Minimálbér és garantált bérminimum 2025.

Ugyan a kormány saját hatáskörben is határozhatott volna róla, a 2025. évi legkisebb bérről tavaly is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként született meg a döntés. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók megegyezésének értelmében 2025. január 1-től a minimálbér havi bruttó összege 9%-kal 290 800 forintra, a garantált bérminimumé (ezt a köznyelvben szakmunkás minimálbérként és tévesen diplomás minimálbérként is emlegetik) 7%-kal 348 800 forintra emelkedett. Az erről szóló kormányrendelet tavaly december 12-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 394/2024. (XII. 12.) számmal.

Havi, heti, órára bontott minimumok

A minimálbér hetibér alkalmazása esetén bruttó 66 860 forint, napibérnél 13 380 forint, órabérnél pedig 1 672 forint.
A garantált bérminimum összege egy hétre 80 190, egy napra 16 040, egy órára pedig 2 005 forint.   

Nettó minimálbér

Mivel ezek bruttó összegek, érdemes megnézni, mi marad a zsebben. A HR Portál bérkalkulátorával mindez gyorsan kiszámolható. A bruttó 290 800 forintos minimálbér nettója 193 382 forint (kedvezmények nélkül). A 348 800 forintos garantált bérminimumé pedig 231 952 forint.

Mennyibe kerül a munkaadónak egy munkavállaló?

Egy 290 800 forintos minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló 328 604 forintjába kerül a vállalkozásnak. Az a munkaadó, amely a 348 800 forintos garantált bérminimumot fizeti, annak 394 144 forint januártól a munkavállaló után a teljes költség.

Egyéni vállalkozóknál

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelése a magukat minimális fizetésre bejelentő egyéni vállalkozóknak extra terhet jelent, sokan közülök ezt adóemelésként élik meg. Nézzük, milyen adóterhekkel számolhatnak. Szakképesítést nem igénylő tevékenységet végzők esetén (kedvezmények nélkül) a havonta minimum fizetendő tb-járulék 53 798 forintra, a szocho pedig 42 530 forintra nőtt. A garantált bérminimum alkalmazása esetén januártól a havi tb-kötelezettség minimum összege 64 528 forint, a szochoé 51 012 forint. A fizetési kötelezettség továbbra is három havonta teljesítendő. Átalányadózóknál viszont jó hír, hogy a minimálbér emelésével nő az szja-mentes jövedelem határa. Ez azt jelenti, hogy 40%-os költségátalányt alkalmazó vállalkozók esetén 2 908 000 Ft-os bevételig nem kell személyi jövedelemadót fizetni. (80%-os költségátalányt alkalmazóknál 8 724 000 forintra, 90%-ot alkalmazóknál 17 448 000 forintra nőtt a határ).

A minimálbérhez igazodó juttatások

A minimálbér összege nem csupán a fizetések, hanem különféle juttatások miatt is fontos. Egy sor állami támogatást ennek összegéhez indexálnak. Ilyen például a táppénz, a gyed (diplomás, nagyszülői is), a gyermekek otthongondozási díja (gyod), a csed, az álláskeresési járadék. A gyed havi maximuma 407 120 forintra nő, a gyod 290 800 forintra, az álláskeresési járadék napi maximuma 9694 forintra, a táppénzé 19 387 forintra emelkedik.

Minimálbér Európában

Nézzünk kicsit körül Európában, hol is áll a magyar minimálbér. Az EU 27 tagországában ötben nincs törvényileg meghatározott minimálbér: Ausztria, Dánia, Finnország, Olaszország, Svédország. A többi 22 országban az 551 eurós Bulgáriától a 2638 eurós Luxemburgig széles a skála.

Összegek alapján az EU-tagok három csoportba sorolhatók. Az éllovasok a gazdagabb nyugati államok 1800-2700 euró közötti értékekkel: Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írország, Luxemburg. A második csoportban a 950-1400 euró közöttiek: Spanyolország, Portugália, Litvánia, Görögország, Szlovénia, Ciprus, Lengyelország. A harmadikban a 900 euró alattiak: Magyarország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lettország.

Mennyi ér a 704 eurós magyar minimálbér a régióban? A szlovákok 2025 január 1-től emeltek 750-ről 816 euróra. Érdekesség, hogy a sokáig mögöttünk levő románok is elhúztak ebben az összevetésben 828 eurós (hivatalosan 4050 lej) minimálbérükkel. A csehek (821 euró) és a lengyelek (1067 euró) már korábban is előttünk jártak.

Egy kis minimálbér-történelem: 1992-ben 8000 forint volt

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, első megállapított összege 1992. január 1-től 8 000 forint volt, ami akkoriban a bruttó átlagkereset 35,8%-át tette ki. 1992 és 2011 között mértékét évente állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú (kormány-szakszervezetek-munkaadók képviselői) egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak már csak javaslattételi jogosítványai vannak, a döntés valójában a kormány kezébe került. Az első nyolc évben a minimálbér folyamatosan veszített értékéből, 2000-re az akkori 25 500 forint már csak az átlagbér 29,1%-át tette ki. Ennek az évnek a végén emelte az első Orbán-kormány az eddigi legjelentősebb mértékben a minimálbért, 57%-kal 40 000 forintra, így az összeg az átlagfizetés 38,6%-ára ugrott. Majd 2002-ben 50 000 forintra (plusz 25%-os emelés), amivel már a minimális fizetés az átlagos 40,8%-a lett.

A 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány az első évben nem nyúlt a minimálbérhez, 2004-ben 3 ezer forinttal emelte. A szocialista-liberális kormánykoalíció 8 éves fennállása alatt a minimálbér összesen 23 500 forinttal, 73 500 forintra emelkedett, ami 47%-os plusz (átlag évi 6%). A minimálbér ebben az időszakban az átlagbérhez viszonyítva ismét veszített az értékéből (36,6%).

2010-től a második Orbán-kormány 2012. január 1-től léptette életbe 2002 óta a legnagyobb minimálbér-emelést, amikor is 78 000 forint helyett 93 000 forintban határozta azt meg (plusz 19,2). Ekkor a minimálbér ismét az átlagbér 41,7%-ára ugrott. Utána 2017-ben volt egy nagyobb ugrás, egy 16 500 forintos plusz, majd 2022. januárban jött az újabb nagyobb, 20 százalékos emelés, ekkor 200 000 forintra ugrott a minimálbér és 260 000 forintra a garantált bérminimum. A mostani emelés előtt 2023. decemberben a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal, 266 800 illetve 326 ezer forintra nőtt.