Kevésbé építenek az állami pillérre a leendő nyugdíjasok
A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az állam egyik kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról is, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk - állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka számára még mindig az állami járulékok befizetése jelenti az első számú felkészülési forrást.
Főbb megállapítások:
a felnőtt lakosság 70 százaléka úgy látja, hogy az államnak aktív szerepet kell vállalnia a nyugdíja előteremtésében
a megkérdezettek 17 százaléka számára az államnak fizetett nyugdíjjárulék jelenti az elsődleges, további 10 százaléknak pedig a második legfontosabb nyugdíjcélú megtakarítást
az aktív lakosság 68 százaléka szerint a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a kormánynak is aktív, kiegyensúlyozott szerepet kell játszani a nyugdíj előteremtésében
egy enyhe többség szerint az adók emelése és a járadékok csökkentése is szükséges a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához
a munkáltatói szolgáltatásokon is bőven lehet még fejleszteni
Még mindig az államé a legfontosabb szerep a nyugdíj tervezett forrásai között, bár a felnőtt lakosság egyre inkább felismeri a saját, illetve a munkáltatója felelősségét is a majdani járadéka előteremtésében - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot a nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. Például a tavalyi felmérés során Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, addig erre az évre ennek a csoportnak az aránya 32 százalékra mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség - a megkérdezettek 55 százaléka - szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.
A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen "már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni." Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.
A munkáltató nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történő felkészülésben.
Még mindig az államé a legfontosabb szerep a nyugdíj tervezett forrásai között, bár a felnőtt lakosság egyre inkább felismeri a saját, illetve a munkáltatója felelősségét is a majdani járadéka előteremtésében - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot a nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. Például a tavalyi felmérés során Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, addig erre az évre ennek a csoportnak az aránya 32 százalékra mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség - a megkérdezettek 55 százaléka - szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.
A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen "már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni." Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.
A munkáltató nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történő felkészülésben.
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek 
Jegyek - 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el. Részletek Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira! Részletek Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. Részletek Jegyek
További cikkek
Így emelkedik a tanítók, a tanárok és az óvónők bére januártól
A 2024-es 32,2 százalékos, majd a 2025-ös 21,2 százalékos emelés után újabb 10 százalékkal emelkedik a tanítók, a tanárok és az óvónők bére -... Teljes cikk
Mire jók a laza péntekek az irodában?
Kutatások szerint a dolgozók pénteken 20–35%-kal kevesebb feladatot végeznek el, mint a hét többi napján. A szakértők szerint a munkahelyeknek... Teljes cikk
Nő a kulturális területen és a szakképzésben dolgozók bére
A kulturális közfeladatot ellátó foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel 15 százalékos béremelésben részesülnek. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Valós emelés a nyugdíjaknál, duplázás a családi pótléknál – erre készülne a Tisza-kormány 1 hónapja
- Érkezik a karácsonyi csomag a nyugdíjasoknak – több százan kapnak ajándékot 1 hónapja
- 280 ezer forint ingyenpénzt is bezsebelhetünk, ha év végéig lépünk 1 hónapja
- Így kell kiszámolni a nyugdíjat 2026-ban - Mutatjuk a lépéseket 1 hónapja
- Csak minden ötödik nő érzi, hogy kényelmesen vonulhat nyugdíjba 1 hónapja
- Pénzeső a nyugdíjasoknak: van, ahol 40 ezret osztanak karácsonyra 1 hónapja
- Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2026-ban? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók 1 hónapja
- Nem büdös a munka a magyar nyugdíjasoknak - aranykorát éli az idősek foglalkoztatása 2 hónapja
- Már parlamenti vitán a 14. havi nyugdíjról szóló törvényjavaslat 2 hónapja
- Döntés született: ekkor érkezik a 14. havi nyugdíj 2 hónapja
- Orbán Viktor megszólalt a nyugdíjemelésről 2 hónapja
Kapcsolódó tartalmaink Bezár
Heti ajánló
- Ismét bizonyított a Henkel: élen a munkavállalói jóllét terén TIPP
- A mentorprogram, mint a sikeres beilleszkedés kulcsa TIPP
- Meglepő álláshirdetések, valódi történetek – a CIB Bank válasza a munkaerőpiaci kihívásokra TIPP
- Rákkeltő fémeket találtak a Magyarországon jogszerűtlenül forgalmazott ízesített vape-ekben TIPP
Állások
- Kőműves, homlokzati hőszigetelő
- Női ruházati üzletbe eladót felveszünk
- Óvodapedagógus
- Asztalos szakmunkás
- karbantartó
- takarító
- Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
- Ipari Festő (2025. 10. 21)
- Éttermi Munkatárs | Szentendre (2025. 12. 22)
- Database Administrator DB2 - English speaking (REF4762Q) (2025. 12. 29)
- Targoncás (logisztikai operátor)- Veszprém (2026. 01. 05)
- Fröccsöntő gépkezelő - Sopron (2026. 01. 05)
- Client Services Intern (2026. 01. 05)
Partnereink hírei
- Mutatjuk a legszebb téli virágokat
- Ebben a zöldségben alig van kalória, fogyhatsz tőle!
- Ezek a legfontosabb teendők januárban, februárban a veteményesben
HR Blog oldalak
-
Coaching Services by CoachLab
A néma fluktuáció ára: Miért az asszertivitás a 2026-os év legfontosabb HR-stratégiai befektetése?
A bérverseny korszaka után 2026-ban a megtartásért folytatott harc a szervezeti kultúra terepére költözött. A fluktuáció...
-
HRinformatika a HRnek
Minimálbér 2026-ban
A 2026-ra tervezett minimálbér-emelés mértékéről a munkavállalói érdekképviseletek, a munkáltatói szervezetek és a...
-
Adózásról érthetően
Mikor keletkezik telephely az új OECD-szabályok szerint home office munkavégzés esetén?
Az otthoni munkavégzés következményeként adójogi telephely keletkezésére vonatkozó szabályait pontosította az OECD. Azoknak...
HR Szavazás
Mi a HR kulcsfeladata 2026-ban?
A tudás törvényei: a megértés kulcsa