Javuló megítélés, de még a sereghajtók között
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMíg a világon összességében kettő, addig Magyarországon 11 százalékkal nőtt a bizalom a gazdaság állapotának javulása iránt. Gazdasági közhangulat tekintetében azonban még így is a sor végén kullogunk, derül ki az Ipsos kutatásából.
Az Ipsos nemzetközi felmérése szerint az idei évben az emberek átlagosan 39 százaléka minősíti jónak hazája gazdasági teljesítményét. A pozitívan értékelők aránya tavaly 37 százalék volt, tehát a gazdasági közhangulat egy hajszállal kedvezőbbé vált. A magyar lakosság véleménye ennél sokkal nagyobb mértékben javult: 2013 eleje és vége között 6-ról 17 százalékra emelkedett az ország gazdasági helyzetéről pozitívan nyilatkozók aránya, majd az idén hullámzásokat követően tovább nőtt. Megszokott módon, a választások hónapjában ugrott magasra, 24 százalékra a hazai gazdasági viszonyokat sikeresnek értékelők aránya. Májusban, júniusban már korántsem voltak ennyire optimisták a magyarok – 17-18% tartotta jónak a nemzetgazdaság helyzetét. Azóta megint egy kis növekedés történt, s a nyár közepén 20 százaléknyian érzékeltek pozitív gazdasági folyamatokat hazánkban.
A másfél éves javuló tendencia ellenére a 25 ország közérzeti rangsorában továbbra is az alsó régióban, a 21. helyen állunk - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvéleménykutatás-sorozatnak, amelyet az Ipsos készít 25 országban, 19 ezer fő megkérdezésével.
A gazdasági folyamatok lakossági megítélésére hosszú évek óta az állandóság jellemző, 2012-ben és 2013-ban is világszerte az emberek 37-37 százaléka értékelte kedvezően országa helyzetét. Az idei évben eddig az átlag 39 százalék, de azt még nem lehet eldönteni, hogy egy pozitív irányú gazdasági közhangulat-változás első jeleit tapasztaljuk-e vagy marad a régóta tartó stagnálás. Az észak-amerikai és az európai földrészek polgárainak az elmúlt egy évben valamivel kedvezőbb véleménye lett a gazdaság állapotáról, míg a latin-amerikaiakat a növekvő szkepszis jellemzi. A braziloknak és az argentinoknak nemcsak mostanában vált nyomasztóvá a hangulata, ez két és fél éve tartó tendencia eleinte még hattizedük érezte úgy, hogy jó irányban haladnak, most már csak kéttizedük.
Az elmúlt időszakban látványosan pozitív változások történtek az orosz lakosság véleményében. A tavalyi évben 30 százalékuk minősítette kiválónak gazdaságuk állapotát, most ennél sokkal többen, 41 százaléknyian. Az európai országok közül a az elmúlt esztendőben főleg a britek és a belgák véleménye javult: előbbieknél a tavalyi 21-ről a mostani 37 százalékra emelkedett a gazdaságuk működését jónak tartók aránya, az utóbbiaknál 30-ről 39 százalékra. A németek elégedettsége már korábban is magas fokú volt, ez még erősödött is: tavaly 67, idén 75 százalék értékelte sikeresnek gazdaságuk állapotát.
Összességében pozitívan alakult a magyar lakosság gazdasági közhangulata is, 2013-ban emelkedő tendenciát mutatott, az idén hullámzást. A tavalyi évben átlagosan 11% vélekedett úgy, hogy az ország gazdasága helyes pályára talált, ebben az esztendőben 18 százalék. Ezzel az értékeléssel némileg javítottunk a ranglistán elfoglalt helyezésünkön. Míg az előző években csak egy-két országban voltak nálunk kritikusabbak az emberek, most négyet is magunk mögött hagytunk. A románok, a spanyolok, az olaszok és a franciák szubjektív értékelése is rosszabb, mint a miénk. Véleményüket, mint ahogy általában a gazdasági közhangulatot, nem csak az objektív mutatók, hanem az ország, a saját életük korábbival való összehasonlítása is jelentősen befolyásolja.
A másfél éves javuló tendencia ellenére a 25 ország közérzeti rangsorában továbbra is az alsó régióban, a 21. helyen állunk - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvéleménykutatás-sorozatnak, amelyet az Ipsos készít 25 országban, 19 ezer fő megkérdezésével.
A gazdasági folyamatok lakossági megítélésére hosszú évek óta az állandóság jellemző, 2012-ben és 2013-ban is világszerte az emberek 37-37 százaléka értékelte kedvezően országa helyzetét. Az idei évben eddig az átlag 39 százalék, de azt még nem lehet eldönteni, hogy egy pozitív irányú gazdasági közhangulat-változás első jeleit tapasztaljuk-e vagy marad a régóta tartó stagnálás. Az észak-amerikai és az európai földrészek polgárainak az elmúlt egy évben valamivel kedvezőbb véleménye lett a gazdaság állapotáról, míg a latin-amerikaiakat a növekvő szkepszis jellemzi. A braziloknak és az argentinoknak nemcsak mostanában vált nyomasztóvá a hangulata, ez két és fél éve tartó tendencia eleinte még hattizedük érezte úgy, hogy jó irányban haladnak, most már csak kéttizedük.
Az elmúlt időszakban látványosan pozitív változások történtek az orosz lakosság véleményében. A tavalyi évben 30 százalékuk minősítette kiválónak gazdaságuk állapotát, most ennél sokkal többen, 41 százaléknyian. Az európai országok közül a az elmúlt esztendőben főleg a britek és a belgák véleménye javult: előbbieknél a tavalyi 21-ről a mostani 37 százalékra emelkedett a gazdaságuk működését jónak tartók aránya, az utóbbiaknál 30-ről 39 százalékra. A németek elégedettsége már korábban is magas fokú volt, ez még erősödött is: tavaly 67, idén 75 százalék értékelte sikeresnek gazdaságuk állapotát.
Összességében pozitívan alakult a magyar lakosság gazdasági közhangulata is, 2013-ban emelkedő tendenciát mutatott, az idén hullámzást. A tavalyi évben átlagosan 11% vélekedett úgy, hogy az ország gazdasága helyes pályára talált, ebben az esztendőben 18 százalék. Ezzel az értékeléssel némileg javítottunk a ranglistán elfoglalt helyezésünkön. Míg az előző években csak egy-két országban voltak nálunk kritikusabbak az emberek, most négyet is magunk mögött hagytunk. A románok, a spanyolok, az olaszok és a franciák szubjektív értékelése is rosszabb, mint a miénk. Véleményüket, mint ahogy általában a gazdasági közhangulatot, nem csak az objektív mutatók, hanem az ország, a saját életük korábbival való összehasonlítása is jelentősen befolyásolja.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?