Kihalnak a fizikatanárok

A szegedi egyetemen tavaly megörökítették az utolsó fizika-kémiai szakos hallgató tenyérlenyomatát: megszűnt ez a szak, nem volt több jelentkező. Oktatáskutatók évek óta jelzik, hogy már most is aggasztóan kevés fizika-, kémia-, biológiatanár van a pályán, de néhány év múlva elfogyhatnak a természettudományok oktatói.

Egy decemberi konferencián Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke azt is hozzátette, hogy ha mégis jelentkezik egy-egy hallgató fizika-, kémiatanárnak, akkor sokszor elégséges középiskolai osztályzatokkal is felveszik. Ez oda vezethet, hogy szinte írástudatlanok fogják tanítani öt év múlva a gyerekeket. Úgy tűnik, nem ez fog bekövetkezni: egyáltalán nem lesz, aki megtanítsa Newton tételeit vagy a kovalens kötés rejtelmeit.

Végveszély

A természettudományos tanárképzés a három éve bevezetett Bologna-rendszer hatására végveszélybe került - áll az ELTE Fizikus Professzori Tanácsa most megjelent állásfoglalásában. Lendvai János elnök az fn.hu kérdésére kifejtette, hogy a 2009-2010-es tanévben a mesterképzés első évfolyamára (tehát az egyetem negyedik évfolyamára) nappali tagozaton főszakosként biológiából 9, fizikából 4, kémiából 1, környezettanból 0, informatikából 10 tanárképzést választó hallgató iratkozott be az egész országban. Két év múlva tehát legfeljebb ennyi frissen végzett természettudományos szaktanár hagyhatja el az egyetemek falait, miközben a nyugdíjba menők száma évente 6-700. Hasonló - bár egyelőre nem ennyire súlyos - trend figyelhető meg a matematikatanárok esetében is.

A tanári pálya eleve nem túl vonzó - mondja Lendvai. Ugyanolyan nehéz elvégezni mondjuk egy fizika- vagy kémiatanári, mint egy mérnök-kutatói képzést, de ha kikerülnek a munkaerőpiacra, az utóbbiak dupla annyi fizetést kapnak, mint a pedagógusok.

Ráadásul az iskolákban általában olyan diákokkal találkoznak a frissdiplomások, akiket nem nagyon érdekel a természettudomány. Az aggasztó helyzet tehát számos okra vezethető vissza, de a három éve bevezetett Bologna-rendszer miatt nem lesz, aki tanítsa a reáltárgyakat - jelentette ki Lendvai.

Életmentés

A létszámok ráadásul nem tekinthetők az első év átmeneti zavarainak. A következő két év - hasonlóan aggasztó - adatai már ismertek, hiszen a szakirányú jelentkezések már az alapképzés első éve után megtörténnek. Ezért a Professzori Tanács azt szorgalmazza, hogy a matematika (informatika) -természettudomány, természettudomány-természettudomány (például fizika-kémia) szakpárokat vegyék ki a Bologna-rendszerből és egyívű, osztatlan ötéves képzésbe tegyék át.

Nem meggyógyítjuk a beteget, hanem életmentést próbálunk végezni - mondta a javaslatukról Lendvai János, és hozzátette, sok más intézkedés is szükséges, hogy ne kerüljön veszélybe a természettudományi oktatás. Például az ilyen szakpárokat választókat kiemelten támogató ösztöndíj-rendszert kell kidolgozni, vagy meg kell oldani a reálszakok kiemelt pótlékú javadalmazását.

Utolsó szögek a koporsóban

Szabó Gábor egyetért azzal, hogy - hasonlóan az orvos, jogász, építészhez - osztatlan képzéssé kellene tenni a reáltanárok oktatását is. Decemberi "Utolsó szögek a természettudományos oktatás koporsójában" című előadásában programozott kudarcként értékelte már azt is, hogy a középiskolákban a fizika, kémiaórák száma csökkent, a tananyag absztraktabbá vált. Elengedhetetlennek nevezte, hogy a gyerekek életkorához illeszkedjen a tananyag. Mint mondta, a newtoni fizika alapjait csak a diákok 17 százaléka érti meg.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szintén úgy véli, hogy a reáltanárképzés azonnali beavatkozást igényel. "A kormánynak kell döntenie. Olyan jelentős anyagi juttatásokkal kellene növelni a fizika-, kémia-, biológiatanárok helyzetét, mint például az állam által átvállalt lakáshitel-törlesztés. Ilyen és hasonló milliós kölcsönökkel kellene beavatkozniuk a végrehajtó szerveknek" - jelentette ki Pálinkás József néhány hete.

Kiszolgáltatott nemzetté válhatunk

Évente félezer reálszakos tanárral van tehát kevesebb. Ezt a nagyságrendet már nem lehet a gyereklétszám-csökkenéssel, osztályösszevonásokkal, tanári óraszámemeléssel ellensúlyozni. Az se volna jó ötlet, hogy az utolsó utáni pillanatban (néhány év múlva), különböző átképzések után, addig műszaki pályán dolgozó szakemberek álljanak ki a katedrára.

Ha viszont nem lenne Magyarországon fizika-, kémia-, biológia- és matematikaoktatás, és nem képeznénk ki műszaki szakembereket, akkor nemhogy az új tudományos eredmények kifejlesztésére alkalmas honfitársaink fogynának el, de még az alapvető, a civilizációhoz szükséges eszközök működtetését sem fogjuk tudni megoldani. A nemzet ily módon gyakorlatilag kiszolgáltatottá válna - vázolta professzor a legrosszabb forgatókönyvet.

Kikértük az Oktatási Minisztérium véleményét is az ügyben, de választ a cikk megjelenéséig nem kaptunk.