L. Simon a Facebooktól is beszedné a reklámadót

A kormánypárti politikus úgy véli, hétfőn joggal vetették fel elemzők, hogy a beterjesztett javaslat alapján nehezen tudják bevonni az adózói körbe a közösségi szolgáltatókat, amelyek már a reklámbevételek nagyon nagy részét elviszik.

Példaként említette, hogy a politikusok is rendszeresen hirdetnek a Facebook-on, célzott hirdetések jelennek meg a Youtube-on, s látják, hogy "a Google-t milyen módon használják pénzért konkrét információk eljuttatására". Jelentős reklámbevételhez jutnak ezek a cégek, amely után sem áfa, sem társasági nyereségadó nem gazdagítja a magyar államkasszát - hangsúlyozta L. Simon László, hozzátéve: az online szerencsejáték problémánál látták azt, hogy ez a kérdés kezelhető.

A már az előző ciklusban is felvetett reklámadóról szóló javaslatot L. Simon László hétfőn terjesztett be a parlament elé. A tervezet különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget.

Az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek közös közleményben egyöntetűen elutasították a reklámadó bevezetéséről szóló előterjesztést. Az RTL Magyarország szerint a reklámadó bevezetése durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely "az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól, és így a kormánytól való függetlenségét". A TV2 is tiltakozott a tervezet ellen, s egyúttal arra kérte a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől.

L. Simon László a Kossuth Rádióban nonszensznek nevezte azt az érvelést, hogy emiatt az új adónem miatt lesznek veszteségesek bizonyos vállalatok. Egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van - mondta.

A képviselő fontosnak nevezte, hogy ez egy olyan adónem lenne, amelyet nem tudnak áthárítani a nézőkre, illetve az olvasóközönségre. A nézők nem fizetnek a bulvárműsorok megnézése után - emelte ki, hozzátéve: annak kell adóznia, aki a bevételre szert tesz. L. Simon László szerint "senki nem gondolja komolyan", amikor egyes kereskedelmi tévék a legnépszerűbb, legnagyobb nézőközönséget vonzó műsoraik beszüntetésével riogatnak.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, megfordult a fejében az a lehetőség, hogy a reklámadóból származó bevételt "megcímkézzék". Példaként említette azt a korábbi kezdeményezést, hogy a pornográf kiadványokra kirótt adóból származó bevételt a kultúrába forgassák vissza.

L. Simon László kiemelte azt is, meglepte, hogy az adó bevezetéséből várható 8-10 milliárd forintos bevételt többen is "milyen hanyag eleganciával" kezelik, "mintha ez olyan kevés lenne". Az összes magyar állami múzeum éves költségvetési támogatása nem éri el ezt az összeget - mutatott rá.

A fideszes képviselő azt gondolja, most jó esély van arra, hogy ezt az új adónemet bevezessék. Hozzátette: arra nyitott, hogy a részletszabályokat finomítsák. Arra a kérdésre, hogy a 40 százalék lehet-e kevesebb, azt mondta ez egyeztetés kérdése.

Tiltakoznak a szakmai szövetségek

Egyöntetűen elutasítják a reklámadó bevezetésére benyújtott törvénytervezetet az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény tizennégy aláíróját, köztük a Magyar Reklámszövetséget, a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületét, a Magyar Lapkiadók Egyesületét, a Magyar Marketing Szövetséget, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületét és a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét meglepetésként érte a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtása, miután a kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával már tavaly óta tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az esetleges új adónemről, de a most benyújtott javaslatról nem kaptak értesítést.

Közölték, arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent a párbeszédet az iparággal.

A szervezetek azt is kifogásolják, hogy a kivetendő adó versenyhátrányt jelent a magyar kommunikációs iparág számára az olyan globális szereplőkkel - például Google, Facebook - szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentős részét szedik be. Különösen súlyos következményekkel járhat az adó kivetése a televíziós szektorban, amely az adó sávos szerkezete miatt a legnagyobb befizető lehet. Az adó összegének kigazdálkodására adott végső válasz a magyar székhelyű vállalkozások külföldre költözése lehet - írták a szakmai szövetségek.

A közleményben hivatkoznak a Magyar Reklámszövetség tavalyi kutatására, amelyből kiderült, hogy minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez, ilyen módon a tervezett adóból remélt költségvetési bevétel eltörpül azon káros hatásokhoz képest, amely az iparág szűküléséből, ilyen módon az innováció csökkenéséből, a munkahelyek elvesztéséből és a fogyasztás csökkenéséből érintheti a költségvetést - érvelnek a nyilatkozat aláírói.

A reklámszövetség közös tiltakozásra kéri a médiát

A Magyar Reklámszövetség közös fellépésre kéri a médiavállalatokat és a szakmai szervezeteket a reklámadó miatt: felhívásukban azt kezdeményezik, hogy a következő parlamenti ülésnap előtt elsötétítéssel, fehér vagy fekete lap megjelentetésével fejezzék ki tiltakozásukat a médiumok.

A Magyar Reklámszövetség arra kéri a médiavállalatokat és az iparág szakmai szervezeteit, hogy június 5-én csütörtökön, vagyis a miniszteri eskütételekről szóló parlamenti ülésnapot megelőzően saját médiatípusuknak megfelelően tiltakozzanak.

A szövetség, amely más szakmai szervezetekkel együtt már korábban kifejezte tiltakozását, közölte: a kommunikációs iparág a nemzetgazdaság motorja, amelyet a kormánynak partnerként kellene kezelnie, nem pedig a működését veszélyeztető különadó alanyaként.

Továbbra is azt kérik, hogy a javaslatot ne fogadja el az Országgyűlés.

L. Simon László szerint törvényjavaslatának tárgyalása nyáron kezdődhet el a parlamentben. Legkésőbb ősszel ezt a kérdést le kell zárni - tette hozzá.