Lesz-e béremelés?

A jobban keresők fizetik meg a minimálbér-emelést

A minimálbér-emelkedés ellenére a cégek mindössze négy százaléka tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani, ezen belül a legnagyobb arányban (7 százalék) a 100 és 200 fő közöttiek. A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére - írja a GKI. Felhívják arra is a figyelmet, hogy az inflációnak megfelelő béremelés sem kompenzálja a munkavállalók túlnyomó többségénél az adójóváírás megszűnése miatti nettó kereset csökkenést.

Ahol nem fontos az állami pénz, nem lesz béremelés

Azok között a cégek között, amelyek a jövőben sem közbeszerzésen nem kívánnak indulni, sem közvetlen állami támogatást nem szándékoznak igényelni, jóval nagyobb arányban nem emelnek bért (82 százalék), mint azok között, amelyek ilyet terveznek (73 százalék). Utóbbiak számára nyilván választás kérdése, hogy az állami megrendelések, támogatások elmaradása okoz-e nagyobb kárt, vagy a megemelkedő bérterhek okozta nyereségcsökkenés, versenyképesség romlás - fogalmaz a GKI Gazdaságkutató.

Látható, hogy még ebben a körben is a vállalkozások több mint négyötöde képtelen lesz teljesíteni a kormány elvárásait. Így azok a vállalkozások szorulhatnak ki az állami megrendelői körből, akik sok alacsony bérű dolgozót foglalkoztatnak, illetve, ahol az átlagbér jellemzően 250 ezer forint alatt van, mert ebben az esetben még az inflációnak megfelelő béremelés mellett is csökken a nettó kereset.

A cafeteria vágása miatt is csökkenhet a jövedelem

A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a cafeteria-rendszer újabb adója és a keretösszeg mérséklése további veszteségeket jelenthet, s így a tényleges jövedelem a bérnél is jobban visszaeshet.

2011. december 12.