Ezért kockázatos a járulékplafon hiánya a nyugdíjszakértő szerint

Dr.Farkas András nyugdíjszakértő arról írt legújabb hírlevelében, hogy miért kockázatos a járulékplafon hiánya. A szakértő kifejtette, hogy Magyarországon 1992. március 1-től 2012. december 31-ig az egyéni járulékfizetésnek felső határa (járulékplafon) volt. A járulékplafon miatt az ennél magasabb jövedelem esetén is csak a járulékplafon összegéig terjedő keresetből vonták az adott évi járulék összegét, ezért az öregségi nyugdíj megállapításakor is a megszerzett jövedelemnek csak a járulékfizetéssel érintett részét lehet figyelembe venni.

Ha például 2000-ben valaki összesen 3 millió forintot keresett, ebből legfeljebb 2.020.320 forint erejéig vonták a nyugdíjjárulékot, a fennmaradó 979.680 forint már mentes volt a nyugdíjjárulék fizetése alól, viszont emiatt nem is számítható be a nyugdíj megállapítása során. A munkáltató viszont nem mentesült, neki a teljes 3 milliós összeg után fizetni kellett a munkáltatói járulékokat - ez súlyosan korlátozta is a munkáltatók magas keresetre irányuló fizetési hajlandóságát.

A járulékplafon megszüntetésének következményei

A járulékfizetési plafon 2013. január 1-től megszűnt, vagyis ettől az időponttól a kereset teljes összege után meg kell fizetni a járulékot, a teljes kereset járulékalap lett, ez pedig két következménnyel járt:

- egyrészt évente több tízmilliárd forinttal megugrott a nyugdíjkassza bevétele, hiszen a magas keresetek egésze után járulékot kell fizetni (nyilván ez volt a járulékplafon megszüntetésének az  elsődleges indoka),

- másrészt viszont egyre magasabb nyugdíjvárományok alakulnak ki a magas keresetűek körében, ami évről-évre súlyosbítja a nyugdíjkassza jövőbeni finanszírozási kockázatait.

Hogyan érvényesül a járulékplafon a nyugdíjszámítás során?

A járulékplafon alkalmazására vegyük például a 2000-es évet, amelyben a járulékplafon az alábbiak szerint érvényesül.

A szakértő szerint először meg kell határozni 2000-ben a bérezett napok számát.

Ezt követően meg kell keresni a járulékplafon táblázatból, hogy mennyi volt a felső határ 2000-ben. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2000-ben napi 5520 Ft, az éves plafon (mint fentebb már említettem) 2.020.320 Ft volt.

A következő lépésben a bérezett napok számát 5520 forinttal kell megszorozni, és e szorzás eredménye vehető figyelembe a nyugdíjszámítás során 2000-re vonatkozó keresetként.

A számítás során figyelmen kívül hagyni azokat a napokat, amelyeken nem volt járulékalapot képező kereset (táppénz, fizetés nélküli szabadság, stb.), viszont e napok és az egy napra eső járulékfizetési korlát szorzatával csökkenteni kell az adott évben érvényes járuklékplafon összegét.

További korlátozó szabály, hogy a járulékplafon összegét jogviszonyonként külön-külön is figyelembe kell venni (ez különösen az évközbeni munkahelyváltások esetén lényeges szabály).

A napi plafon mellett az összesített plafont is figyelembe kell venni, mert ennél magasabb összeg több jogviszonyból származó keresetek esetén sem vehető figyelembe.

Törvényi rendelkezések

Az erre vonatkozó rendelkezéseket a 2020. június 30-án hatályon kívül helyezett  régi Tbj. törvény (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény)  2012. december 31-éig hatályos szövege tartalmazta.

24.§ (2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a központi költségvetésről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ).

(3) A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával.

(4) Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az (1)-(2) bekezdésben előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.

fotó: unsplash