Júliusig kell megoldani az ügyelő rezidensek szakorvosi felügyeletét

Az erről szóló miniszteri rendelet az idei első Magyar Közlönyben jelent meg. A szabályok egy része a kihirdetését követő naptól, vagyis csütörtöktől hatályos. Az a két szakasz azonban, amely az ügyeleti ellátásban részt vevő szakorvosjelöltek felügyeletének típusait és módját tartalmazza, valamint az, amely az egészségügyi szolgáltatók ügyeleti-készenléti szabályzatáról rendelkezik, csak július elsején lép hatályba.

A szakorvosjelöltek felügyelet mellett végzett ügyeleti tevékenységével összefüggő módosítás kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltató szabályzatban rögzíti az ügyeleti, valamint a készenléti szolgálat rendjét, az egyes osztályokra, részlegekre vonatkozó ügyeleti-készenléti szervezési feladatokat, a szolgálatot ellátók létszámát, szakmai összetételét, ügyviteli feladatait, az átadás-átvétel módját, az ügyeleti naplóra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az ügyeleti ellátásban részt vevő szakorvosjelöltek felügyeletének típusát, módját.

Az ügyeleti ellátás keretében a szakorvosjelölt felügyeletének három típusát határozták meg. Az egyik a személyes jelenlét mellett végzett felügyelet; ilyenkor a rezidens csak a megfelelő szakvizsgával rendelkező szakorvos jelenlétében végezhet ügyeleti tevékenységet. A telefonos elérhetőség melletti felügyelet esetén a felügyeleti tevékenység a megfelelő szakvizsgával rendelkező szakorvos folyamatos telefonos rendelkezésre állásával, telefonos konzultációval is megoldható.

A harmadik típus az úgynevezett behívásos rendszer keretében megvalósított felügyelet; ebben az esetben a megfelelő szakvizsgával rendelkező orvos folyamatos rendelkezésre állása a telefonos konzultáción túl azt is jelenti, hogy szükség esetén 4 órán belül személyesen is meg tud jelenni.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2011-ben amiatt indított hivatalból vizsgálatot, hogy a budapesti Szent János kórházban 2010 szilveszterén egy kezdő rezidenst egyedül hagytak az idegsebészet ügyeletén. A vizsgálat lezárultával az ombudsman azt kérte az egészségügyi államtitkárságtól, hogy határozza meg a rezidensek szakmai felügyeletének pontos tartalmát.

Tavaly májusban Varga Dóra, a Magyar Rezidens Szövetség akkori alelnöke egy friss felmérés alapján az MTI-nek elmondta: az altatóorvos-jelöltek tíz százaléka ügyel úgy Magyarországon, hogy nincs elérhető intenzíves szakorvos a kórházban, ezért a rezidensek gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy életveszélyes állapotban lévő beteget egyedül kell ellátniuk. Azt is elmondta, hogy a kérdőívet kitöltő szakorvosjelöltek 60 százaléka került már úgy kritikus helyzetbe beteggel, hogy nem találta a szakorvost, vagy a segítség nem ért oda időben, így a rezidensnek önállóan kellett cselekednie.