Kórházak: "70 milliárdos megvonás után mi más jöhetne?"

"Durván beavatkoztak a kórházak működésébe a júliustól megváltoztatott finanszírozási jogszabályokkal, ezek hatására 30 milliárd forinttal csökken a fekvőbeteg-ellátás kasszája" - nyilatkozta Golub Iván a Magyar Kórházszövetség elnöke a Világgazdaság számára. Az év eleji 40 milliárdos büdzsé-megvonással együtt ez összesen 70 milliárdos megvonást jelent a kórházak számára, ami több szakmabeli meglátása szerint is teljes mértékben ellehetetleníti a fekvőbeteg-ellátást.

Placebo effektus az új finanszírozási technika
Intézményenként 10-20 százalékos bevételkiesést jelent a kórházak számára az új egészségügyi finanszírozási rendszer, ami évente egy megyei kórház esetében félmilliárd forintos kiesést jelent. Ráadásul az új finanszírozási technika keretében a tavalyi maximált teljesítményeknek csak 95 százalékát osztják le a kórházakra, amelynek értelmében egy adott, elvárt beteglétszám

feletti ellátás esetén 'veszteséges'-nek minősül az adott kórház büdzséje. Mivel az új szabályok szerint ezért a többletgyógyításért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem felel, ezért az adott szint feletti teljesítményért a tavalyi gyakorlatnak megfelelő sávosan meghatározott csökkentett díjazás helyett már semmi sem jár sem a kórházaknak, sem pedig az orvosoknak.

Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) felmérése szerint már év elején kimutatható volt, hogy az egészségügyi intézmények 54 százaléka pénzügyi válságban van, a most bevezetett további 30 milliárdos büdzsé-csökkentéssel valósággal ellehetetlenítik a fekvőbeteg-ellátás rendszerét. Szerintük ezen a kritikus helyzeten már a betegek által fizetendő önrész-hozzájárulás tervezett bevezetése sem segítene, hiszen a legjobb esetben is maximum

6 milliárdos bevételről lenne szó, aminek 40 százaléka a biztosítót illetné meg, nem pedig az intézményeket.

A kórházak költségvetési krízisét tovább nehezíti, hogy év közben a villany és gázár, valamint az áfa is tovább emelkedett. A tetemes többletkiadás miatt előállt finanszírozási problémákról a kórházak már korábban tájékoztatták a szakminisztert, ám Molnár Lajos az EGVE konferenciáján válaszul annyit mondott, hogy a jogszabályokat be kell tartani, ha pedig a fekvőbeteg-ellátásban nagyobb arányú szükségletek lépnek fel, úgy a kórházak egymás között kapacitásátrendezéssel oldhatják meg a problémát. Ezen felül rendkívül indokolt esetben az OEP -csökkentett mértékben ugyan, de- ellentételezi a túlteljesítményt, amelyet szigorú ellenőrzés mellett az OEP, a szaktárca és a tisztiorvosi szolgálat munkatársaiból álló bizottság fog felülbírálni.

Totális káosz a láthatáron?
Golub Iván a szaktárca útmutatására reagálva a kapacitásátrendezés kapcsán elmondta, hogy szerinte ez káoszhoz vezethet. Míg ugyanis a kisseb kórházak megtehetik, hogy a nem sürgős ellátásra szoruló betegeket átirányítsák a nagyobb kórházakhoz, addig a megyei és országos intézmények nem tehetik meg ugyanezt. Így várólisták lesznek nem csak a kórházi ágyak esetén, hanem a műtétek beosztásánál is - ergo: ami nem életmentő műtét, az halasztható lesz.

Mindeközben az orvosok a csökkent jövedelmek és a gyakorta nem finanszírozott túlórák miatt egyre inkább elzárkóznak a túlórák vállalásától. A heti 40 órás munkaidő és a 8 túlórán felül legtöbbjük már nem hajlandó több munkát vállalni - jogosan. Ha pedig nincs orvos, nincs ellátás sem. Ezzel párhuzamosan a júliusban megindult színlelt szerződések szigorított felülvizsgálata miatt egyre több embert bocsátanak el a kórházaktól. Legutóbb a debreceni megyei kórházban váltak meg 83 dolgozótól, mert a szerződések bejelentése és a költségvetési gondok miatt már nem tudtak másképp úrrá lenni a helyzeten. Így most egy egész régiót ellátva 15 osztály helyett 6-ot működtetnek...

Az előző kormány államtitkára, Vojnik Mária úgy vélekedik a témáról, hogy "a gyógyítás specialitása miatt az egészségügyben indokolt az eltérő szabályozás. Az egészségügyi dolgozónak ugyanis rendkívüli időben rendkívüli munkát is el kell végeznie, ezért az erre kötött szerződés nem tekinthető színleltnek. Nem lehet a munkaviszony ügyét a leendő struktúraváltáshoz kötni". Kijelentésére reagálva az ellenzéki képviselők is egyetértésüket fejezték ki az ügyben és elmondták, hogy javaslatot fognak benyújtani a kormánynak, hogy a következő félévben az egészségügy terén harmonizálják a munka törvénykönyvének vonatkozó szabályait, az adó és járulékszabályok rendszerét. Ez ugyanis szerintük elengedhetetlen az egészségügyi intézmények talpon maradásához, míg a szakmabeliek meglátása szerint a büdzsé megtoldása mellett ez csak az első lépés lenne a magyar egészségügyi rendszer normalizálása útján.

Válasz nélküli kilátástalanság
A kórházvezetők az egyre kritikusabb költségvetési hátterük miatt előre összeállítottak egy négyoldalas kérdéslistát Molnár Lajos részére, aki a pénteken megrendezett szakmai találkozón egy feltett kérdésükre sem válaszolt. Mint arról Varga Ferenc a kórházszövetség leendő elnöke a napilap számára beszámolt, "Az intézmények a kritikus pénzügyi helyzetről tervezett párbeszéd helyett tájékoztatást kaptak a leendő reformról".

A pénteki találkozó egyetlen érdemi eredményeként kiderült, hogy a miniszter véleménye szerint az egészségügyi intézmények gondjait a helyi, tulajdonos önkormányzatoknak és a vezetőségeknek kell megoldania. A büdzsé helyes beosztásáról ugyanis szerinte csak az illetékes fenntartók gondoskodnak, gondoskodhatnak, mint ahogyan az emberi erőforrás-megtartás és a betegellátás optimális körülményeiről is.