Napok maradtak a visszaélés-bejelentési rendszerek kiépítésére

2019-ben jelent meg az az uniós irányelv, amely értelmében ki kell alakítani a közérdekű bejelentést tévő személyek védelmének rendszerét. Az intézkedések magyar jogba való átültetése a napokban történt meg. 

A még áprilisban elfogadott törvényt a köztársasági elnök először nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Ennek alapján az országgyűlés módosított formában fogadta el a törvényjavaslatot, a törvényt május 25-én hirdették ki, amely az ezt követő 60. napon lép hatályba.

Érvénybelépés után a nagyobb vállalatok esetében 60 napon belül, a kisebbek esetében pedig az év végéig lesz kötelező a bejelentési rendszer kialakítása. Ez teszi lehetővé, hogy a munkavállalók úgy tudják bejelenteni a munkavégzésük során észlelt visszaéléseket, hogy ne kelljen tartaniuk az esetleges megtorlástól - hangzott el a Baker McKenzie ügyvédi iroda Európai Sokszínűségi Hónap alkalmából szervezett rendezvényén.

A törvény hatálya alá elsősorban a nagyobb cégek tartoznak, de a közszférára – önkormányzatokra, államigazgatási szervekre – is vonatkozik, tehát ezeken a munkahelyeken is lehetőség lesz a visszaélések bejelentésére.

A nagy multinacionális cégeknél a bejelentésvédelemnek már hagyománya van. A jogszabály igazi próbája az lesz, hogy a magyar közép- és nagyvállalatok, a közigazgatás, az önkormányzatok és az egyéb nagy foglalkoztatók – például az egyetemek – vállalati kultúrája a gyakorlatban hogyan illeszkedik a törvényhez.

A Baker McKenzie szakmai értelmezése szerint nemzetközi cég esetében nem elegendő a cégcsoportszintű bejelentővédelmi rendszer, hanem egyértelműen helyi szinten is ki kell alakítani azt. Az 50-250 fős cégek esetében több munkáltató közösen működtethet ilyen rendszert, de a nagyobb foglalkoztatóknál már saját rendszert kell létrehozniuk, a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozások pedig létszámtól függetlenül kötelesek bevezetni.

A bejelentési rendszer, illetve a panaszok kivizsgálása házon belül is működtethető, de bejelentővédelmi ügyvédnek vagy külső szervezetnek is kiszervezhető.

Ha a bejelentővédelmi rendszer kiépítése elmarad, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság kötelezheti a szervezetet ennek pótlására. A rendszernek szigorú adatvédelmi követelményeknek is meg kell felelnie. A munkahelyi visszaélések szankciója pedig polgári jogi vagy munkajogi felelősségre vonás lehet. Úgy kell tehát rugalmas, emberközpontú rendszert bevezetni és működtetni, hogy közben számos jogszabályi követelményt kell nagyon pontosan betartani – hívja fel a figyelmet Dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezető ügyvédje.

Fotó: unsplash.com