Kevésbé építenek az állami pillérre a leendő nyugdíjasok
A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az állam egyik kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról is, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk - állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka számára még mindig az állami járulékok befizetése jelenti az első számú felkészülési forrást.
Főbb megállapítások:
a felnőtt lakosság 70 százaléka úgy látja, hogy az államnak aktív szerepet kell vállalnia a nyugdíja előteremtésében
a megkérdezettek 17 százaléka számára az államnak fizetett nyugdíjjárulék jelenti az elsődleges, további 10 százaléknak pedig a második legfontosabb nyugdíjcélú megtakarítást
az aktív lakosság 68 százaléka szerint a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a kormánynak is aktív, kiegyensúlyozott szerepet kell játszani a nyugdíj előteremtésében
egy enyhe többség szerint az adók emelése és a járadékok csökkentése is szükséges a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához
a munkáltatói szolgáltatásokon is bőven lehet még fejleszteni
Még mindig az államé a legfontosabb szerep a nyugdíj tervezett forrásai között, bár a felnőtt lakosság egyre inkább felismeri a saját, illetve a munkáltatója felelősségét is a majdani járadéka előteremtésében - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot a nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. Például a tavalyi felmérés során Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, addig erre az évre ennek a csoportnak az aránya 32 százalékra mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség - a megkérdezettek 55 százaléka - szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.
A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen "már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni." Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.
A munkáltató nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történő felkészülésben.
Még mindig az államé a legfontosabb szerep a nyugdíj tervezett forrásai között, bár a felnőtt lakosság egyre inkább felismeri a saját, illetve a munkáltatója felelősségét is a majdani járadéka előteremtésében - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot a nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. Például a tavalyi felmérés során Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, addig erre az évre ennek a csoportnak az aránya 32 százalékra mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség - a megkérdezettek 55 százaléka - szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.
A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen "már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni." Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.
A munkáltató nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történő felkészülésben.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek 
Jegyek - 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket. Részletek Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők. Részletek Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak Részletek Jegyek
További cikkek
Egyre kevesebb munkaórát teljesítenek az európai dolgozók
A dél-és kelet-európai országok állampolgárai általában több időt töltenek munkával, az Egyesült Királyság és Spanyolország az uniós átlag felett teljesített. Teljes cikk
Vágujhelyi Ferenc: bevált a NAV új gazdaságfehérítő eszköze
Bevált a NAV új gazdaságfehérítő eszköze, az adategyeztetés, hétfőn újabb egyeztetések kezdődnek - tájékoztatta Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti... Teljes cikk
Lázár János szerint 53 ezer ember "szarból épít várat nap mint nap"
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-bejegyzésében kiállt a MÁV-csoport dolgozói mellett, elismerve a magyar vasút számos... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Csökkentheti-e a segély, a gyed vagy a gyes a nyugdíjat? Itt a válasz 7 napja
- 800 ezer magyar nyugdíjas a létminimum alatt él 2 hete
- Az öregségi nyugdíjban részesülők teljes ellátásának átlag- és mediánösszege - grafikon 2 hete
- Felszólították a németeket: dolgozzanak többet és hatékonyabban 2 hete
- Nem csupán beugró munkaerő - diákok és nyugdíjasok a munkapiacon 3 hete
- Csökken a népesség, nő a nyomás - sokan későn kezdenek el a nyugdíjra félretenni 3 hete
- Külföldi nyugdíj: mit kell tenni annak, aki külföldön is szerzett nyugdíjjogosultságot 3 hete
- Milliókat érhet a jó időzítés a nők kedvezményes nyugdíjánál 3 hete
- Ősszel meglepetést kapnak a kormánytól a nyugdíjasok 3 hete
- Ekkora nyugdíjkiegészítést kaphat az a nagyszülő, aki az óvoda helyett vigyáz az unokájára 3 hete
- Egyre többen tesznek félre ebben a formában nyugdíjra és egészségre 1 hónapja
Kapcsolódó tartalmaink Bezár
Heti ajánló
- Ezért nehéz a kkv-nak jó könyvelőt találni TIPP
- Nem tréning – kihívás: így válik a nyelvtanulás önjáróvá a nyári hónapokban is TIPP
- Újabb lépés a NEXON szolgáltatásfejlesztésében TIPP
- A jó szervezeti kultúra egymás megismerésén alapul TIPP
- Employer branding a természetben – így támogatja a Hotel Ózon a vállalati kultúra építését TIPP
Állások
- Könyvelő
- Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
- Mezőgazdasági gépszerelő
- Nemzetközi furgon sofőr
- Sofőr
- takarító
- Kőműves, homlokzati hőszigetelő
- Gépkezelők (2025. 06. 16)
- Fuvarszervező (Éjszakai Műszakban) (2025. 06. 16)
- IT manager (2025. 06. 16)
- Financial Controller | Debrecen (2025. 06. 16)
- Készáru Anyagmozgató | Tiszafüred (2025. 06. 16)
- Mechanikus gépszerelő (2025. 06. 16)
Partnereink hírei
- Klematisz: ha ezekre figyelsz, akkor roskadozni fog a virágoktól
- Szedd magad meggy 2025 - rengeteg lehet vele spórolni
- Lemetszett paradicsomhajtások: ezért ne dobd ki!
HR Blog oldalak
-
JobAngel
Sorozatgyilkos a vezetői karrierben: a mikromenedzsment
A mikromenedzsment működési mechanizmusai: hogyan mennek tönkre különböző vezetői karrierek az értelmetlen kontroll miatt,...
-
Qualified Facilitator®
Vállalom a felelősséget
Időről időre szembe jön velem ez a felhívás: “Vállald a felelősséget!”
-
BPiON blog
Változik a családi adókedvezmény összege
2025. július 1-től módosul a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) családi adókedvezményre...
HR Szavazás
Félti az AI-tól a munkahelyét?
Pszichológiai biztonság: ez lehet a legjobb munkahelyek sikerreceptje