Még mindig "divat" a félig feketén való foglalkoztatás

Míg az idén a legtöbb uniós tagállamban felfelé kúszott a havi minimálbér összege, addig Magyarországon még csak szóba sem kerülhet a fizetések alsó küszöbének emelése. Nem úgy mint, Romániában, ahol októbertől nyolc százalékkal, 36 400 forintra, januártól pedig 40 400 forintra emelkedik a havi minimálbér összege. Ugyancsak emelésre adta a fejét a szlovák kormány, hiszen a múlt szerdán döntött a havi minimálbér tízszázalékos növeléséről, amely így eléri a havi 71 100 forintot.

Ezt persze még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, ám amennyiben ez megtörténik, akkor a rendszerváltás óta először lesz magasabb az adható legkisebb havi bér Szlovákiában, mint Magyarországon - írja a Világgazdaság. Hazánkban ugyanis ebben az évben 69 ezer forint a szakképzetlen munkások minimálbérének az összege, és a munkaadók szerint jövőresem várható pozitív változás. Sőt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége még a minimálbér átmeneti befagyasztását sem tartja kizártnak.

Ez utóbbi azonban szokatlan lépés lenne Európában. Az unióban ugyanis általában legalább évente emelik a minimálbért, de vannak olyan tagállamok is - ilyen Belgium vagy Franciaország - , ahol évente többször, automatikusan növelik az összeget.
Abból a húsz EU-tagállamból, ahol ismerik a törvényileg megszabott minimálbér intézményét, 17-ben már növeltek az idén.

"A fejlett országokban a minimálbérnek elméletileg az a feladata, hogy biztonságot nyújtson a munkavállalóknak a kizsákmányolás ellen. Az éremnek viszont itt is két oldala van, hiszen ezzel beskatulyázzák a dolgozókat egy olyan jövedelemszintre, amelyet nehéz átlépni" - véli Chikán Attila közgazdász. A szakértő mindemellett úgy látja, Magyarországon nem azt a funkciót tölti be a minimálbér, mint amit kellene, hiszen még mindig nagy probléma a félig feketén való foglalkoztatás, amikor is valakit minimálbérre jelentenek be, miközben többszörösét kapja kézhez, természetesen feketén.

Világgazdaság