Kifelé tart a gödörből az építőipar

Az adatokat közzétevő Opten lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a májusi 635-ös csúcs óta fokozatosan csökken a havonta megszűnő cégek száma az építőiparban. Augusztusban már csak 458 céget töröltek a cégbíróságok, s ezzel az elmúlt három hónap átlaga 479-re mérséklődött, szemben a csúcsot jelentő április–júniusi időszakkal, amikor még átlagosan 552 cég szűnt meg havonta az ágazatban. „Hónapok óta ezt valószínűsítjük: mivel a frissen elindított, megszűnéssel végződő cégbírósági eljárások száma lassan egy éve csökken, az átfutási időt is figyelembe véve nyáron kellett tetőznie a törlési hullámnak” – mondja Tóth Tamás, az elemzést végző céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

A megszűnéssel végződő eljárások (felszámolások, végelszámolások, kényszertörlések) száma augusztusban az egy évvel ezelőtti 572-ről 430-ra esett vissza. Ezen belül jól látszik, hogy a felszámolások és végelszámolások száma erőteljesen mérséklődik, míg a kényszertörléseké a tavaly ilyenkori értéknek körülbelül a duplája. „Az összességében majdnem 25 százalékos csökkenés csak kismértékben tér el az összes hazai cég ugyanezen mutatójától, ami bizakodásra adhat okot” – mondja Tóth Tamás.

A KSH adatai szerint az építőipar összesített megrendelésállománya 2012 decembere óta folyamatosan emelkedik. Feltételezve, hogy a jellemzően elvérző kisebb cégek inkább a lakóépületek építésében vesznek részt, e cégek szempontjából a friss megrendelések összetétele nem kedvező. A növekedést ugyanis Magyarországon – a néhány évvel ezelőtti USA-beli folyamatokhoz hasonlóan – jórészt a nagy állami beruházások húzzák. A 2013 júliusában kötött új szerződések volumene 34,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, ám ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene csak 1,6 százalékkal nőtt. Az ágazatot az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumenének 52,8 százalékos emelkedése mentheti meg, ám e mögött a KSH szerint a gyorsforgalmi úthálózat építésére kötött néhány nagy értékű szerződés húzódik meg.

„A rendkívül szétaprózott tőkeszerkezetű ágazatban a mikro- és kisvállalkozások szempontjából legfontosabb lakáscélú építkezések felfutására még jó darabig várni kell. Nagyon sok múlik azon, hogy rendeződik-e a devizahitelesek helyzete, illetve hogy mikor és milyen formában vezeti be a kormány a megemelt összegű szociálpolitikai támogatást” – mondja Tóth Tamás.

Kedvező fejlemény, hogy az új cégalapítások száma immár – az idei májust leszámítva – hosszú hónapok óta elmarad a megszűnések számától, azaz ma már nem igaz a tétel, hogy az ágazatban adósságot hátrahagyva megszűnő cégeket a tulajdonosok rögvest kettővel pótolják. „A jogszabályi változásoknak köszönhetően egyre inkább tisztulni látszik az építőipar: ezt támasztja alá május óta az Opten Cégfluktuációs Indexének (Opten – CFI) és a végrehajtások számának alakulása is. A fontosabb változások közé tartozik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállítása, illetve további változásokat hozhat az elektronikus építési napló, amit legkorábban október 1-jén vezethetnek be” – mondja Tóth Tamás.