Minden negyedik magyarnak multitól jön a fizetése
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA fizetéseken kívül az államnak adót, a GDP-nek pedig a hatvan százalékát adják a Magyarországon jelen lévő multicégek. Vajon mit adtak és mit vettek el a multik? Az MTA közgazdász-kutatója megvizsgálta a kérdést - írja az Index.
Rengetegen tekintenek gyűlölettel, megvetéssel a Magyarországra települt óriáscégekre. Ilyenkor általában az hangzik el, hogy a multik teszik tönkre a magyar gazdaságot, kiszorítják a becsületes, hazai cégeket, kiviszik a pénzt az országból. Persze mindenki használja a multikat: hipermarketekben vásárol, gyorséttermekben eszik, német műszaki cikkeket vásárol - szóval igen nagy a kettősség a tetteinket és a mondanivalónkat tekintve.
Koren Miklós, a CEU és a KRTK kutatója megvizsgálta, mit adtak nekünk a multik a rendszerváltás óta, mennyire jogos az a sok kritika, amit a nyugati óriáscégek nyakába zúdítunk. A kutató nem konkrét eseteket és cégeket vizsgált, hanem tendenciákat nézett. Az adatokból kiderül, pár dolgot azért biztosan köszönhetünk a multiknak.
Először is azt vizsgálta, hogy mekkora a multik szerepe a magyar gazdaságban, másrészt, hogy mi történik egy-egy vállalattal, ha külföldi kézbe kerül. Harmadrészt azt vizsgálta, mi történik egy régióval, ha megjelenik ott egy multinacionális vállalat.
A Magyar Tudományos Akadémia adatbankjának adataiból látszik, minden negyedik magyar munkás külföldi vállalatnál dolgozik. Érdekes módon a külföldi kézben lévő cégek aránya az összes cég között 1994-ben volt a csúcson, 12 százalék körül, azóta folyamatosan csökken, a multiknál dolgozók azonban egyre többen vannak: a kétezres évek elejére már elérte a 25 százalékot, azóta is ezen a szinten van.
A nagy külföldi cégek tehát már a munkahelyteremtés szempontjából is fontosak, de súlyuk a foglalkoztatásban kevésbé jelentős a kis és közepes cégekhez képest. Egy-egy nagy multi beszállítóin keresztül az egész régiót húzza, távozása pedig megrendíti az egész környéket.
Az a sokszor hangoztatott tézis, hogy a betelepülő multi saját környékén megöl minden más vállalkozást, biztosan nem igaz. Ha megvizsgáljuk, hogyan fejlődtek azok a régiók, amelyekbe külföldi vállalat települt, jól látszik, a multik régiójában folyamatosan nőtt a gazdasági aktivitás.
Azokban a régiókban, ahová multi települt, négy év elteltével már több mint 150 százalékkal több volt a bejegyzett vállalkozás, és 100 százalékkal több a kiskereskedelmi üzlet, mint azokban a régiókban, ahová nem települt ilyen nagyvállalat.
Ezzel nyilván összefügg, hogy több lett a munkahely is. Azokban a régiókban, ahová multi települt, majdnem 4 százalékponttal lett kevesebb a munkanélküli négy év alatt. Ebben persze számos más hatás is közrejátszhat, a statisztika mégis beszédes.
Megdöbbentő, hogy a külföldi vállalatok háromszor olyan termelékenyek, mint a belföldi vállalatok. Míg egy multinál dolgozó egy év alatt nagyjából 15 millió forint hozzáadott értéket termel, addig egy belföldi cég munkatársa 5 milliót sem. A GDP szempontjából tehát a multinacionális cégek szerepe alapvető, a bruttó össztermék nagyjából 60 százalékát ők termelik meg.
Koren Miklós összeállításából tehát az derül ki, hogy, a multinacionális cégek termelékenyebbek, gyorsabban nőnek, náluk nő a foglalkoztatás és a munkabér, ők a legnagyobb adófizetők, és a régiók is mind fejlődnek, amibe érkeznek.
Index
Koren Miklós, a CEU és a KRTK kutatója megvizsgálta, mit adtak nekünk a multik a rendszerváltás óta, mennyire jogos az a sok kritika, amit a nyugati óriáscégek nyakába zúdítunk. A kutató nem konkrét eseteket és cégeket vizsgált, hanem tendenciákat nézett. Az adatokból kiderül, pár dolgot azért biztosan köszönhetünk a multiknak.
Először is azt vizsgálta, hogy mekkora a multik szerepe a magyar gazdaságban, másrészt, hogy mi történik egy-egy vállalattal, ha külföldi kézbe kerül. Harmadrészt azt vizsgálta, mi történik egy régióval, ha megjelenik ott egy multinacionális vállalat.
A Magyar Tudományos Akadémia adatbankjának adataiból látszik, minden negyedik magyar munkás külföldi vállalatnál dolgozik. Érdekes módon a külföldi kézben lévő cégek aránya az összes cég között 1994-ben volt a csúcson, 12 százalék körül, azóta folyamatosan csökken, a multiknál dolgozók azonban egyre többen vannak: a kétezres évek elejére már elérte a 25 százalékot, azóta is ezen a szinten van.
A nagy külföldi cégek tehát már a munkahelyteremtés szempontjából is fontosak, de súlyuk a foglalkoztatásban kevésbé jelentős a kis és közepes cégekhez képest. Egy-egy nagy multi beszállítóin keresztül az egész régiót húzza, távozása pedig megrendíti az egész környéket.
Az a sokszor hangoztatott tézis, hogy a betelepülő multi saját környékén megöl minden más vállalkozást, biztosan nem igaz. Ha megvizsgáljuk, hogyan fejlődtek azok a régiók, amelyekbe külföldi vállalat települt, jól látszik, a multik régiójában folyamatosan nőtt a gazdasági aktivitás.
Azokban a régiókban, ahová multi települt, négy év elteltével már több mint 150 százalékkal több volt a bejegyzett vállalkozás, és 100 százalékkal több a kiskereskedelmi üzlet, mint azokban a régiókban, ahová nem települt ilyen nagyvállalat.
Ezzel nyilván összefügg, hogy több lett a munkahely is. Azokban a régiókban, ahová multi települt, majdnem 4 százalékponttal lett kevesebb a munkanélküli négy év alatt. Ebben persze számos más hatás is közrejátszhat, a statisztika mégis beszédes.
Megdöbbentő, hogy a külföldi vállalatok háromszor olyan termelékenyek, mint a belföldi vállalatok. Míg egy multinál dolgozó egy év alatt nagyjából 15 millió forint hozzáadott értéket termel, addig egy belföldi cég munkatársa 5 milliót sem. A GDP szempontjából tehát a multinacionális cégek szerepe alapvető, a bruttó össztermék nagyjából 60 százalékát ők termelik meg.
Koren Miklós összeállításából tehát az derül ki, hogy, a multinacionális cégek termelékenyebbek, gyorsabban nőnek, náluk nő a foglalkoztatás és a munkabér, ők a legnagyobb adófizetők, és a régiók is mind fejlődnek, amibe érkeznek.
Index
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?