Mintegy ötvenezer felsőoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül 2006 óta

A nyelvoktató szakma képviselői javasolták az NGM és az OFA számára a programban potenciálisan résztvevő nyelvtanulók körére vonatkozó megkötések feloldását, továbbá azt, hogy a tanfolyamokat szervező nyelviskolák kiválasztási szempontjaiként a több éves, tényleges nyelvoktatási tapasztalatot, bizonyított szakmai felkészültséget és az adott körzetekben a helyi működést jelöljék meg - írja a közlemény.

A szakmai szervezetek javasolták továbbá, hogy az NGM a képző intézmények számára meghirdetett pályázat feltételei között a valamennyi nyelvi készséget külön-külön ellenőrző előzetes tudásfelmérést, valamit konkrétan megfogalmazott, szigorú oktatási- és nyelvvizsga-követelményeket szerepeltessen.

Emlékeztettek rá: a sikeres nyelvvizsga-felkészítéshez a képzők részéről jelentős szakmai tapasztalatra, a résztvevők előzetes tudását alaposan felmérő előkészítésre és a már számos kudarcon átesett tanulókat motiválni képes oktatókra van szükség.

A közlemény szerint a szakmai szervezetek javaslatainak többségét az NGM és az OFA vezetői nyitottan fogadták, a javasolt szakmai irányokkal és az oktatási adminisztráció könnyítésére vonatkozó kérésekkel nagyrészt egyetértettek. A program előkészítése a nyelvi képzők kiválasztására szolgáló pályázat feltételeinek kidolgozásával a héten folytatódik. Ennek véglegesítésében az államtitkár szerint továbbra is számítanak a szakmai szervezetek véleményére és javaslataira.

A "Diplomamentő" program megvalósítására egy év áll rendelkezésre. A program tényleges eredményét a nyelvvizsgájukat ez idő alatt megszerző volt egyetemisták és főiskolások száma fogja megmutatni.

Mintegy ötvenezer felsőoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül 2006 óta - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma MTI kérésére készített összegzéséből.

A szaktárca a sikeres záróvizsga után, a nyelvvizsga követelmények teljesítésének hiánya miatt oklevél kiadása nélkül zárult hallgatói képzések számát gyűjtötte össze a 2006-tól hallgatói jogviszonyt kezdők körében az alap- mester-, egyetemi, főiskolai, osztatlan és doktori képzésben.

A minisztérium ugyanakkor rögzítette, hogy a nyelvvizsga teljesítési kötelezettség nem az összes felsőoktatási képzést jellemzi. Jelezték, hogy összegzésük "hallgatói képzés" számokat tartalmaz, amely azt jelenti, hogy ha egy hallgatónak több képzése volt érintett a vizsgált körben, akkor az adott hallgató valamennyi releváns képzése szerepel a kimutatásban.

Az összegzés szerint a záróvizsgával, de nyelvvizsga nélkül befejeződött képzések száma alapképzésben 42 097, mesterképzésben 3974, doktori képzésben 1015. Az agrárképzésben 2759, a bölcsészettudományi képzésben 5077, a gazdaságtudományin 13 231, a hitéletin 544, az informatikán 1147, a jogin 1228, a műszakin 5169 ilyen képzés volt volt. Művészetin és művészetközvetítésen 856, illetve 562, orvos és egészségügyin 1421, pedagóguson 5387, sport területen 1260. A társadalomtudományi képzési területen 6641, a természettudományin 1833, a képzési rendszerhez nem tartozó doktori képzésben pedig 1015.

A tárca kimutatása szerint a nyelvvizsga követelmények nem teljesítése elsősorban a vidéki felsőoktatási intézményekben jelent gondot. A Debreceni Egyetemen 4052, a Szent István Egyetemen 3579, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 3222, a Szegedi Tudományegyetemen 2724, a Nyíregyházi Főiskolán pedig 2623 az érintett képzések száma.

A fővárosban a legmagasabb, 2044 érintett képzés a Budapesti Corvinus Egyetemen van, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ 1815-el. Az ELTE-n 1589, a Semmelweis Egyetemen ugyanakkor csak 730 ilyen képzést találtak.

Múlt héten jelentették be, hogy a kormány Diplomamentő programot indít, amely mintegy 10 ezer olyan fiatalnak segíthet, akiknek csak a nyelvvizsga hiányzik diplomához.