Kevésbé építenek az állami pillérre a leendő nyugdíjasok
A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az állam egyik kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról is, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk - állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka számára még mindig az állami járulékok befizetése jelenti az első számú felkészülési forrást.
Főbb megállapítások:
a felnőtt lakosság 70 százaléka úgy látja, hogy az államnak aktív szerepet kell vállalnia a nyugdíja előteremtésében
a megkérdezettek 17 százaléka számára az államnak fizetett nyugdíjjárulék jelenti az elsődleges, további 10 százaléknak pedig a második legfontosabb nyugdíjcélú megtakarítást
az aktív lakosság 68 százaléka szerint a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a kormánynak is aktív, kiegyensúlyozott szerepet kell játszani a nyugdíj előteremtésében
egy enyhe többség szerint az adók emelése és a járadékok csökkentése is szükséges a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához
a munkáltatói szolgáltatásokon is bőven lehet még fejleszteni
Még mindig az államé a legfontosabb szerep a nyugdíj tervezett forrásai között, bár a felnőtt lakosság egyre inkább felismeri a saját, illetve a munkáltatója felelősségét is a majdani járadéka előteremtésében - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot a nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. Például a tavalyi felmérés során Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, addig erre az évre ennek a csoportnak az aránya 32 százalékra mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség - a megkérdezettek 55 százaléka - szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.
A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen "már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni." Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.
A munkáltató nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történő felkészülésben.
Még mindig az államé a legfontosabb szerep a nyugdíj tervezett forrásai között, bár a felnőtt lakosság egyre inkább felismeri a saját, illetve a munkáltatója felelősségét is a majdani járadéka előteremtésében - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AEGON megbízásából végeztek el 12 országban. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányzatnak támogatnia kell a lakosságot a nyugdíjcéljai elérésében. Emellett a válaszadók 17 százaléka számára a nyugdíjcélú megtakarítások előteremtésének első számú forrása az állam, további 10 százalék pedig a második legfontosabb forrásként tekint az állami járulékbefizetéseire.
A megkérdezettek 43 százaléka még mindig úgy gondolja emellett, hogy semmi rossz nincs abban, ha valaki az állami ellátásra alapozza a majdani nyugdíjas éveit: ezzel együtt azoknak az aránya, akik így gondolkodnak, fokozatosan csökken, főleg azokban az országokban, ahol a nyugdíjreformmal kapcsolatosan már komolyabb erőfeszítések történtek. Például a tavalyi felmérés során Franciaországban még 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi gond nincs az állami ellátásra építéssel, addig erre az évre ennek a csoportnak az aránya 32 százalékra mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik a megosztott felelősséget tekintik megoldásnak az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között: a válaszadók 68 százaléka egyetértett ennek szükségességével. Érdekes megállapítása emellett a felmérésnek, hogy egy enyhe többség - a megkérdezettek 55 százaléka - szerint az adók emelése és a kifizetett nyugdíjak csökkentése is szükséges lehet az állami nyugdíjpillér működőképességének fenntartásához.
A nyugdíjkorhatár emelése, mint eszköz kapcsán ugyanakkor már jobban megoszlanak a vélemények: a válaszadók 44 százaléka szerint a korhatár emelése már nem megoldás, hiszen "már így is éppen elég hosszú időn keresztül kell dolgozni." Ennek a tábornak az aránya különösen Kelet-Közép-Európában magas: Magyarországon 66, Lengyelországban pedig 60 százalék.
A munkáltató nyugdíjprogramok ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint még nem terjedtek el mindenhol azonos mértékben. A megkérdezettek 22 százaléka számolt be például csak arról, hogy éves rendszerességgel a nyugdíjtervezést segítő háttéranyagot készít a munkáltatója: az arány pedig Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 4 százalékos. Pedig kereslet mutatkozna a munkáltatók szolgáltatásai iránt: a válaszadók 88 százaléka szívesen venné, ha kapna segítséget a tervezéshez a munkaadójától, 85 százalék szerint pedig oktatási segédanyagok terjesztése is komoly segítséget jelenthetne a nyugdíjas évekre történő felkészülésben.
- 2026.05.20Pannon HR Konferencia Debrecen Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg.
Részletek 
Jegyek - 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak. Részletek Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián. Részletek Jegyek
További cikkek
Miért kulcsfontosságú az alkalmazotti adatvédelem a HR számára 2026-ban?
Az alkalmazotti adatvédelem már nem csupán technikai háttérfeladat, hanem központi szerepet kap a munkaerő-menedzsmentben és a bizalomépítésben. A... Teljes cikk
A mesterséges intelligencia szerepe a teljesítményalapú bérezésben
A mesterséges intelligencia térnyerése átalakítja a munka világát, és új kihívásokat, valamint lehetőségeket teremt a teljesítményalapú... Teljes cikk
Eddig ennyien adták be az szja-bevallásukat
A május 20-i határidő előtt már egymillió adózó elintézte a bevallását. Pénteken a NAV Dózsa György úti ügyfélszolgálata 18 óráig lesz... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- A főbb nyugdíjellátások átlagos összege Magyarországon - grafikon 3 napja
- Egyre nagyobb a szakadék az átlagnyugdíjak és az átlagbérek között 4 napja
- A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők aránya vármegyénként - grafikon 4 napja
- A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma az ellátás típusa szerint - grafikon 5 napja
- Jön a Férfiak40? – inkább a rugalmas nyugdíj lehet a megoldás 2 hete
- Svájci indexálás: így maradtak el a magyar nyugdíjak a bérektől 2 hete
- Passzív jövedelem: nem ingyenpénz 2 hete
- Szakértő: Ezért kerülhetnek nehéz helyzetbe a nyugdíjasok a választás után 3 hete
- Nyugdíj melletti munka 3 hete
- Most dől el minden: később már nem kérhető a nyugdíj újraszámítása 3 hete
- Ennyi magyar kap havi 2 millió forintnál több nyugdíjat 1 hónapja
Kapcsolódó tartalmaink Bezár
Állások
- Végvasaló és készvasaló munkatárs
- irodai adminisztrátor
- Varrnónő
- adminisztrátor
- Kőműves, homlokzati hőszigetelő
- Műszaki rajzoló
- takarító
- Padlóburkoló (2026. 03. 30)
- Minőségellenőr I Székesfehérvár (2026. 04. 24)
- Italian Speaking Sales Support Intern - diákmunka (2026. 04. 24)
- Betanított operátor (2026. 04. 24)
- Sales támogató gyakornok (2026. 04. 24)
- Leltározási kisegítő (2026. 04. 24)
Partnereink hírei
- Miért kókadozik a cserépben nevelt spanyol levendula?
- Látványos kert tavasztól őszig: igénytelen virágzó évelőkkel
- Tölcsérjázmin (Dipladenia) gondozása: mutatjuk, hogyan rengeteg virágot
HR Blog oldalak
-
Juventus Language Group
AI és nyelvtanulás: 3+1 gyakori félreértés HR szemmel
Az AI megjelenése a nyelvtanulásban egyszerre hozott lelkesedést és bizonytalanságot. Sok tanuló kényelmesebb tanulást,...
-
Lojalitás-növelés, fluktuáció-csökkentés
Biztosítás vagy rejtett adóteher? A „win-win” megoldás, ami a dolgozó mellett a munkaadónak is védőhálót jelent
Vajon a céges biztosítás csak egy sor a cafeteria-költségek között, vagy stratégiai eszköz a cég túléléséhez?...
-
Munkajog
Hogyan alakul a munkajogi igények elévülése?
Az elévülésről általában valamilyen pénzösszeg iránti követelés vagy esetleg bűncselekmény büntethetősége kapcsán...
Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?