Így alakítanák át a minimálbérezési rendszert
Napirendre kerülhet a minimálbérezési rendszer teljes átalakítása, a két alkalmazott összeg arányos egységesítésével - írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó gazdasági szereplők szerint teljesen át kellene alakítani a minimálbérrendszert. Úgy vélik, a teljesen más összeget tartalmazó minimálbér és garantált bérminimum helyett egy új, egységes minimálbért kéne kialakítani, melynek köszönhetően felzárkóznának a keresletek, visszaszorulna a gyorsuló szegénység, fehéredne a gazdaság és csökkennének az adminisztrációs terhek. Az így kiszámított legkisebb kereslet emellett reálisabb képet mutatna a hazai bérhelyzetről.
A minimálbér 2020-tól 161 ezer forintra, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum pedig 210,6 ezer forintra nőtt. A két összeg egyesítésével a kötelező legkisebb kereset idén a bruttó 199 forintot, azaz 620-650 eurót érne el, ami körülbelül akkora, mint Görögországban. Ezzel a magyar dolgozók kapnák a 22 minimálbért alkalmazó tagállam közül a tizenkettedik legnagyobb összeget. A döntés értelmében a most alkalmazott minimálbér 25 százalékkal nőne. A Pénzügyminisztérium adatai szerint hazánkban idén 250 ezren dolgoznak minimálbérért, és körülbelül 800 ezren garantált bérminimumért. 2018 és 2020 között a minimálbéresek száma 250 ezer fővel egymillió főre csökkent.
„A versenyszférában alig van hatása a minimálbérnek a keresetekre. A vállalatok a reálgazdasági folyamatokat veszik figyelembe, a munkavállalók iránti magas kereslet mellett alacsony kínálat tapasztalható” - mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint eljárt az idő a kötelező legkisebb keresetek rendszere felett, az átlagbérek régóta jelentősebben nőnek. A minimálbérnek ráadásul negatív hatásai is vannak, a 161 ezer forintra bejelentettek döntő többsége ugyanis valószínűleg feketén dolgozik, bére egy részét zsebbe kapja.
Boros Imre közgazdász szerint 2021-2022-től be lehetne vezetni az egységesített a munkavállalók számával súlyozott összeget, ami azért is indokolt döntés lenne, mert érdemben javulna a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete. Azt viszont mindenképp meg kell vizsgálni, hogy a legkisebb vállalkozások milyen arányban képesek végrehajtani egy-két lépcsőben legalább 25 százalékos bérrendezést.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége megfontolja, hogy egyeztetést kezdeményezzen a munkáltatói képviseletekkel a minimálbérrendszer átalakításáról. Az egységesítéstől a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem zárkózna el.
Friss bérkalkulátor a HR Portálon, valamint Bérkalkulátor az elmúlt 3 év bruttó-nettó adataival és családi bérkalkulátor.
Magyar Nemzet
A minimálbér 2020-tól 161 ezer forintra, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum pedig 210,6 ezer forintra nőtt. A két összeg egyesítésével a kötelező legkisebb kereset idén a bruttó 199 forintot, azaz 620-650 eurót érne el, ami körülbelül akkora, mint Görögországban. Ezzel a magyar dolgozók kapnák a 22 minimálbért alkalmazó tagállam közül a tizenkettedik legnagyobb összeget. A döntés értelmében a most alkalmazott minimálbér 25 százalékkal nőne. A Pénzügyminisztérium adatai szerint hazánkban idén 250 ezren dolgoznak minimálbérért, és körülbelül 800 ezren garantált bérminimumért. 2018 és 2020 között a minimálbéresek száma 250 ezer fővel egymillió főre csökkent.
„A versenyszférában alig van hatása a minimálbérnek a keresetekre. A vállalatok a reálgazdasági folyamatokat veszik figyelembe, a munkavállalók iránti magas kereslet mellett alacsony kínálat tapasztalható” - mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint eljárt az idő a kötelező legkisebb keresetek rendszere felett, az átlagbérek régóta jelentősebben nőnek. A minimálbérnek ráadásul negatív hatásai is vannak, a 161 ezer forintra bejelentettek döntő többsége ugyanis valószínűleg feketén dolgozik, bére egy részét zsebbe kapja.
Boros Imre közgazdász szerint 2021-2022-től be lehetne vezetni az egységesített a munkavállalók számával súlyozott összeget, ami azért is indokolt döntés lenne, mert érdemben javulna a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete. Azt viszont mindenképp meg kell vizsgálni, hogy a legkisebb vállalkozások milyen arányban képesek végrehajtani egy-két lépcsőben legalább 25 százalékos bérrendezést.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége megfontolja, hogy egyeztetést kezdeményezzen a munkáltatói képviseletekkel a minimálbérrendszer átalakításáról. Az egységesítéstől a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem zárkózna el.
Friss bérkalkulátor a HR Portálon, valamint Bérkalkulátor az elmúlt 3 év bruttó-nettó adataival és családi bérkalkulátor.
Magyar Nemzet
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele