Mitől lesz egy szerződés színlelt?

A Világgazdaság birtokába került dokumentumokból kiderül, milyen szempontok alapján minősítheti át a kényszerű szerződéseket munkavállalói jogviszonnyá az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség.

Az OMMF-állásfoglalás szerint a munkaviszony elemeit összességében vizsgálják a felügyelők a jogviszony minősítésekor - írja a lap. A cikk szerint többek között elemzik az alá-fölé rendeltségi viszonyt, a munkavállaló rendelkezésre állását, a munkaadói utasítási, irányítási és ellenőrzési jog széleskörűségét, a munka rendszerességét, sőt a foglalkoztató munkavédelmi kötelezettségét is.

Újabb részletek derültek ki az ekho-ról
Ha egy megbízási vagy vállalkozói szerződés színleltnek tűnik, még nem biztos, hogy a felügyelők átminősíthetik azt. Az OMMF állásfoglalása is elismeri pl., hogy bár a munkaidő megszabása a munkaviszony része, ha a munka jellege megköveteli, akkor a megbízási vagy a vállalkozói szerződés részeként is elfogadható. A telephelyen történő folyamatos munka miatt sem lehet színleltnek minősíteni egy szerződést, ha a megbízás csak ott végezhető el - írja a lap.

A cikk szerint a szerződések színlelt voltát a kontraktus nem mindig bizonyítja, így jól jönnek a tanúnyilatkozatok a megerősítéshez. Az együttműködő tanúk akár védelmet is kaphatnak - írja a lap. Tanúk nélkül viszont szinte csak jó munkajogász vagy szerencse kérdése, hogy mennyire könynyen állapítják meg a felügyelők a színlelést - olvasható az újság mai számában.