Korrupt az ország és ez egyre rosszabb lesz

A magyarok többsége szerint (61 százalék) nőtt a korrupció az elmúlt két évben, és súlyos gondnak tartják az állami korrupciót. A megkérdezettek 82 százaléka szerint „valamelyest vagy nagyon” befolyásolja néhány cégcsoport az állam, illetve a kormányzat működését. A magyarok nem szeretik azt, ha az állam olyan döntéseket hoz, amelyek nem elsősorban Magyarországnak, hanem néhány üzleti csoportnak kedveznek. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a hazai lakosság 3,8-as erősségűnek tartja az állami korrupció mértékét, amely csak 1 százalék szerint „egyáltalán nem problémás”. Tehát 99 százalék szerint probléma ma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció.

A közélet egyes területeit vizsgálva a Globális Korrupciós Barométer magyarországi eredményei arra mutatnak rá, hogy az emberek nagy többsége a politikai pártokat tartja a legkorruptabbnak, a politikusok megítélése semmit sem javult az évek során. A pártok után a második legkorruptabb terület az üzleti szektor. A két, korrupció által legfertőzöttebb terület európai és világszinten is a demokrácia letéteményeseként számon tartott politikai pártok, valamint az üzleti szféra. További hasonlóság az uniós és a magyar adatok között: itthon is, és az Európai Unióban is az egészségügyben fizetnek a legtöbben kenőpénzt (hálapénzt). Magyarországon a megkérdezettek 18, míg az EU-ban 12 százaléka vallotta be, hogy fizet kenőpénzt, amikor egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe.

Késik a pecsét, nem ismersz valakit a hivatalnál?

A felmérés szerint ezt a kérdést gyakran teszi fel valaki, ha ügyes-bajos dolga van egy-egy állami vagy önkormányzati hivatalban. A magyarországi válaszadók 85 százaléka szerint egy-egy ügyintézés során fontos szerepük van a személyes kapcsolatoknak, ellenkező esetben az állampolgár nem, vagy nem kielégítően – például nem elég gyorsan – kap meg egy szolgáltatást.

A kormány korrupcióellenes harca eredménytelen, mindenkire szükség van

A magyarok csaknem felének (48 százalék) véleménye szerint a kormány küzdelme a korrupció ellen teljesen hatástalan. Nem meglepő tehát, hogy 100-ból 71-en úgy gondolják, hogy nagy a hétköznapi emberek szerepe a mindennapi korrupció megfékezésében. Ez az arány egyébként az uniós átlag felett van. Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a mutyi ellen, például petíció aláírásával, vagy tüntetésen való részvétellel. De jelenteni a korrupciót – például a főnöknek, a rendőrségnek vagy egy jogvédő szervezetnek – csak nagyon kevesen merik.

Az állampolgárok szerint Magyarországon sajnálatos módon nagy a korrupció, ami összefüggésben áll azzal, hogy kirívóan alacsony a közbizalom, és az intézmények nem kellő hatásfokkal működnek. Mindenkire szükség van annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk – jelentette ki a felmérés kapcsán Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

10-ből 7 magyar nem jelentené a mutyit - ez a legrosszabb arány Európában

Arra a kérdésre, hogy „Ön jelentené-e, ha tudomására jutna egy korrupciós ügy?”, a válaszadók 70 százaléka válaszolt nemmel. A kutatásból az derült ki, hogy a közérdekű bejelentéstől tartózkodók többsége (58 százalék) azért döntene így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyében. Nagy tehát a közöny és az ezzel összefüggő bizalmatlanság a magyarok között. Egyre többen vannak azok is, akik nem mernek lépni, ha korrupciót tapasztalnak. A tétlenek 30 százaléka mondta ugyanis azt, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit. Ha ezt az adatot a teljes lakosságra átszámítjuk, azt kapjuk, hogy 100 magyarból 41 teljesen közönyös a mutyival kapcsolatosan, 100-ból 21 pedig fél bejelentést tenni.

Ajánlások

A Transparency International Magyarország a korrupciós barométer alapján az alábbi ajánlásokat teszi:

1. Szükségesnek tartjuk a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának haladéktalan helyreállítását. A „fékek és ellensúlyok” működőképes rendszere szükséges ahhoz, hogy a korrupciót az erre hivatott állami szervek megfelelően ki tudják vizsgálni.

2. Ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a közjóval szemben az államhoz közel álló és azzal összefonódó üzleti csoportok érdekei érvényesüljenek az állami döntéshozatalban.

3. Felmérésünk rámutat, hogy Magyarországon a pártok és az üzleti élet összefonódásából származik a legnagyobb korrupciós kockázat. Amíg a finanszírozásuk korrupt, a pártok összességében nem érdekeltek a korrupció elleni fellépésben. Ezért kell átláthatóvá tenni a párt- és kampányfinanszírozást. Ezen a téren a kormány tett néhány lépést előre, hiszen részben, de sajnos csak kis mértékben átláthatóbbá váltak a jelöltekre és a kampányokra fordított pénzek. Kedvező jel, hogy az eddigi egymillió helyett ötmillió forint lesz a jelöltenkénti kampányköltési plafon. Továbbra is rendkívül aggályosnak tartjuk azonban, hogy pártközeli civil szervezetek pártjaik érdekében kampányolnak, hiszen ezeket a költéseket nem kell hozzászámítani az ötmilliós költségplafonhoz. Annak sem lesz gátja, hogy a kormány állami pénzből kampányoljon a saját maga érdekében. A kormány tehát láthatóan nem érdekelt abban, hogy tiszta helyzetet teremtsen.

4. Szorgalmazzuk a közérdekű bejelentések eddiginél hatékonyabb szabályozását. Nem tartjuk méltányosnak, ha a korrupció a feljelentőre nézve kockázatos. A kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslattal szemben ezért olyan szabályozást várunk, amely áttörést hoz a korrupciós jelzések kivizsgálásában és védi a közérdekű bejelentést tévő becsületes polgárokat. A kormány e téren tett lépéseit keveselljük, jóllehet az ombudsman feljogosítása (a korrupció elleni küzdelemben mulasztó hatóságok ellenőrzésére) apró előrelépést jelent. Értetlenül állunk a kormány javaslata előtt, amely a jelenlegi hatóságokat és azok eddigi jogosítványait állítaná a közérdekű bejelentők védelmének szolgálatába. Ezek a hatóságok és ezek az eszközök elégtelennek bizonyultak, hiábavaló ezért azt remélni, hogy újszerű megközelítés nélkül eredményt lehet elérni.