Jóval kevesebben férnek majd be a felsőoktatásba

A jelenleginél jóval kisebb hallgatói létszámmal működő felsőoktatás víziója bontakozik ki az új felsőoktatási törvény koncepciójából. Az október 11-i keltezésű, minden oldalán "nem nyilvános munkapéldány" feliratot viselő tervezet - ezt Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár vezetésével készítette a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási munkacsoportja - már a bejutást is jóval nehezebbé tenné.

A koncepció a felvételihez két, emelt szintű érettségit írna elő: egy kötelező és egy választható tantárgyból.

Korlátoznák a jelentkezési lehetőségek számát is: eddig korlátlan számú intézményt lehetett megjelölni a felvételi lapon, ezt most háromban maximálnák. A felsőoktatásba pedig csak az kerülhetne, aki a többletpontokkal együtt megszerezhető maximális felvételi pontszám legalább felét elérte.

A felsőoktatásban maradni is nehezebb lenne, hiszen a tervek szerint a hallgatók legfeljebb kétszer vehetnék fel ugyanazt a tárgyat, és mindkét esetben csak kétszer vizsgázhatnának belőle. Ha nem járnak sikerrel, elbocsátanák őket.

Már önmagában e két új szabályozás is jelentősen csökkentené a létszámot: az alapképzést például most csak a hallgatók fele végzi el három év alatt, a másik felétől az új követelmények alapján tehát meg kellene válni.

A finanszírozás átalakítása ráadásul az egyetemeket és a főiskolákat is ellenérdekeltté teheti a hallgatói létszám növelésében. Az intézmények most a létszám alapján kapnak állami támogatást. A sokat szidott, úgynevezett normatív finanszírozási rendszer így arra készteti őket, hogy minél több hallgatót vegyenek fel, s rontja a színvonalat. A fejkvótát ugyanakkor épp a létszámnövelés érdekében vezették be annak idején, hiszen a hallgatók arányát tekintve hazánk még mindig elmarad az OECD átlagától.

A koncepció kidolgozói viszont nagyrészt függetlenné tennék a létszámtól a támogatást, ami három részből állna: "az intézménytámogatási öszszeg országos előirányzatának 70 százaléka feladatfinanszírozás (teljesítménymutatókhoz kötött vagy intézményi kapacitás alapján számított fenntartói támogatás); 15 százaléka a hallgatói létszámhoz kötött és képzési csoportonként differenciált képzési támogatás, és 15 százaléka a képzést megalapozó tudományos célú támogatás", olvasható a tervezetben.

Márpedig ennek a feltételnek ma számos - elsősorban vidéki - egyetemi kar nem felel meg.

Népszabadság