Londonban magyar informatikusként

Külföldi munkavállalásról szóló sorozatunkban ezúttal egy diplomás szakmában dolgozó magyar fiatalembert mutatunk be. Nagy Endre a BME-n végzett, öt éve Londonban dolgozik informatikusként. Azt javasolja a diplomásoknak, ne fizikai munkát célozzanak meg elsőre, mert onnan később nehéz lesz kitörni. Úgy látja, az angliai álláskeresésben a szaktudás mellett ugyanolyan fontos a magabiztosság. Az érvényesülésre pedig a legjobb esélyük az orvosoknak és az informatikusoknak van.

Nagy Endre 2001-ben végzett villamosmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Jó állása volt, ráadásul kiszámítható karrierút állt előtte egy hazai telekommunikációs nagyvállalatnál. Ennek ellenére - vagy épp ezért - 2006-ban felkerekedett, hogy szerencsét próbáljon Londonban. Sikerrel járt. A 33 éves fiatalember azóta is a News Corporation médiabirodalom egyik fejlesztőcégét erősíti informatikusként. Meggyőződése, hogy jól döntött, most sem tenné másként.

Az itthonról lefoglalt albérlet nem biztos

"Másoknak mindig komoly érvei vannak, miért szeretnének kijönni, és általában az anyagiakkal indokolják a lépést. Részemről összességében inkább egy kísérlet volt, aminek nem tudtam előre a kimenetelét. Meglepően jól sikerült" - avat be a kezdetekbe. Endre már a kiutazás előtt, otthonról nekikezdett angliai élete megszervezésének - ennek ellenére úgy tartja, bizonyos élethelyzetekre szinte lehetetlen előre felkészülni.

"A szállás, a lakhatás megszervezése eleve kalandosan indult - a neten hirdetett szobák kapcsán a foglalás kint nem jelenti automatikusan azt, hogy meg is lesz a hely, amikorra odaérünk." A biztos anyagi háttér persze rengeteget segít a kezdeti időszak átvészelésekor. Endre szerint a kiutazóknak mindehhez szükségük van legkevesebb 1000 fontra (közel 320 ezer forint) - de aki biztosra szeretne menni és "kényelmesebb" indulásra vágyik, az 3000 font körüli összeggel vágjon neki a kalandnak.

Endre kintléte óta egyébként többször váltott lakóhelyet - de nem kizárt, hogy hamarosan saját házat vásárol. Angliai informatikusi vagy orvosi fizetéssel egyébként ez nem irreális elképzelés, de erről majd később…

London: tiszta, sok zöldterülettel

Ugyanakkor nem könnyű hozzászokni, hogy az angolok túlnyomó többsége nem túl igényes a lakókörnyezetére. A fiatalember szerint egy átlagos magyar lakás gyakran messzemenőkig jobb műszaki és esztétikai állapotnak örvend. Az otthoni vendégfogadás sem nagyon jellemző az angoloknál. "A többség előszeretettel tölti a szabadidejét egy pub vendégeként, ahol van étel, ital, társaság." A konyhaművészettel is hadilábon állnak: a főzés sokaknál mindössze annyiban merül ki, hogy a hipermarketek hűtőjéből kiemelt, gyorsfagyasztott készételeket betolják a mikrohullámú sütőbe.

Endre szerint London tetszetős város, több kisvárosból tevődik össze, ezeket hosszú idő kiismerni. Budapesthez képest viszont mindenképpen a javára írható, hogy tiszta és a rengeteg zöldterületnek köszönhetően a levegője úgyszintén.

Angol állásinterjú: a magabiztosság fél siker

A fiatal magyar informatikus 2006 óta még nem kényszerült munkahelyváltásra. A kinti álláskereséssel kapcsolatban szerinte "sok téves információ kering a hazai köztudatban" - így igyekezett is ezekre rögtön rácáfolni. "A vállalatok, ügynökségek személyes felkeresésére inkább csak a fizikai munkáknál van példa. A fehérgalléros munkakörökben az internet dominál. Az önéletrajzokat első körben az ügynökségekhez kell eljuttatni; ilyen például a Monster, ami Magyarországon is jelen van. Lehet számítani telefonos interjúra az ügynökségtől és a cégtől, majd ezt követően 1-2 személyes találkozóra is a cég képviselőivel. Így is legalább 3 interjúkörrel számolni kell - de extrém esetekben, ha nagy a tét vagy speciális a feladat és kiemelten fontos a szűrés, akár 6-7 körig is elmennek." Egyébként az angol állásinterjúkon fokozottan érvényes a "nem elég jónak lenni - annak is kell látszani" alapelv. "A magabiztosság már fél siker" - ad némi útravalót Endre.

A jelölt megbízhatósága is a kiemelt szempontok között szerepel - az angolok ilyen tekintetben biztosra mennek, igyekeznek a jelentkező múltját alaposan ellenőrizni. Például alaposan utánajárnak a referenciáknak. A korábbi munkáltatókkal egyeztetik a munkavállalás időtartamát és körülményeit, és gyakran a jelölt olyan ismerősétől is kérnek még referenciát, aki nem családi vagy munkahelyi vonalról ismeri a pályázót.

Hibák a magyarok álláskeresésekor

"Az Egyesült Királyságba érkező magyarok közül rengetegen azzal az életérzéssel érkeznek meg, hogy komoly országba jöttek, valami kis említésre sem méltó ország polgáraként. Ezért következetesen alulpozícionálják magukat - de ez sajnos szarvashiba álláskereséskor. Sok műszaki diplomás és informatikus érzi például úgy, hogy kezdetnek ugródeszkaként bőven beéri valamilyen konyhai kisegítő állással. Ha megveti kint a lábát, majd újabb álláslehetőségek után néz. A baj csak az, hogy ezzel általában az ellenkezőjét érik el. Az eredeti végzettséghez és a korábbi munkákhoz képest lényegesen alacsonyabb presztízsű és bérezésű állásokban el tudnak ugyan helyezkedni, ám ebbe könnyen beleragadnak. Ha ugyanis egy ilyen állás kerül egy egyébként szakmailag jó CV-be, az súlyosan rontja az esélyeiket, mivel az angolok nem értik, hogy mi húzódik meg a háttérben - még azt is hihetik, hogy a pályázónak priusza van, annyira értelmezhetetlen számukra ez a helyzet."

Ne legyen bennünk kisebbségi komplexus

Bár a humán vagy kint kevésbé piacképes diplomával rendelkezők kevésbé kelendőek az álláspiacon, szerinte még nekik sem célszerű irodai munkánál alább. "Több ismerősöm például marketinges diplomával is talált állást a szakmájában - mondjuk, nekik nem ment könnyen." A fiatalember szerint teljesen felesleges a kisebbségi komplexus. "Naponta látom saját szememmel, hogy a magyar szakemberek tudása abszolút versenyképes. Sőt, magyar mércével felkészületlen munkatársakra is gyakran válogatás nélkül aggatják rá a szakértő jelzőt - miközben mi sem áll távolabb a valóságtól" - summáz. Ő mindenesetre jól kijön az angolokkal. "Korrektek, humorosak és nyitottak - ez alól ritka a kivétel. Sok teát isznak; van, akinél a nap jelentős részét a teásbögre sétáltatása teszi ki" - mondja nevetve.

Orvosok, informatikusok: az igazi nyertesek

Mindent egybevetve, Endre véleménye szerint az angliai munkavállalás abszolút nyertesei az orvosok és az informatikusok, nekik éri meg igazán kiutazni az Egyesült Királyságba munkavállalás céljából. Ők évente akár bruttó 40-50 ezer fontot megkereshetnek (átszámítva 12,6-15,8 millió forint) tapasztalattal ennél jóval többet is. Ellenpéldaként a vegyészeket és az építészeket említi, ezekben a szakmákban nagyon magas a munkanélküliség és alacsonyak a bérek. "Szoftverfejlesztőkre, Java, Oracle, PHP, C++ fejlesztőkre, hálózati szakemberekre folyamatosan szükség van, de keresettek az Adobe flash, flex fejlesztők is, és sok más terület ismerői. Az évi 100 ezer fontos (31 millió 700 ezer forintos) fizetés sem elképzelhetetlen." Akkora hiány van a piacon a szakemberekből, hogy a trendet a gazdasági válság sem írta felül. Olyannyira, hogy Endre egyik ismerőse például egy csütörtöki napon érkezett meg Londonba és pénteken már volt állása. "A cégnek sürgősen szüksége volt Windows rendszergazdára és ő pont akkor érkezett. A CV feltöltése után szinte azonnal hívták, annyi ideje volt, hogy elrohanjon öltönyt venni az interjúra. Ez persze egy szélsőséges példa, a korábbi rendszergazda nyomtalan eltűnése miatt nem tudott várni a cég."

Nem ’papírcentrikus’ az elbírálás

Orvosból és szakorvosból is abszolút hiány van szinte minden területen. "Az angliai közoktatás jóval gyengébb, ezért arányaiban kevesen tanulnak tovább orvosnak - pedig még az egyetemi tananyagot is igyekeznek megkönnyíteni, például az anatómia eléggé háttérbe szorult." Endre elmondása szerint az Egyesült Királyságban a diplomaszerzés amúgy is ritkábban szerepel a fiatalok karriertervei között - igaz, a kinti munkaerőpiac sem annyira "papírcentrikus", mint a hazai. A speciális szakértelmet nem igénylő szakmáknál tehetséggel és rátermettséggel is el lehet boldogulni.

Takács Gabriella