Dolgozói tiltakozások Európa-szerte
Szerdán Európa tucatnyi városában vonultak utcára a munkavállalók, hogy tiltakozzanak a kormányok megszorító intézkedései ellen. Brüsszelben több tízezren követelték, legyen vége a munkavállalókat sújtó intézkedéseknek, mert ez lassítja a gazdasági növekedést. Elemzők szerint ezeknek a demonstrációknak nem lesz hatása a kormányok cselekvésére.
Milliárdok mentek el bankmentésre
Nem csupán Brüsszelben, hanem Európa további 11 városában is voltak hasonló tiltakozások (Dublin, Lisszabon, Róma, Párizs, Riga, Varsó, Bukarest, Prága, Vilnius, Belgrád és Athén), Budapesten nem. Például Varsóban 5 ezer munkavállaló vonult az utcákra. Spanyolországban az állami kiadások csökkentése és a könnyebb felmondást lehetővé tevő új törvény miatt tiltakozott – a szakszervezetek szerint -10 millió munkavállaló, az ottani munkaerő fele. Szlovéniában a közszolgálatban dolgozók fele tiltakozott a bérek befagyasztása miatt.
A brüsszeli demonstrálók amiatt is dühösek a kormányokra, hogy azok milliárdokat költöttek bankmentésre és most azt mondják, a polgároknak el kell fogadniuk a megszorításokat.
Barroso szerint nincs más út
Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke újságíróknak elmondta, az EU tisztában van a megszorító intézkedések szociális következményeivel, de szerinte csak ezekkel az intézkedésekkel lehet kijutni a válságból. A Reuters által megszólaltatott gazdasági elemzők szerint nem valószínű, hogy ilyen tiltakozások hatására a kormányok feladják a strukturális reformokat.
Az EU 27 tagállamának munkanélküliségi rátája 9,6 százalék, Spanyolországban, Lettországban és Észtországban azonban kétszer nagyobb az állástalanok aránya.
2010. szeptember 30.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?