Jövőre 30 milliárddal több jut közmunkára - a foglalkoztatási bizottság a költségvetésről tárgyalt

Szatmári Edina, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főtanácsosa hangsúlyozta: a kormány a versenyszférában a foglalkoztatás 1,1 százalékos bővülését várja 2014-ben. Szólt arról is, hogy a közfoglalkoztatásra a Start munkaprogram keretében az ideinél 30 milliárd forinttal többet, összesen 183,8 milliárd forintot fordítanak majd jövőre. Fontos cél, hogy a téli, foglalkoztatási szempontból kritikus időszakban is munkát biztosítsanak az embereknek, ezért november elsején indul és 2014. április végéig tart majd a téli közmunkaprogram - fűzte hozzá.

Az ellenzéki képviselők úgy vélték, a foglalkoztatás elsősorban a közfoglalkoztatásnak és a migrációnak köszönhetően bővült az utóbbi években, és nem lehet további, érdemi munkahely-növekedésre számítani a versenyszférában 2014-ben sem.

Szatmári Edina jelezte: a kormány 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol a 2014-es költségvetésben. Emellett a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülését és 2 százalékos reálkereset-emelkedést vár jövőre. A nyugdíjakat 2,4 százalékkal - az infláció mértékével - emelik az idei 5,2 százalékos emelés után - fűzte hozzá.

Belovai Sándorné, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számvevő főtanácsosa kiemelte: az ÁSZ megállapította, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, és rendelkezik a tartalékokról is. A számvevőszék szerint a jövő évi hiánycél tartható lesz - fűzte hozzá.

Az ÁSZ a jövő évi költségvetési törvényjavaslat kiadásainak 88,6 százalékát, illetve bevételeinek 93,6 százalékát ellenőrizte, így tavalyhoz képest nőtt az ellenőrzés lefedettsége - ismertette a számvevő főtanácsos.

Bertha Szilvia (Jobbik) kifejtette: 2013-ban mélypontra zuhantak a beruházások, így a Jobbik nem optimista a munkahelyteremtést illetően. Hangsúlyozta: a közalkalmazotti bértábla jövőre is érintetlen marad, folytatódik a 2008 óta tartó bérbefagyasztás, ugyanakkor a minimálbér emelése miatt a közalkalmazotti bértáblát is korrigálni kell. A büdzsébe ez a kiadási többlet láthatóan nincs betervezve, ami azt sugallja, hogy elbocsátások várhatók.

Kajdi László, az NGM szakmai főtanácsadója elmondta: a minimálbér emelése miatt emelni kell a béreket a közszférában; ennek forrását a céltartalék tartalmazza.

Szél Bernadett (LMP) írásban beadott véleményét a bizottság szakértője ismertette az ülésen. A képviselő szerint a foglalkoztatási adatok - amelyek a közmunka, és a "gazdasági migráció" létszámadatait is tartalmazzák - elsősorban e két tényezőnek köszönhetően javultak, valójában ugyanakkor a 2008-as, válság előtti szintet sem éri el a foglalkoztatottság. Hozzáfűzte: 2010 óta évente alig haladja meg a 10 ezret a versenyszférában foglalkoztattak számának bővülése, és itt sem stabil, teljes munkaidős munkahelyek létrehozásáról van szó. Szél Bernadett nehezményezte, hogy nőtt az ellátás nélküli álláskeresők száma, valamint hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) kiadásai között nem került át a hangsúly a munkanélküliek aktivizálását szolgáló eszközökre.

Kara Ákos (Fidesz) hangsúlyozta: Magyarország a szigorú költségvetési politikának köszönhetően az utóbbi három és fél évben a nehéz örökség ellenére visszanyerte egyensúlyát, a foglalkoztatás nőtt, az ország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, és a fenntartható pályát nemzetközileg is elismerik, ami az államadósság finanszírozásában is megmutatkozik. A képviselő szerint a növekedési fordulat bekövetkezett, 2013-ban beindult a gazdaság növekedése, a következő években is folytatódhat.

A kormány próbált segíteni a családoknak, elindította a rezsicsökkentést, a reálbér emelkedett, és jövőre több forrás jut egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra.

Gúr Nándor (MSZP) úgy vélte, nem új mutatószámokat kell kitalálnia kormánynak, hanem munkahelyeket kell teremteni. Szerinte kevesebben dolgoznak mint három éve vagy akár a válság előtt, és hogy a kormánynak nem a közmunkával és a külföldön dolgozókkal kellene "kozmetikáznia" az adatokat. Hozzáfűzte: épp az átlag alatti bérkategóriákban jutnak kevesebb pénzhez az emberek; bár a minimálbér nettója nőtt, reálértéke nem emelkedett számottevően az utóbbi években. Ő is kifogásolta, hogy az NFA-ban rendelkezésre álló forrásoknak csak kis része, tavaly 9 százaléka jutott az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre.

A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, valamint az MSZP és a Jobbik 5 nem szavazata mellett ugyancsak általános vitára alkalmasnak találta 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A képviselők megvitatták az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Harsányi Zsolt, a Belügyminisztérium főosztályvezetője a változások közül kiemelte: ha vagyonbiztonság és az élet védelme megköveteli, a jövőben a közfoglalkoztatottak számára is elrendelhetnek túlmunkát. A törvényjavaslatot a bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, és az MSZP-s, valamint jobbikos képviselők 5 tartózkodó szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak.