Miért kerülik a nők azokat a munkákat, ahol kevés a női kolléga?

A „nem lehetstséges az, amit nem látsz” közmondás igazolódni látszik a munkaerőpiacon is. Az Emory Egyetem kutatóinak – Stella F. Lourenco, Kylee Novick, Ryno Kruger és Arber Tasimi – vizsgálata szerint a nők azért is alulreprezentáltak bizonyos iparágakban, mint például a politika vagy a STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területei, mert szívesebben dolgoznak olyan helyeken, ahol magasabb a nők aránya.

A pszichológusok megállapították, hogy azok a nők, akik úgy vélték, egy adott munkakörben jelentősebb a női munkavállalók aránya, sokkal nagyobb hajlandóságot mutattak a jelentkezésre – még akkor is, ha a hirdetés kifejezetten olyan képességeket követelt meg, amelyeket a társadalom hagyományosan a férfiakhoz szokott társítani. Stella Lourenco pszichológia professzor hangsúlyozta, hogy a nemek reprezentációja messzemenőbb következményekkel jár annál, mint hogy csupán jól mutasson a statisztikákban; ez az egyik elsődleges tényező abban, hogy a nők egyáltalán elkezdetnek-e fontolgatni egy adott pályát.

A kutatási eredmények arra is utalnak, hogy a nők alacsonyabb részvétele az úgynevezett belső képességekkel vagy zsenialitással összefüggésbe hozott területeken részben abból fakad, hogy a sztereotípiák szerint a nők nem rendelkeznek az ehhez szükséges rendkívüli intelligenciával. Ez a fajta bizonytalanság a nők képességeit és önbizalmát illetően – amit olykor maguk a nők is táplálnak – folyamatos vitatéma a munka világában.

Hasonló kihívásokra világított rá korábban más intézetek vizsgálata is. Az év elején a berlini Rockwool Alapítvány gazdasági és jövőkutató intézete svéd munkavállalók körében azt találta, hogy bár a nők ugyanolyan gyakran váltottak munkahelyet, mint a férfiak, a fizetések terén a férfiak sokkal magabiztosabban használták fel a külső ajánlatokat magasabb bér kiharcolására. A Cornell Egyetem jelentés pedig arról számolt be, hogy a nők nagyobb arányban bátortalanodtak el a széles bértartományokat tartalmazó álláshirdetések láttán.

A szakértők szerint a megoldás kulcsa nem csupán a puszta statisztikai reprezentáció javításában rejlik, hanem valóban befogadó munkahelyi kultúra megteremtésében. A nemek aránya ugyanis gyakran a támogató, inkluzív és versenyképes szervezeti klíma előrejelzőjeként is működik, egy önmagát erősítő ciklust alakítva ki a jövő munkaerőpiaca számára.

Olvassa el ezt a cikkünket is a témában:

A női karrierhátrány apró és folyamatos alkalmazkodásokból épül

Forrás: HR Dive