Letett a kormány a nyugdíjreformról?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hét elején a Világgazdaságnak arra a kérdésre, hogy mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjrendszerben a kormány a választásokig, azt válaszolta, hogy "nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak". Ám ha a nyugdíjszámítási szabályok nem változnak, akkor egyéni számlás nyugdíjrendszer sem lesz, ugyanis ennek bevezetése a számítási szabályok gyökeres megváltoztatásával járna.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hvg.hu-nak küldött válaszában azzal érvel, hogy a kormány egy tavalyi törvénymódosítással már rendezte azt a problémát, hogy minden érintett számára egyénileg vezethetőek legyenek a nyugdíjbiztosítással összefüggő adatai. Tavaly március 12-én valóban hatályba lépett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény egy módosítása, amely az addigi jogszabályt kiegészítette egy, a társadalombiztosítási egyéni számláról szóló szakasszal, amely az adatok körének meghatározása mellett nem csak azt tartalmazza, hogy az egyéni számlát a kormány által kijelölt szervnek kell vezetnie, hanem azt is, hogy a kabinetnek kormányrendeletben ki kell jelölnie ezt a szervet. Ez azonban nem történt meg, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem tudta kinek átadni az adatokat - írja a hvg.hu.

A lap szerint az egyéni számlás nyugdíjrendszert kétféle értelemben használhatjuk: egyfelől azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási rendszerben minden egyes jogosult személynek van egy számlája, amelyen az adatait valamilyen mélységben lekövetheti. Ilyen rendszert felállítani csak informatikai és adatfeldolgozási feladat, és nem a nyugdíjrendszer reformja. A minisztérium vélhetően ebben az értelemben használta az egyéni számlás nyugdíjrendszer kifejezést, és a törvény is ilyen egyéni számlák kialakítását rögzítette. Ebből akár lehetne is valami pár év alatt, mivel hatalmas munka feldolgozni a munkavállalók járulék- és nyugdíjjogosultság-történetét.

Csakhogy az egyéni számlákat nem csak informatikai fejlesztésként ígérte a kormány az elmúlt két évben, hanem a nyugdíjrendszer olyan átfogó reformjáról beszélt, amelyben egy egyéni számlás nyugdíjmodellt honosít meg Magyarországon. Legtöbb esetben a svédhez hasonló egyéni számlás nyugdíjrendszer kialakításáról volt. A nyugdíjrendszer átalakításának szükségessége abból a problémából fakad, hogy ha a jelenlegi demográfiai folyamatok folytatódnak, pár évtized múlva a nyugdíjasok aránya jelentős mértékben megemelkedik, az őket eltartó aktívaké pedig drasztikusan csökken. A nyugdíjrendszer átalakításának erre a kihívásra kellene megoldást találnia. Az egyéni számlás nyugdíjmodellek ezt lényegében úgy kezelik, hogy egy automatikus kiegyenlítő mechanizmus alapján például a várható csökkenő járulékfizetést automatikusan magasabb nyugdíjkorhatárral, vagy például alacsonyabb nyugdíjakkal kompenzálják. A kormány a jelek szerint erről a nyugdíjreformról tett le, mert úgy látja, hogy a rokkantnyugdíjak és az előrehozott nyugdíjak eltörlésével, illetve szigorításával, egyensúlyba került a nyugdíjrendszer. Ennek megítélésében megoszlik a szakértők álláspontja - írja a hvg.hu.

hvg.hu