Internetadó: "felesleges, átgondolatlan és rossz"

Az adót forgalom alapján a szolgáltatónak kell megfizetnie az államnak, tehát az a le- és feltöltésekre egyaránt vonatkozik majd. Ez azt jelenti, hogy az adó mértéke – ha nem építenek be a törvénybe egy maximális összeget – a legtöbb előfizetőnél meghaladná a havi előfizetési díjat, vagyis a szolgáltató várhatóan ráterhelné az adót a fogyasztóra - írja az Index.hu. Ugyanerre a következtetésre jutott az ellenzék is. Az Együtt-PM szerint a kedden bejelentett adóterv miatt drágábbak lesznek az előfizetések, visszatérnek az 1990-es évekből ismert adatforgalmi korlátos és lassú csomagok.

Az Együtt-PM szerint az internet ma már ugyanúgy közmű, mint az áram vagy éppen a csatornázás, az szinte minden ember hétköznapjaihoz hozzátartozik, használja otthon, a munkahelyén és telefonján folyamatosan. "Éppen ezért különösen pikáns, hogy a két éve folyamatosan rezsicsökkentéssel kampányoló kormány most erre készül adót kivetni" - fogalmaztak.

Azt írták: az adóval a kabinet tovább korlátozza a szabad médiát is, "nyilván kényelmesebb neki, ha a polgárok csak a királyi tévéből tájékozódnak".

Informatikai szövetség: vonja vissza a kormány a javaslatát!

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését.

A szakmai szövetség az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozza: "az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz".

Az IVSZ álláspontja szerint az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések díjának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelő, hanem internet használatát csökkentő hatású.

BDO: útdíj a digitális országúton is?

A BDO Magyarország álláspontja szerint egy ilyen adótétel általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását.

Ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, a BDO véleménye szerint az alábbi érdemi módosítások szükségesek:

- A lakossági előfizetők teljes kihagyása a tervezett adó hatálya alól. Az internet ebben a fogyasztói körben ugyanis elsődlegesen tudást, gyors ismeret- és információszerzést valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást.

- A vállalkozói internetfelhasználók bevonása a tervezett adónem alá, különös figyelemmel az alábbi szempontokra:

- legyen felső korlátja az adónak (lásd tranzakciós illeték elve)
- vegye figyelembe a szolgáltatás jellegét (teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános KKV, például egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő és-szolgáltató, mint egy szolgáltatóközpont (SSC) vállalkozás)
- legyen figyelemmel az esetlegesen fizetendő (szintén a közelmúltban bevezetett) reklámadóra, amelyet internetes reklámok esetén már fizetnek az érintett vállalkozások
- a környező országokhoz képest (ahol még nincs ilyen adó) ne jelentsen azonnali adózásbeli versenyhátrányt.

- Egy megfelelően fókuszált és jól előkészített, az internetes adatforgalmon alapú adó (úgynevezett byte adó) az útdíjhoz hasonlóan eredményesen bevezethető az internet minden pozitív társadalmi tulajdonságának megtartása mellett - hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adótanácsadó partnere. - Elengedhetetlen azonban, hogy az internetes "útdíjat" csak az fizesse, aki ténylegesen üzleti célra használja a "digitális országúton", és ne az, aki csak a járdán sétál és kirakatokat néz, vagy éppen az út mentén kirándul - mondta az adótanácsadó.

Az Index infografikáibólkiderül, a törvény elfogadása után milyen netes tevékenysége, hány forinthoz segíti a költségvetést.

MTI/HR Portal/Index