Mégis eladja a Mol a horvát INA-t

A közlemény szerint a társaság igazgatósága felhatalmazta az ügyvezető testületet, hogy olyan megállapodást kössön a horvát kormánnyal, amely értékteremtést tesz lehetővé az INA növekedési stratégiájának megvalósításával. Ezzel párhuzamosan az ügyvezető testület felhatalmazást kapott arra is, hogy készítse elő a Mol INA-ban meglévő "részesedésének értékesítését, annak érdekében, hogy maximalizálni tudja befektetésének értékét".

Pénteken, kora délután a Mol és a horvát kormány között, az INA horvát olajipari vállalat ügyének rendezéséről tartott tárgyalás után a magyar társaság közleményt adott ki, amely rögzítette: továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak a Mol és a horvát kormány között az INA helyzetének megítélésében; a Mol meggyőződése, hogy az INA vállalatirányítási modellje összhangban van a nemzetközi gyakorlattal, valamint a horvátországi és az európai szabályozással is.

Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter közlése szerint a tárgyaláson a horvát kormány új vállalatvezetési módot javasolt. A politikus is úgy értékelte, hogy a megbeszélés jelentős nézetkülönbségekre világított rá.

A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalatról szeptemberben kezdődtek megbeszélések, amelyeknek október végén kellett volna folytatódniuk. A horvát fél azonban a találkozó elhalasztását kérte arra hivatkozva, hogy megváltozott a magyar tárgyalócsoport összetétele, és módosították a tárgyalások témáját is. A tárgyalások második fordulója pénteken volt.

A szeptember 18-án tartott első tárgyalási forduló után kiadott közös közlemény szerint a felek megegyeztek a tárgyalások menetéről és módjáról, megbeszélték, hogy havonta találkoznak majd, és a tárgyalások ideje alatt nem lesznek a felek között nem hivatalos találkozók. Abban is megegyeztek az első találkozón, hogy a tárgyalások során a vállalati vezetés jövője, a kiadások irányítása, a bevételek befektetése és elosztása, a kutatások, a vezetékek fejlesztése és gyártása, az olaj és olajszármazékok beszerzése és átdolgozása, az olajszármazékok eladása és a gázüzletág is témaként szerepel majd. Emellett összehangolták közös céljaikat az INA-ról, amelyek a következők: a befektetések növelése, az üzletvezetés hatékonysága és az INA nagyobb hozzájárulása a horvát gazdasághoz.

A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, és a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A tulajdonosok közötti vita egyik fő pontja az irányításon belüli viszonyok kérdése. Emellett a horvát állam szerint a Mol nem hajtotta végre egyes fejlesztési ígéreteit az INA-val kapcsolatban, míg a magyar olajtársaság szerint a horvát állam szegte meg korábbi szerződéses kötelezettségeit, ezzel kárt okozva a Mol részvényeseinek.

A Mol október elején, amikor a magyar kormány a társaság portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kérte fel az olajtársaság menedzsmentjét, közölte: általános üzleti gyakorlatának megfelelően folyamatosan értékeli stratégiai befektetéseit, köztük tulajdonrészét az INA-ban. Valamennyi beruházás és vagyonelem vizsgálatakor elsőszámú szempont, hogy az hozzájáruljon a vállalatcsoport sikeréhez, és így részvényesei és érintettjei számára a lehető legnagyobb értéket teremtse.

Rögzítették azt is, hogy amennyiben az INA-ban meglévő részesedés esetleges eladásáról bármilyen döntés születne, a horvát fél korábbi szerződésszegései következtében Horvátország már nem rendelkezik azzal a szerződéses elővásárlási joggal, amelyet a 2009-es szerződések aláírásával szerzett meg. Ennek ellenére, egy ilyen esetben a Mol mindenképpen konzultálna a horvát kormánnyal is, amely korábban több fórumon is jelezte az irányítás megszerzésének szándékát, tehát egy potenciális vevőként tartja számon.