László Csaba hiányolja a munkaadói járulékplafont
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatLászló Csaba, a KPMG adópartnere szerint jó lépés lett volna a munkáltatói tb plafon bevezetése. Úgy látja, az, hogy ez egyáltalán bekerült a törvényjavaslatba azt mutatja, hogy komolyan foglalkozik vele a kormány.
A jutalmak, prémiumok kifizetését az adószakértő szerint valószínűleg sokan áttolják a jövő évre, ami "megbolondítja" majd a bérstatisztikákat.
A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra vonatkozóan az eredeti törvénytervezet szerint járulékfizetési felső határt vezettek volna be, azonban a zárószavazás előtt, kedden benyújtott módosító javaslat kivette ezt a módosítást a törvényből.
László Csaba a KPMG szerdai adókonferenciájához kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta: az, hogy a munkáltatói tb plafont nem vezetik be, azért gond, mert az igazán magas jövedelműeknél a plafon hiánya részben külföldre visz pénzeket, részben tőkejövedelemmé konvertálja. Ha a plafont 30 millió forintnál húzták volna meg, az adózók 99 százalékát nem érintette volna, s mintegy 30 milliárd forintba került volna. Feltehetően a költségvetésben erre már nem jutott pénz, de az, hogy egyáltalán bekerült az alap törvényjavaslatba, azt mutatja, hogy ha nem most, akkor jövőre napirendre kerülhet - mondta.
Az adószakértő úgy vélekedett, hogy a jutalmakat, prémiumokat sok cégnél várhatóan át fogják tolni az idei évről a jövő évre, mert ezáltal már az egykulcsos adóval tudják ezeket a jövedelmeket terhelni. Ez mind a bérstatisztikákat, mind az idei és a jövő évi szja bevételeket befolyásolni fogja - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az új adórendszerrel vajon vissza lehet-e csábítani a külföldre települt cégeket, azt válaszolta: az első körben az a lényeg, hogy kevesebben fognak elmenni; később, ha látják, hogy stabilan, hosszú távon működik a rendszer, akkor történhet a visszaáramlás. Ez azonban az iparágtól, cégtől is függ - tette hozzá.
A válságadók időtartamának meghosszabbítása nem lepte meg az adószakértőt, az MTI érdeklődésére úgy vélekedett, "benne volt a levegőben, hogy fokozatosan szűnnek meg". Az, hogy ez most kiderült, nem baj, mert egyértelműben tud mindenki számolni, nincsenek illúziói. Azokon a területeken, ahol szűk erőforrások - például hitel, beruházás - allokációjáról van szó, rontja a leánycégek pozícióját - mondta.
A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra vonatkozóan az eredeti törvénytervezet szerint járulékfizetési felső határt vezettek volna be, azonban a zárószavazás előtt, kedden benyújtott módosító javaslat kivette ezt a módosítást a törvényből.
László Csaba a KPMG szerdai adókonferenciájához kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta: az, hogy a munkáltatói tb plafont nem vezetik be, azért gond, mert az igazán magas jövedelműeknél a plafon hiánya részben külföldre visz pénzeket, részben tőkejövedelemmé konvertálja. Ha a plafont 30 millió forintnál húzták volna meg, az adózók 99 százalékát nem érintette volna, s mintegy 30 milliárd forintba került volna. Feltehetően a költségvetésben erre már nem jutott pénz, de az, hogy egyáltalán bekerült az alap törvényjavaslatba, azt mutatja, hogy ha nem most, akkor jövőre napirendre kerülhet - mondta.
Az adószakértő úgy vélekedett, hogy a jutalmakat, prémiumokat sok cégnél várhatóan át fogják tolni az idei évről a jövő évre, mert ezáltal már az egykulcsos adóval tudják ezeket a jövedelmeket terhelni. Ez mind a bérstatisztikákat, mind az idei és a jövő évi szja bevételeket befolyásolni fogja - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az új adórendszerrel vajon vissza lehet-e csábítani a külföldre települt cégeket, azt válaszolta: az első körben az a lényeg, hogy kevesebben fognak elmenni; később, ha látják, hogy stabilan, hosszú távon működik a rendszer, akkor történhet a visszaáramlás. Ez azonban az iparágtól, cégtől is függ - tette hozzá.
A válságadók időtartamának meghosszabbítása nem lepte meg az adószakértőt, az MTI érdeklődésére úgy vélekedett, "benne volt a levegőben, hogy fokozatosan szűnnek meg". Az, hogy ez most kiderült, nem baj, mert egyértelműben tud mindenki számolni, nincsenek illúziói. Azokon a területeken, ahol szűk erőforrások - például hitel, beruházás - allokációjáról van szó, rontja a leánycégek pozícióját - mondta.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?