesítik - olvasható az adócsomag-javaslat háttéranyagában.
7. Átalányadózók, evások
Nő az átalányadózás választási lehetőségének értékhatára (általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra). Meg kell őrizni a számlákat az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, valamint az evásoknak is.
8. Kevesebbet osztunk az államnak az osztalékból
Megszűnik a magánszemély osztalékból származó jövedelmének, és az egyéni vállalkozó osztalékalapja adóztatásának 35 százalékos kulcsa, az osztalék, illetve az osztalékalap teljes
összege 25 százalékkal adózik.
Természetesen számos más kisebb-nagyobb változtatást is tartalmaznak a törvényjavaslatok. A legújabb javaslatcsomag a "törvényjavaslat egyes adó- és járuléktörvények módosításáról" címre hallgat, ezt a kormányzat az öt parlamenti párt nyomására terjesztette be. Korábban a kormány már nem akart a visszavont adócsomag helyett újabb adócsomag-javaslatot beterjeszteni, s arra kérte a képviselőket, módosítókkal lássák el a meglévőt.
A kormányzat már benyújtott például egy olyan javaslatcsomagot (a 2009. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat), amely többek között adóegyszerűsítő lépéseket is ajánl, s a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozók által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot havi 4350 forintról 4500 forintra emeli. A FigyelőNet által korábban megkérdezett szocialista képviselő szerint viszont a javaslatcsomag címe a költségvetés megalapozásáról szól, s nem pedig az adókról.
A jövő évi adózási kötelezettségünket és lehetőségeinket azonban nem csak a fenti két javaslat (s esetleges módosításai) nyomán elfogadott törvények alakítják, a PWC hírlevele szerint mintegy öt új törvény (amennyiben mindegyiket elfogadják) lesz hatással adó- és járulékügyeinkre jövőre.
1. Gyűjtsd a számlát, ne siránkozz
Akadnak olyan szolgáltatások, amikor tipikusan ritkán kerül sor számlaírásra. Az állam a büntetés mellett most az ösztönzés eszközéhez is nyúlna. Jövőre érdemes lesz gyűjteni a lakásfelújításhoz, háztartásigép-szereléshez, fűtésszereléshez kapcsolódó számlákat, igaz csak annak, akinek éves jövedelme nem több 3400 ezer forintnál, (és fizet személyi jövedelemadót).
A számlaérték 30 százaléka vonható le a jövedelemadóból (például egy 300 ezer forintos számla 90 ezer forintos adókedvezményt jelent). Az így létrejövő levonás a többi kedvezmény összegével összevontan nem haladhatja meg a 100 ezer forintot.
Jó hír az is, hogy a tandíj kedvezményét bárki érvényesítheti, akit a hallgató kérésére az
igazoláson adókedvezményt érvényesítőként feltüntetnek.
2. Még szigorúbb az APEH
Az adóbírság összege az adóhiány 75 százaléka is lehet bizonyos esetekben, a korábbi maximálisan 50 százalék helyett. A számlaadás elmulasztásáért az adózón túl az alkalmazottja, képviselője vagy az értékesítésben közreműködő magánszemély is 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő összeggel, ezek közvetlen vezetője pedig 500 ezer forintig büntethető. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén pedig az áru forgalmi értékének 40 százalékával megegyező lesz a bírság.
3. Cégautóadó
Egyszerre szigorodik és enyhül, alapvető módon változik meg a gépkocsival kapcsolatos kiadások elszámolása. Míg erre jelenleg sokféle lehetőség van, jövőre csak úgy lehet költséget elszámolni gépkocsira, ha megfizetik a cégautóadót. A javaslat szerint: az 1600 köbcenti alatti autókra havi 7000 forint, míg az e felettiekre havi 15 000 forint adót kell fizetni.
A javaslat szigorítás azoknak, akik eddig a cégautóadó megfizetése nélkül számoltak el költséget gépkocsijaikra. Könnyítés viszont azok többségének, akik eddig is megfizették a cégautóadót, mert a legtöbb esetben jövőre kevesebbet kell fizetniük (a jelenlegi szabályozás szerint a cégautóadó megfizetése fejében lényegében korlátozások nélkül számolhatók el költségek a cégautóra, míg az adó megfizetése nélkül csak korlátozottan).
4. Növekszik a juttatások szerepe
Megszűnne az adómentes juttatásokhoz kapcsolódó 400 ezer forintos korlát, de egyedi korlát lenne például az iskolai rendszerű képzés adómentesen átvállalható költségére (korlát: a minimálbér 2,5-szerese), illetve a művelődési intézményi szolgáltatásokra (korlát: a minimálbér).
5. Egyszerűbb bevallás ígérete
Lesz egyszerűsített bevallás, amelynek lényege, hogy az adóhatóság állítja össze a nála rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallást, és ez alapján kiszámítja az adót, így a
magánszemélynek, ha egyetért, csak aláírva vissza kell küldenie azt. (Van már hasonló megoldás ADAM néven, ami nem túl népszerű - az emberek mintha nem szeretnék, hogy az APEH állapítsa meg az adójukat.) A munkáltatói adómegállapítás lehetősége megmarad, és továbbra is választható az adóhatósági közreműködés nélküli önadózás - nyugtat meg az adócsomag-javaslat általános indoklása.
6. Fizetési könnyítés magánszemélyeknek
A magánszemélyek az adóbevallásukban szereplő, 100 000 forintot meg nem haladó fizetési kötelezettségnél nyilatkozhatnak úgy, hogy azt négy hónap alatt négy egyenlő részletben pótlékmentesen teljesítik - olvasható az adócsomag-javaslat háttéranyagában.
7. Átalányadózók, evások
Nő az átalányadózás választási lehetőségének értékhatára (általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra). Meg kell őrizni a számlákat az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, valamint az evásoknak is.
8. Kevesebbet osztunk az államnak az osztalékból
Megszűnik a magánszemély osztalékból származó jövedelmének, és az egyéni vállalkozó osztalékalapja adóztatásának 35 százalékos kulcsa, az osztalék, illetve az osztalékalap teljes
összege 25 százalékkal adózik.
Természetesen számos más kisebb-nagyobb változtatást is tartalmaznak a törvényjavaslatok. A legújabb javaslatcsomag a "törvényjavaslat egyes adó- és járuléktörvények módosításáról" címre hallgat, ezt a kormányzat az öt parlamenti párt nyomására terjesztette be. Korábban a kormány már nem akart a visszavont adócsomag helyett újabb adócsomag-javaslatot beterjeszteni, s arra kérte a képviselőket, módosítókkal lássák el a meglévőt.
A kormányzat már benyújtott például egy olyan javaslatcsomagot (a 2009. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat), amely többek között adóegyszerűsítő lépéseket is ajánl, s a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozók által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot havi 4350 forintról 4500 forintra emeli. A FigyelőNet által korábban megkérdezett szocialista képviselő szerint viszont a javaslatcsomag címe a költségvetés megalapozásáról szól, s nem pedig az adókról.
A jövő évi adózási kötelezettségünket és lehetőségeinket azonban nem csak a fenti két javaslat (s esetleges módosításai) nyomán elfogadott törvények alakítják, a PWC hírlevele szerint mintegy öt új törvény (amennyiben mindegyiket elfogadják) lesz hatással adó- és járulékügyeinkre jövőre.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon