Ilyen lesz az új "névleges számlás" nyugdíjrendszer
Az időskori járandóság alapja az egyéni számlán felhalmozott összeg lesz, miközben ez utóbbi nem tényleges megtakarítást, hanem egy számított nyugellátást takar. Ez lesz a névleges számlás, avagy az angol rövidítés alapján NDC-rendszer.
Amennyiben ez a nemzeti nyugdíj-politikai koncepcióból kivilágló megoldás valósul meg, a jelenlegihez képest az lesz a legalapvetőbb változás, hogy nyugdíjjogosultságot csak a munkavállaló által fizetett járulék képezne - írja a Világgazdaság. Vagyis a szabályozás az állami pillérben is ugyanaz lenne, mint ami jelenleg a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozik. Ahhoz azonban, hogy értékelhető összeg keletkezzen a munkavállalók számláján, jelentősen növelni kell az általuk fizetendő járulékot. A tervek szerint ez a jelenlegi 10-ről 20 százalékra nőne. Ennek egyik megoldása, hogy a jelenleg a munkáltatók által fizetett 24 százaléknyi nyugdíjjárulék egy része átkerülne a munkavállalói részbe: arról, hogy ez szükségessé teszi-e a bérek bruttósítását az átkerülő rész arányában, valamint ez együtt jár-e az szja-teher növekedésével, és ha nem, ezeket a hatásokat hogyan lehet kiküszöbölni, egyelőre nincs döntés.
Az egyéni számla alapján az állam bizonyos mértékű névleges kamatot is biztosítana, ám ennek mértéke csak akkora lehet, hogy ne sodorja veszélybe a rendszer egyensúlyát. Az NDC-rendszer alapvetése ugyanis az, hogy csak annyi nyugdíjat lehet kifizetni, amennyire megvan a járulékfedezet. A tényleges hatásokról egyelőre nem készült friss elemzés, ám a korábbi Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal számítása szerint ez a megoldás 10-20 százalékkal csökkentené az időskori járandóságok értékét. Nem mellékes az sem, hogy a korhatár is magasabb lenne annak érdekében, hogy az időskori évek megélhetését valóban képes legyen biztosítani a korábban lerótt járulék.
Világgazdaság
Amennyiben ez a nemzeti nyugdíj-politikai koncepcióból kivilágló megoldás valósul meg, a jelenlegihez képest az lesz a legalapvetőbb változás, hogy nyugdíjjogosultságot csak a munkavállaló által fizetett járulék képezne - írja a Világgazdaság. Vagyis a szabályozás az állami pillérben is ugyanaz lenne, mint ami jelenleg a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozik. Ahhoz azonban, hogy értékelhető összeg keletkezzen a munkavállalók számláján, jelentősen növelni kell az általuk fizetendő járulékot. A tervek szerint ez a jelenlegi 10-ről 20 százalékra nőne. Ennek egyik megoldása, hogy a jelenleg a munkáltatók által fizetett 24 százaléknyi nyugdíjjárulék egy része átkerülne a munkavállalói részbe: arról, hogy ez szükségessé teszi-e a bérek bruttósítását az átkerülő rész arányában, valamint ez együtt jár-e az szja-teher növekedésével, és ha nem, ezeket a hatásokat hogyan lehet kiküszöbölni, egyelőre nincs döntés.
Az egyéni számla alapján az állam bizonyos mértékű névleges kamatot is biztosítana, ám ennek mértéke csak akkora lehet, hogy ne sodorja veszélybe a rendszer egyensúlyát. Az NDC-rendszer alapvetése ugyanis az, hogy csak annyi nyugdíjat lehet kifizetni, amennyire megvan a járulékfedezet. A tényleges hatásokról egyelőre nem készült friss elemzés, ám a korábbi Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal számítása szerint ez a megoldás 10-20 százalékkal csökkentené az időskori járandóságok értékét. Nem mellékes az sem, hogy a korhatár is magasabb lenne annak érdekében, hogy az időskori évek megélhetését valóban képes legyen biztosítani a korábban lerótt járulék.
Világgazdaság
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok