Így alakítanák át a minimálbérezési rendszert
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNapirendre kerülhet a minimálbérezési rendszer teljes átalakítása, a két alkalmazott összeg arányos egységesítésével - írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó gazdasági szereplők szerint teljesen át kellene alakítani a minimálbérrendszert. Úgy vélik, a teljesen más összeget tartalmazó minimálbér és garantált bérminimum helyett egy új, egységes minimálbért kéne kialakítani, melynek köszönhetően felzárkóznának a keresletek, visszaszorulna a gyorsuló szegénység, fehéredne a gazdaság és csökkennének az adminisztrációs terhek. Az így kiszámított legkisebb kereslet emellett reálisabb képet mutatna a hazai bérhelyzetről.
A minimálbér 2020-tól 161 ezer forintra, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum pedig 210,6 ezer forintra nőtt. A két összeg egyesítésével a kötelező legkisebb kereset idén a bruttó 199 forintot, azaz 620-650 eurót érne el, ami körülbelül akkora, mint Görögországban. Ezzel a magyar dolgozók kapnák a 22 minimálbért alkalmazó tagállam közül a tizenkettedik legnagyobb összeget. A döntés értelmében a most alkalmazott minimálbér 25 százalékkal nőne. A Pénzügyminisztérium adatai szerint hazánkban idén 250 ezren dolgoznak minimálbérért, és körülbelül 800 ezren garantált bérminimumért. 2018 és 2020 között a minimálbéresek száma 250 ezer fővel egymillió főre csökkent.
„A versenyszférában alig van hatása a minimálbérnek a keresetekre. A vállalatok a reálgazdasági folyamatokat veszik figyelembe, a munkavállalók iránti magas kereslet mellett alacsony kínálat tapasztalható” - mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint eljárt az idő a kötelező legkisebb keresetek rendszere felett, az átlagbérek régóta jelentősebben nőnek. A minimálbérnek ráadásul negatív hatásai is vannak, a 161 ezer forintra bejelentettek döntő többsége ugyanis valószínűleg feketén dolgozik, bére egy részét zsebbe kapja.
Boros Imre közgazdász szerint 2021-2022-től be lehetne vezetni az egységesített a munkavállalók számával súlyozott összeget, ami azért is indokolt döntés lenne, mert érdemben javulna a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete. Azt viszont mindenképp meg kell vizsgálni, hogy a legkisebb vállalkozások milyen arányban képesek végrehajtani egy-két lépcsőben legalább 25 százalékos bérrendezést.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége megfontolja, hogy egyeztetést kezdeményezzen a munkáltatói képviseletekkel a minimálbérrendszer átalakításáról. Az egységesítéstől a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem zárkózna el.
Friss bérkalkulátor a HR Portálon, valamint Bérkalkulátor az elmúlt 3 év bruttó-nettó adataival és családi bérkalkulátor.
Magyar Nemzet
A minimálbér 2020-tól 161 ezer forintra, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum pedig 210,6 ezer forintra nőtt. A két összeg egyesítésével a kötelező legkisebb kereset idén a bruttó 199 forintot, azaz 620-650 eurót érne el, ami körülbelül akkora, mint Görögországban. Ezzel a magyar dolgozók kapnák a 22 minimálbért alkalmazó tagállam közül a tizenkettedik legnagyobb összeget. A döntés értelmében a most alkalmazott minimálbér 25 százalékkal nőne. A Pénzügyminisztérium adatai szerint hazánkban idén 250 ezren dolgoznak minimálbérért, és körülbelül 800 ezren garantált bérminimumért. 2018 és 2020 között a minimálbéresek száma 250 ezer fővel egymillió főre csökkent.
„A versenyszférában alig van hatása a minimálbérnek a keresetekre. A vállalatok a reálgazdasági folyamatokat veszik figyelembe, a munkavállalók iránti magas kereslet mellett alacsony kínálat tapasztalható” - mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint eljárt az idő a kötelező legkisebb keresetek rendszere felett, az átlagbérek régóta jelentősebben nőnek. A minimálbérnek ráadásul negatív hatásai is vannak, a 161 ezer forintra bejelentettek döntő többsége ugyanis valószínűleg feketén dolgozik, bére egy részét zsebbe kapja.
Boros Imre közgazdász szerint 2021-2022-től be lehetne vezetni az egységesített a munkavállalók számával súlyozott összeget, ami azért is indokolt döntés lenne, mert érdemben javulna a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete. Azt viszont mindenképp meg kell vizsgálni, hogy a legkisebb vállalkozások milyen arányban képesek végrehajtani egy-két lépcsőben legalább 25 százalékos bérrendezést.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége megfontolja, hogy egyeztetést kezdeményezzen a munkáltatói képviseletekkel a minimálbérrendszer átalakításáról. Az egységesítéstől a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem zárkózna el.
Friss bérkalkulátor a HR Portálon, valamint Bérkalkulátor az elmúlt 3 év bruttó-nettó adataival és családi bérkalkulátor.
Magyar Nemzet
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc