Merénylet Norvégiában - háttérben a bevándorlók problémája?

Merénylet Norvégiában

Több mint 90 ember vesztette életét péntek délután a norvég fővárostól nem messze egy szigeten a Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában elkövetett merényletben, amelyben egy magát rendőrnek álcázó férfi válogatás nélkül tüzelt lőfegyveréből a tábor lakóira. A rendőrség elfogta a tettest, egy 32 éves norvég férfit, akiről a VG című norvég lap azt írta, szélsőjobboldali nézeteket vall, ügyvédje nyilatkozata szerint pedig a norvég társadalmat akarta megváltoztatni tetteivel. A gyilkos könyörtelennek, de szükségesnek nevezte a támadásokat.

A norvég törvények szerint bevándorlónak minősül az a személy, aki külföldön született - tájékoztat a Magyar Rádió. Az 1950-es évekig a külföldiek számaránya Norvégiában nem haladta meg a másfél százalékot, többségük ráadásul svéd származású volt. Azóta lassan emelkedett a bevándorlók aránya, de az igazi robbanást az elmúlt húsz év hozta. A jelenleg 600 ezer bevándorlóból 420 ezer ebben az időszakban érkezett, leszámítva a skandinávokat, akik már hatvan éve szabadon vállalhatnak munkát és telepedhetnek le bármelyik másik északi országban. A bevándorlás oka egyébként politikai menedékjog kérése, munkaerő-bevándorlás, családegyesítés és oktatás lehet.

A bevándorlók fele európai, harmaduk ázsiai, 12 százalékuk pedig Afrikából érkezett. A Norvégiában lakó külföldiek többsége lengyel, erősen növekszik a litvánok száma. Hagyományosan sok a svéd, utánuk következnek a németek, majd az irakiak. Az itt lakó bevándorlók 34 százaléka már felvette a norvég állampolgárságot. A statisztikák nem tartják számon az ideérkezők vallását, faji hovatartozását vagy politikai nézeteit, tehát nem lehet megmondani, hogy mennyi közöttük a muzulmán, hiszen az afrikai vagy ázsiai kontinensről sem csak muzulmán vallásúak jöttek Norvégiába. A 600 ezer bevándorló azonban nagyon egyenlőtlenül oszlik el az országban, többségük három nagyvárosra koncentrálódik, ezen belül is főként Oslóra, a főváros lakosságának 27 százaléka külföldi.

A válságból kilábalni a külföldi munkaerő is segíthet

Az Európai Bizottság arról győzködi a tagállamokat: a gazdaság talpra állításához igenis szükségük van a bevándorlókra. A Népszabadság hírt ad például egy sikeres svéd akcióról, melynek során buszsofőrként, pincérként és kőművesként dolgozó orvosi végzettségű bevándorlók közül toboroztak hatvanöt doktort. "A kiválasztottak egyéves nyelvtanfolyamon vettek részt, felfrissítették a szaktudásukat, és orvosként kaptak állást. Mindez sokkal kevesebbe került, mint hat-hét évig oktatni valakit, aztán arra várni, hogy elegendő tapasztalatot szerezzen" - mondta el Cecilia Malmström belügyi EU-biztos, hogyan képzeli a sikeres befogadást.

A valóság persze nem ilyen rózsás. Az is elismert tény, hogy az utóbbi években az idegengyűlölet az olyan hagyományosan befogadó tagállamokban is erősödött, mint Svédország (az EU-biztos szülőhazája). A félelmek-félreértések megjelennek a legújabb Eurobarometer-felmérésben is: sokan azt állítják, hogy a bevándorlók elveszik a munkalehetőséget a helyiektől, emellett gyakori panasz, hogy a külföldről érkezők nem tesznek eleget az adott ország nyelvének elsajátításáért.

A beilleszkedést segítő négy legfontosabb dolog az idegenek és a helyiek szerint is ugyanaz: 1. beszélni a nyelvet; 2. állást szerezni; 3. a helyi kultúrát tiszteletben tartani; 4. a tartózkodást legalizálni. Mindjárt megvannak tehát a területek, amelyekre a tagállamoknak összpontosítaniuk kellene. Más kérdés, hogy a gyakorlat nem éppen ezt mutatja: a bevándorlók végzettségét sokszor nem ismerik el, ha pedig foglalkoztatják őket, éhbért fizetnek nekik.

Magyar Rádió/Népszabadság