Jön a kulturközmunka

A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) 2,5 milliárd forintos kerettel induló programja a „kulturális és közösségi értékteremtésre, a nemzeti kultúra terjesztésébe” vonja be a közfoglalkoztatottakat, akik a helyi igényeknek megfelelő, változatos munkákat végeznek majd. Feladataik közé tartozhat például kiadványok gondozása, közgyűjtemények, faluházak programszervezése, adatbázis-építés vagy archiválás is.

Az indulás előtt 15 ezer közművelődési intézménytől, önkormányzattól, civil és művészeti szervezettől kértek javaslatokat - mondta el csütörtökön Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Halász János azt reméli, hogy néhányan piacképes tudásra tesznek szert a munka során, de azt is előnyként említette, hogy a korábban kulturális területen dolgozó, munka nélkül maradt szakemberek felfrissíthetik tudásukat.

A kulturális közmunkásoktól ugyanis legalább érettségit várnak el, de diplomás szakembereket is fogadnak – ezt már Závogyán Magdolna, az NMI főigazgatója közölte.

Az eddig jellemző mezőgazdasági és ipari tevékenységek után újdonságnak hathat a kulturális feladat, azonban vannak előzményei, emlékeztetett Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára. Korábban dolgoztak közmunkások a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál is, ahol digitalizálási és archiválási feladatokat láttak el.

Az új programban minden résztvevőnek negyven órás képzésen kell részt vennie, ami Hoffmann Imre szavai szerint nagyban hozzájárulhat az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésükhöz.

A program a hazai települések harmadán elérhető lesz, 3706 közfoglalkoztatottnak ad munkát, mellettük 160 területi koordinátor és 134 asszisztens dolgozik majd bruttó 100 ezer forint körüli fizetésért. A 2000 partnerszervezet között vannak civil szervezetek, közművelődési intézmények, egyházak és önkormányzatok egyaránt. A programban november 1-jétől már 134-en dolgoznak: megyénként 6-6, a központban pedig 16 fő. A projektben megyénként átlagosan 230-250-en vesznek majd részt. A tapasztalatok függvényében a program várhatóan 2014 áprilisa után is folytatódni fog.

LMP: drága, megalázó és hatástalan a közmunkaprogram

A közmunkaprogramokkal kapcsolatban egy sajtótájékoztató- illetve közleménycsörte is történt csütörtökön. Az LMP képviselője, Szél Bernadett a Nyugati téri aluljárónál tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a közmunkaprogram drága, megalázó, hatástalan és szegénységben tartja a benne dolgozókat.

Míg a kormány tavaly 13,5 milliárd forintot költött „valós munkahelyek” megteremtésére, addig a közmunkaprogramra ennek az összegnek csaknem a tízszeresét fordította - emlékeztetett az LMP társelnöke. Úgy vélte: a közmunkások méltatlanul kevés pénzt kapnak a munkájukért, ezért a program csak „benne tartsa az embereket a szegénységben”.

Tény, hogy a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a közmunkaprogramok célja az állástalanok visszavezetése a munkaerőpiacra. Az LMP képviselője szerint azonban ez 2011-2012-ben csupán a közmunkások 7,4 százalékának sikerült. A képviselő kijelentette, hogy Magyarországon folyamatosan nő a szegénység, ezért minden ezzel ellentétes kormányzati kijelentés "sima kampányhazugság": az emberek 40 százaléka a létminimum, 17 százaléka pedig a szegénységi küszöb alatt él.

A Fidesz válaszközleményében azt emelte ki, hogy a közfoglalkoztatás idén 300 ezer álláskeresőt foglalkoztat, és segély helyett tisztességes, a közösség számára értékteremtő munkalehetőséget nyújt, miközben a résztvevők többsége olyan hátrányos kistelepülésen él, ahol ez az egyetlen esély a munkavállalásra, a megélhetésre. A közfoglalkoztatásért tisztességes fizetés jár, a garantált bér napi nyolc óra munkaidő esetén bruttó 96 800 forint, a szakképzetlen munkavállalóknak bruttó 75 500 forint. A közfoglalkoztatás keretében immár százezer ember kap olyan képzést is, amellyel nagyobb eséllyel helyezkedik el a munkaerőpiacon - olvasható a közleményben.