Minden eddiginél többen sztrájkoltak Franciaországban

A rekordrészvétel mellett a tiltakozási hullám radikalizálódására utal, hogy a közlekedési szakszervezetek szerdán is folytatják határozatlan időre meghirdetett sztrájkjukat, amely akár szombatig, az újabb tiltakozási felvonulásig is eltarthat.

A francia szenátus hétfő este jóváhagyta a kormánypárt, az UMP, illetve Nicolas Sarkozy elnök által előterjesztett nyugdíjreform tervezetének egyik legvitatottabb passzusát. Eszerint a teljes összegű nyugdíj az eddigi 65 év helyett 67 évtől jár majd.

A parlament felsőházában 174 szenátor szavazott a tervezetben foglaltak mellett, míg 159 ellene. A módosulítás a törvény szerint 2016-ban lép életbe.

A szenátus már korábban megszavazta a reformcsomag egyik legfontosabb intézkedését, nevezetesen azt, hogy a nyugdíjkorhatárt az edddigi 60-ról fokozatosan 62 évre emelik majd.

Francois Fillon miniszterelnök a nemzetgyűlésben kedden délután tartott beszédében azt közölte, hogy a kormány nem vonja vissza a törvényt, azt mindenképpen végigviszi és nem hajlandó több engedményre sem, annak ellenére, hogy elismeri: hétről hétre egyre többen csatlakoznak a tiltakozási megmozduláshoz.

Valamennyi szakszervezeti vezető üdvözölte, hogy a korábbiaknál még több embert sikerült utcára hívniuk, és ezúttal a gimnazisták és az egyetemisták is csatlakoztak a megmozduláshoz.

Az előző tiltakozónapokon a szakszervezetek szerint 3 millióan, a rendőrség szerint 1 millióan vettek részt a tüntetéseken.

A legnagyobb tömeg Párizsban vonult fel: a rendőrség adatai szerint 89 ezren, a szervezők szerint 330 ezren, köztük több tízezer gimnazista és egyetemista. A tiltakozónap egyik tétje az volt, hogy sikerül-e a fiatalokat is mozgósítani a nyugdíjreform ellen. A kormányfő a nemzetgyűlésben felelőtlenséggel vádolta meg a baloldali ellenzéket, amely "15 éves fiatalokat vitt az utcára".

Az utcai megmozdulásokkal párhuzamosan tartott sztrájknap a közlekedésben és az energiaszektorban volt a legerősebb.

A vasutasoknak az Állami Vasúttársaság (SNCF) szerint megközelítőleg negyven százaléka sztrájkolt, a szakszervezetek szerint viszont 54 százalékuk nem vette fel a munkát. A kötelező minimum szolgáltatásnak megfelelően az előzetesen bejelentett menetrend szerint a belföldi vonatoknak harmada közlekedett, a külföldi járatokat kevésbé, a Londont Párizzsal összekötő Eurostar vonatait pedig egyáltalán nem érintette a munkabeszüntetés.

A párizsi Roissy-Charles de Gaulle repülőtéren a járatok harminc százalékát, az Orlyn felét törölték. A Malév párizsi járatai a franciaországi sztrájk ellenére is menetrend szerint közlekedtek kedden - közölte Hegedűs Ádám, a légitársaság szóvivője az MTI kérdésére. Az easyJet Párizsból érkező járata megérkezett Ferihegyre, de a diszkont légitársaság induló járatát törölte.

A párizsi tömegközlekedésben a vártnál kisebb volt a fennakadás: a metrók háromnegyed járt.

Nagyobb gondot jelent, hogy az olajfinomítókban meghirdetett határozatlan idejű sztrájk üzemanyaghiánnyal fenyeget. Franciaország 12 olajfinomítójából 11-ben leállít kedden a termelés.

"Kevés olyan ország létezik, ahol négy egymást követő tüntetésen 2-3 millióan vonulnak utcára, anélkül, hogy a kormány érdemben reagálna" - jegyezte meg François Chéreque, a legjelentősebb szakszervezet, a CFDT vezetője. A miniszterelnök erre megismételte, hogy a kormány már minden lehetséges engedményt megtett.

A tiltakozási hullám nyomására Nicolas Sarkozy francia államfő múlt csütörtökön a legalább három gyereket, illetve fogyatékosokat nevelő nőknek kisebb engedményeket tett a mandátuma legfőbb ügyének tekintett nyugdíjreformban, de a legfontosabb elemein továbbra sem hajlandó változtatni.

A kormány álláspontja szerint a reform alapvető célja az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer megmentése, azaz hogy az idén 10 milliárd eurós hiányt felhalmozó állami nyugdíjpénztár 2018-ra egyensúlyba kerüljön.

A gazdasági válság elmúlt két évében a francia nyugdíjrendszer deficitije háromszorosára nőtt: a közel negyven kiegészítő állami- és magánpénztár hiányával együtt a rendszer deficitje idén elérheti a 32 milliárd eurót, 2020-ra pedig 45 milliárd euróra emelkedhet, ha nem történnek megelőző intézkedések.