Kevésbé építenek az állami pillérre a leendő nyugdíjasok
A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az állam egyik kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról is, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk - állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka számára még mindig az állami járulékok befizetése jelenti az első számú felkészülési forrást.
Főbb megállapítások:
a felnőtt lakosság 70 százaléka úgy látja, hogy az államnak aktív szerepet kell vállalnia a nyugdíja előteremtésében
a megkérdezettek 17 százaléka számára az államnak fizetett nyugdíjjárulék jelenti az elsődleges, további 10 százaléknak pedig a második legfontosabb nyugdíjcélú megtakarítást
az aktív lakosság 68 százaléka szerint a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a kormánynak is aktív, kiegyensúlyozott szerepet kell játszani a nyugdíj előteremtésében
egy enyhe többség szerint az adók emelése és a járadékok csökkentése is szükséges a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához
a munkáltatói szolgáltatásokon is bőven lehet még fejleszteni
Még mindig az államé a legfontosabb szerep a nyugdíj tervezett forrásai között, bár a felnőtt lakosság egyre inkább felismeri a saját, illetve a munkáltatója felelősségét is a majdani járadéka előteremtésében - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot a nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. Például a tavalyi felmérés során Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, addig erre az évre ennek a csoportnak az aránya 32 százalékra mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség - a megkérdezettek 55 százaléka - szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.
A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen "már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni." Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.
A munkáltató nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történő felkészülésben.
Még mindig az államé a legfontosabb szerep a nyugdíj tervezett forrásai között, bár a felnőtt lakosság egyre inkább felismeri a saját, illetve a munkáltatója felelősségét is a majdani járadéka előteremtésében - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot a nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. Például a tavalyi felmérés során Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, addig erre az évre ennek a csoportnak az aránya 32 százalékra mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség - a megkérdezettek 55 százaléka - szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.
A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen "már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni." Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.
A munkáltató nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történő felkészülésben.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek 
Jegyek - 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. Részletek Jegyek
További cikkek
Hathavi fegyverpénz kapnak a MÁV-csoport biztonsági dolgozói
Egyedi miniszteri döntéssel a MÁV-csoport fegyveres, biztonsági feladatot ellátó munkavállalói is hathavi többletjuttatást kapnak, a fegyverpénz... Teljes cikk
NAV: megújult az adónaptár az ügyfélportálon
Megújult az adónaptár, az újítás révén az adónaptár már automatikusan megjeleníti, és akár más naptáralkalmazásokba is betölti a fontos... Teljes cikk
Ezeken a helyszíneken ellenőriz a NAV április első felében
A NAV adóellenőrei többek között az alkalmazottak bejelentését is vizsgálják majd. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Itt vannak a legnagyobb egészségpénztárak 2 hete
- Évente egy kabát, de közben beázik a ház – mi történik a magyar nyugdíjakkal? 2 hete
- Kiknek jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély és mekkora az összege? 3 hete
- A szakértő szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja 3 hete
- Mi az a valorizációs szorzó, ami kulcs a nyugdíjszámításnál? 3 hete
- „Az egészséges nagymama, nagypapa olyan, mint a lottóötös” – növelhetik-e az egészségügyi kiadások a GDP-t? 3 hete
- Mennyivel kap kevesebbet a magyar az osztrák nyugdíjasnál? Így értéktelenedett el a nyugdíj Magyarországon 4 hete
- Hogyan lehetne visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? 1 hónapja
- Rekordtaglétszám, rekord befizetések – mi áll az önkéntes pénztárak berobbanása mögött? 1 hónapja
- Ekkora reálhozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak 1 hónapja
- Egy sornyi szakszervezet kéri a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását 1 hónapja
Kapcsolódó tartalmaink Bezár
Heti ajánló
- Külföldi munkavállalók felvétele saját csapatba: a leggyakoribb buktatók – és ahogyan elkerülhetők TIPP
- Employer branding a csúcson: amikor a természet formálja a vállalati kultúrát TIPP
- Valóban kiválasztható a legjobb jelölt? Így segítenek a személyiségtesztek a toborzás során TIPP
- Értékteremtő partnerség a vállalati kultúrában: Tanulás és empátia vakvezető kutyákkal TIPP
Állások
- Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
- GÉPKOCSIVEZETŐ
- Marketing Koordinátor
- Gépkocsivezető, áruszállító
- Biztonsági őr
- karbantartó
- Autószerelő
- Padlóburkoló (2026. 03. 30)
- Eladó | Szeged (2026. 04. 03)
- Értékesítés szervező (2026. 04. 03)
- Szerviztechnikus – Üzemanyagtöltő Berendezések (Észak-Dunántúl) (2026. 04. 03)
- Sales Engineer (2026. 04. 03)
- Szerviztechnikus (2026. 04. 03)
Partnereink hírei
- Ezek a legszebb húsvéti locsolóversek gyerekeknek
- Így lesz tökéletes a húsvéti sonka! Ez a titka
- Geo napok és interaktív földtudományos kalandok a 33. Lelkes Ásványbörzén a Lurdy házban április 11-12-én
HR Blog oldalak
-
Juventus Language Group
Március 31-től életbe lép az új felnőttképzési szabályozás: Igen-Yes-Ja
Ismét módosul a felnőttképzési törvény, amely érinti mind a GINOP pályázat negyedik szakaszára készülő...
-
Qualified Facilitator®
Ismered a viccet a nyuszikáról és a fűnyíróról?
Nem tartom magam igazán jó viccmesélőnek, ezért inkább csak a tanúságát osztom meg veled röviden: Mire a medve késve...
-
Scotwork
Mesterséges intelligencia hatása a tárgyalásokra
A mesterséges intelligencia (MI) mára a munkakörnyezet természetes részévé vált. Míg korábban technológiai újdonságnak...
Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?