Megszűnik a költségtérítéses képzés?

Kósa Lajos az Index hírportálnak nyilatkozva fejtette ki a véleményét pénteken. Mint mondta: szerinte ma az egyetemek az állami infrastruktúrára támaszkodva hirdetnek nem piacképes szakokat.

Meg kell vizsgálni, hogyan oszlanak meg egy költségtérítéses képzésnél az állami források és a hallgatók által befizetett magánforrások - mondta a politikus. Hozzátette: ezek a szakok ma az állam által fenntartott infrastruktúrát, adminisztrációt használják, ezért ezt a jövőben a költségtérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni.

"A cél az, hogy a jövőben a hallgató által fizetett díj a költségek 100 százalékát fedezze, és ezekhez a képzésekhez ne használjanak ingyenesen állami forrást az egyetemek, ráadásul olyan képzésekért, amelyekre a munkaerőpiacon nincsen semmi szükség." Kósa fontosnak tartotta megjegyezni: "ha nem a közösség pénzének felhasználásáról van szó, saját pénzén ezután is mindenki azt tanulhat, amit szeretne".

Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke az Index megkeresésére arról beszélt, hogy szerinte nem fogadható el az az érv, hogy a költségtérítéses képzéseket folytató egyetemek az állam infrastruktúráját használják bevételeik növelésére. "Ha ezeket a képzéseket megszüntetnék, kapacitásaink jelentős része kihasználatlan maradna, ami ugyancsak nem lehet az állam érdeke" - emelte ki.

A rektori konferencia elnöke szerint azt sem igaz, hogy kizárólag olyan fizetős képzéseket kínálnak, amelyekre a munkaerőpiacnak nincs szüksége. "Ha egy költségtérítéses képzésen megszerzett diplomával a hallgatók el tudnak helyezkedni, akkor arra a piacnak szüksége van, és a kiművelt emberfők számának gyarapítása is nemzeti érdek" - hívta fel a figyelmet.

Péntek délelőtt egyébként - az Index megfogalmazása szerint - még a Magyar Rektori Konferencia elnöke is abban bízott, hogy "félreértésen alapul" a költségtérítéses képzések megszüntetésére irányuló kormányzati szándék.

Ezres nagyságrendben képez Magyarország például külföldi orvostanhallgatókat, állatorvosokat, így ezeket a magas presztízsű és a hazai egyetemek nemzetközi elismertségét növelő képzéseket meg kellene szüntetni. Nem lehetne vállalatok által megrendelt képzéseket sem folytatni, s elképzelhetetlen, hogyan szerezhetné meg így valaki második, harmadik diplomáját, hiszen ezekre ma is csak akkor van lehetőség, ha a hallgató fizet érte - mondta a rektor.

Szijjártó Péter az MTI kérdésére pénteken azt mondta, a szükséges konzultációk után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) tesz javaslatot a felsőoktatás átszervezésének konkrét módjára. A miniszterelnök szóvivőjét azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy a Széll Kálmán Tervben az szerepel, az állami intézményrendszert jelentősen terheli a költségtérítéses képzés (amelynek aránya 50 százalék körüli), s amelyről mára bebizonyosodott, hogy jelentős részben a felesleges kapacitások fenntartását szolgálja, "minőségi, munkaerő-piaci szempontból kifogásolható eredménnyel". A költségtérítéses szektor egyik fő oka a képzési szerkezet torzulásának, a konstrukció kivezetése az állami intézményi körből ezért is indokolt - olvasható a Széll Kálmán Tervben.

Az elképzelést, amint azt a Magyar Nemzet pénteki számában írta, kormánypárti szakpolitikusok "nonszensznek nevezték", s a lap által megkérdezett képviselők arra gyanakodtak, hogy az tévedésből került a tervezetbe.

A kormányfő szóvivője kiemelte: az oktatási rendszer ma Magyarországon nem tud megfelelni a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek, ezért a felső- és közoktatás rendszerét át kell szervezni oly módon, hogy az jobban idomuljon a gazdasági és a munkaerő-piaci kereslethez és így hozzá tudjon járulni az államadósság csökkentéséhez. Ennek érdekében növelni kell a reál és műszaki tudományok szerepét és biztosítani kell, hogy az egyetemek és főiskolák ne diplomás munkanélkülieket képezzenek - mutatott rá Szijjártó Péter.

Hozzátette: a szükséges konzultációk lebonyolítása után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fog javaslatot tenni a felsőoktatási rendszer átszervezésének konkrét módjára.