Megszűnik a költségtérítéses képzés?
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a költségtérítéses képzések fokozatos kivezetése a felsőoktatásból nem az ilyen típusú képzések megszüntetését jelenti, hanem azt, hogy a jövőben a hallgatók valós, 100 százalékos térítést fizessenek.
Kósa Lajos az Index hírportálnak nyilatkozva fejtette ki a véleményét pénteken. Mint mondta: szerinte ma az egyetemek az állami infrastruktúrára támaszkodva hirdetnek nem piacképes szakokat.
Meg kell vizsgálni, hogyan oszlanak meg egy költségtérítéses képzésnél az állami források és a hallgatók által befizetett magánforrások - mondta a politikus. Hozzátette: ezek a szakok ma az állam által fenntartott infrastruktúrát, adminisztrációt használják, ezért ezt a jövőben a költségtérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni.
"A cél az, hogy a jövőben a hallgató által fizetett díj a költségek 100 százalékát fedezze, és ezekhez a képzésekhez ne használjanak ingyenesen állami forrást az egyetemek, ráadásul olyan képzésekért, amelyekre a munkaerőpiacon nincsen semmi szükség." Kósa fontosnak tartotta megjegyezni: "ha nem a közösség pénzének felhasználásáról van szó, saját pénzén ezután is mindenki azt tanulhat, amit szeretne".
Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke az Index megkeresésére arról beszélt, hogy szerinte nem fogadható el az az érv, hogy a költségtérítéses képzéseket folytató egyetemek az állam infrastruktúráját használják bevételeik növelésére. "Ha ezeket a képzéseket megszüntetnék, kapacitásaink jelentős része kihasználatlan maradna, ami ugyancsak nem lehet az állam érdeke" - emelte ki.
A rektori konferencia elnöke szerint azt sem igaz, hogy kizárólag olyan fizetős képzéseket kínálnak, amelyekre a munkaerőpiacnak nincs szüksége. "Ha egy költségtérítéses képzésen megszerzett diplomával a hallgatók el tudnak helyezkedni, akkor arra a piacnak szüksége van, és a kiművelt emberfők számának gyarapítása is nemzeti érdek" - hívta fel a figyelmet.
Péntek délelőtt egyébként - az Index megfogalmazása szerint - még a Magyar Rektori Konferencia elnöke is abban bízott, hogy "félreértésen alapul" a költségtérítéses képzések megszüntetésére irányuló kormányzati szándék.
Ezres nagyságrendben képez Magyarország például külföldi orvostanhallgatókat, állatorvosokat, így ezeket a magas presztízsű és a hazai egyetemek nemzetközi elismertségét növelő képzéseket meg kellene szüntetni. Nem lehetne vállalatok által megrendelt képzéseket sem folytatni, s elképzelhetetlen, hogyan szerezhetné meg így valaki második, harmadik diplomáját, hiszen ezekre ma is csak akkor van lehetőség, ha a hallgató fizet érte - mondta a rektor.
Szijjártó Péter az MTI kérdésére pénteken azt mondta, a szükséges konzultációk után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) tesz javaslatot a felsőoktatás átszervezésének konkrét módjára. A miniszterelnök szóvivőjét azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy a Széll Kálmán Tervben az szerepel, az állami intézményrendszert jelentősen terheli a költségtérítéses képzés (amelynek aránya 50 százalék körüli), s amelyről mára bebizonyosodott, hogy jelentős részben a felesleges kapacitások fenntartását szolgálja, "minőségi, munkaerő-piaci szempontból kifogásolható eredménnyel". A költségtérítéses szektor egyik fő oka a képzési szerkezet torzulásának, a konstrukció kivezetése az állami intézményi körből ezért is indokolt - olvasható a Széll Kálmán Tervben.
Az elképzelést, amint azt a Magyar Nemzet pénteki számában írta, kormánypárti szakpolitikusok "nonszensznek nevezték", s a lap által megkérdezett képviselők arra gyanakodtak, hogy az tévedésből került a tervezetbe.
A kormányfő szóvivője kiemelte: az oktatási rendszer ma Magyarországon nem tud megfelelni a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek, ezért a felső- és közoktatás rendszerét át kell szervezni oly módon, hogy az jobban idomuljon a gazdasági és a munkaerő-piaci kereslethez és így hozzá tudjon járulni az államadósság csökkentéséhez. Ennek érdekében növelni kell a reál és műszaki tudományok szerepét és biztosítani kell, hogy az egyetemek és főiskolák ne diplomás munkanélkülieket képezzenek - mutatott rá Szijjártó Péter.
Hozzátette: a szükséges konzultációk lebonyolítása után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fog javaslatot tenni a felsőoktatási rendszer átszervezésének konkrét módjára.
Meg kell vizsgálni, hogyan oszlanak meg egy költségtérítéses képzésnél az állami források és a hallgatók által befizetett magánforrások - mondta a politikus. Hozzátette: ezek a szakok ma az állam által fenntartott infrastruktúrát, adminisztrációt használják, ezért ezt a jövőben a költségtérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni.
"A cél az, hogy a jövőben a hallgató által fizetett díj a költségek 100 százalékát fedezze, és ezekhez a képzésekhez ne használjanak ingyenesen állami forrást az egyetemek, ráadásul olyan képzésekért, amelyekre a munkaerőpiacon nincsen semmi szükség." Kósa fontosnak tartotta megjegyezni: "ha nem a közösség pénzének felhasználásáról van szó, saját pénzén ezután is mindenki azt tanulhat, amit szeretne".
Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke az Index megkeresésére arról beszélt, hogy szerinte nem fogadható el az az érv, hogy a költségtérítéses képzéseket folytató egyetemek az állam infrastruktúráját használják bevételeik növelésére. "Ha ezeket a képzéseket megszüntetnék, kapacitásaink jelentős része kihasználatlan maradna, ami ugyancsak nem lehet az állam érdeke" - emelte ki.
A rektori konferencia elnöke szerint azt sem igaz, hogy kizárólag olyan fizetős képzéseket kínálnak, amelyekre a munkaerőpiacnak nincs szüksége. "Ha egy költségtérítéses képzésen megszerzett diplomával a hallgatók el tudnak helyezkedni, akkor arra a piacnak szüksége van, és a kiművelt emberfők számának gyarapítása is nemzeti érdek" - hívta fel a figyelmet.
Péntek délelőtt egyébként - az Index megfogalmazása szerint - még a Magyar Rektori Konferencia elnöke is abban bízott, hogy "félreértésen alapul" a költségtérítéses képzések megszüntetésére irányuló kormányzati szándék.
Ezres nagyságrendben képez Magyarország például külföldi orvostanhallgatókat, állatorvosokat, így ezeket a magas presztízsű és a hazai egyetemek nemzetközi elismertségét növelő képzéseket meg kellene szüntetni. Nem lehetne vállalatok által megrendelt képzéseket sem folytatni, s elképzelhetetlen, hogyan szerezhetné meg így valaki második, harmadik diplomáját, hiszen ezekre ma is csak akkor van lehetőség, ha a hallgató fizet érte - mondta a rektor.
Szijjártó Péter az MTI kérdésére pénteken azt mondta, a szükséges konzultációk után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) tesz javaslatot a felsőoktatás átszervezésének konkrét módjára. A miniszterelnök szóvivőjét azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy a Széll Kálmán Tervben az szerepel, az állami intézményrendszert jelentősen terheli a költségtérítéses képzés (amelynek aránya 50 százalék körüli), s amelyről mára bebizonyosodott, hogy jelentős részben a felesleges kapacitások fenntartását szolgálja, "minőségi, munkaerő-piaci szempontból kifogásolható eredménnyel". A költségtérítéses szektor egyik fő oka a képzési szerkezet torzulásának, a konstrukció kivezetése az állami intézményi körből ezért is indokolt - olvasható a Széll Kálmán Tervben.
Az elképzelést, amint azt a Magyar Nemzet pénteki számában írta, kormánypárti szakpolitikusok "nonszensznek nevezték", s a lap által megkérdezett képviselők arra gyanakodtak, hogy az tévedésből került a tervezetbe.
A kormányfő szóvivője kiemelte: az oktatási rendszer ma Magyarországon nem tud megfelelni a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek, ezért a felső- és közoktatás rendszerét át kell szervezni oly módon, hogy az jobban idomuljon a gazdasági és a munkaerő-piaci kereslethez és így hozzá tudjon járulni az államadósság csökkentéséhez. Ennek érdekében növelni kell a reál és műszaki tudományok szerepét és biztosítani kell, hogy az egyetemek és főiskolák ne diplomás munkanélkülieket képezzenek - mutatott rá Szijjártó Péter.
Hozzátette: a szükséges konzultációk lebonyolítása után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fog javaslatot tenni a felsőoktatási rendszer átszervezésének konkrét módjára.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről
A kormány szeretné emelni a felsőoktatási béreket is, de az államtitkárság az érintettek türelmét kérte. Teljes cikk
Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára szerint gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a vállalkozói... Teljes cikk
Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár
Az 50 éves pedagógust azonnal elbocsátották, miután kiderült az eset. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé a felsőoktatási dolgozók 2 hete
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 2 hete
- 75-150 millió forint támogatással képezhetik munkavállalóikat a cégek - Még elérhető az év slágerpályázata 2 hete
- A középiskolai felvételi jelentkezések április 8. és 10. között módosíthatók 3 hete
- Százmilliárd forintos felújítási program indul a szakképzésben 1 hónapja
- Megkezdődik az E-felvételi ügyintézési időszaka 1 hónapja
- Kárpótlás az Erasmusért: a világ bármely egyetemére eljuthatnak a magyar diákok ezzel az ösztöndíjprogrammal 1 hónapja
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 1 hónapja
- Pölöskei Gáborné: az idei év a látványos fejlesztések éve lesz a szakképzésben 1 hónapja
- Sämling Solution Szervezetfejlesztő (OD) tanácsadó képzés - Miért érdemes Szervezetfejlesztővé válni? 1 hónapja
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hónapja