Mi az, amit csak külföldön kapnak meg a magyar orvosok?

Egyre több magyar orvos vállal munkát időlegesen vagy tartósan külföldön - a negyven év alatti korosztályból két és félszer annyian, mint az idősebbek közül. A témát a Duna Televízió Közbeszéd című műsora járta körül. A külföldre vándorlás egyik oka egzisztenciális. Itthon nem kapnak elég fizetést, de ami ennél is rosszabb: úgy gondolják, hogy később sem lesz megfelelő a bérezésük, ergo nem látnak maguk előtt anyagi jövőképet. A másik motiváció szakmai.

A stúdióban nyilatkozók vallottak a hazai fizetésükről, és arról is, mennyivel fizetnek többet a hasonló munkáért külföldön. Nemes doktor, aki 1993-ban végzett az orvosi egyetemen, és az itthon májátültetést végző négy orvos egyike, egyetemi adjunktus, azt mondta: egyetemi adjunktus kategóriában ügyeletekkel együtt 180-220 ezer forint körüli nettó fizetést kap az ember, ami kórházanként kicsivel több vagy kevesebb is lehet. Ennek a pénznek a hat-hétszeresét kapják meg külföldön.

Nemes Balázs, aki 2002 és 2004 között dolgozott és tanult Hollandiában, elmondta: a holland rezidensek akkor 1200-2500 euró közötti összeget kerestek, amiből egy keveset már akkor is meg tudtak spórolni. A fő motiváció számukra azonban az volt, hogy pontosan tudták: a teljesen kiszámíthatóan működő szakmai ranglétrán előrehaladva a fizetési skálán is szépen előre jutnak. Így elérik azt a pontot, ahol majd bőven fognak pénzt keresni. A fizetési skálák egyébként nyilvános területen voltak elhelyezve abban a kórházban, ahol ő dolgozott, azokat bárki megtekinthette - vázolta a kinti körülményeket a szakorvos.

Arra a kérdésre, hogy a kinti rendszerben milyen mértékű a paraszolvencia, Nemes Balázs röviden annyit válaszolt, hogy "nincs".

Duna TV/InfoRádió