Mosogatóként kezdte, mára a vezető jobb keze - magyar álom Norvégiában

Rolf Viktor a BGF Külkereskedelmi Karán végzett Budapesten, ám már frissdiplomásként Norvégiába utazott. "Magyarországon nem találtam megfelelő munkalehetőségeket. Ami adódott volna, az nem kínált annyi fizetést, amellyel bátran lehetne családot alapítani, egzisztenciát építeni" - kezdi történetét a fiatalember, aki 2009-ben vágott neki a világnak. Viktor - ahogy a legtöbb, frissen Norvégiába érkező álláskereső - először Oslóban próbálkozott. Külkereskedelmi diplomás létére fizikai munkásként kezdte a norvég karrierépítést. "Akkor még norvég nyelvtudás híján, angoltudással egy étteremben találtam munkát. Először rész, később teljes munkaidőben mosogattam."

Norvégtudás nélkül kevés a jó munka

A fiatalember a későbbiekben fokról fokra haladt előre a nyelvtanulásban - és ezzel párhuzamosan aztán a karrierépítésben is. "A nyári szezon kezdetén jelentkeztem felszolgálónak az ország nyugati partvidékére, Bergenbe - a világ egyik legszebb, ám legcsapadékosabb városába. Ahogy haladtam előre a nyelvtanulásban, sorban tárultak fel előttem az újabb és újabb lehetőségek. Ekkor már jobb állásokat kaptam és a társadalmi beilleszkedés is egyre jobban ment. Időközben még északabbra költöztem, országon belül - de ekkor már egy vezető pozíció miatt került sor a váltásra. Jelenleg egy olajipari cégnél dolgozom, az értékesítési vezető helyetteseként. A siker kulcsa a végzettség mellett mindenképp a nyelvtudás volt: egész másként tekintenek az állásinterjún arra a pályázóra, aki már norvégül mutatkozik be, beszél magáról és áll helyt a kommunikáció során mindvégig." Célszerű tehát nyelvtudással megérkezni az országba. "Csak a skála két végén - a diplomás hiányszakmák - mérnök, informatikus, orvos vagy a segédmunkák, alacsonyabb képzettséget igénylő munkák - esetén vesznek fel angoltudással. Kint viszont nagyjából fél év alatt erős középfokú szintre lehet eljutni norvégból."

Telített az Egyesült Királyság - így irány Skandinávia!

Felmerül a kérdés, angol és némettudással miért épp Norvégiára esett Viktor választása? "Meghatározó szempont volt, hogy a magyarok egyik kedvelt célállomása, az Egyesült Királyság már erősen telített. Ráadásul a nyugat-európai országok közül Norvégiában kínálják szinte a legjobb fizetéseket - itt a korábban külföldi munkatapasztalatot szerzők is mindig arra hivatkoznak, hogy Angliából vagy Ausztriából Norvégiába költözni akkora életszínvonalbeli ugrás volt, mint előtte Magyarországról Angliába, Ausztriába. Itt négy-öt év alatt annyi pénzt meg lehet takarítani, amennyivel később, már otthon dolgozva sem kell attól rettegni, hogy mi lesz egy esetleges elbocsátáskor. Ráadásul egy skandináv nyelv magas szintű ismeretével, külföldi munkatapasztalattal már egészen más pozícióból indulhatok egy állásinterjún is, minta most érkeztem volna az iskolapadból. Nem tagadom, az anyagiak mellett a viszonylag biztonságos közösségek, a tiszta környezet, a páratlan szépségű északi tájak is motiváltak a döntésemben."

A lengyel és a balti vendégmunkások már felfedezték…

A fiatalember azt is elárulta: Kelet-Európában a magyarokra hat az újdonság erejével a norvégiai munkavállalás lehetősége - a lengyelek és a balti államokból érkezők (észtek, lettek, litvánok) már felfedezték. Ami jó hír a magyarok számára: a norvég cégek többségében kedvező kép alakult ki honfitársainkról. "Úgy tartják, a lengyelekkel együtt szorgalmas, keményen dolgozó nép vagyunk - ezért szívesen is alkalmaznak bennünket." Viktort a norvégiai mindennapok magával ragadták. "Az emberek általában higgadtak, nyugodtak, nagyon türelmesek - és sportosak, jó fizikumúak, még nyugdíjasként is rendszeresen járnak kirándulni meg sítúrákra. Az ország a nyugalom szigeteként hatott rám a napi, hazai stressz után."

Kisebb a bérszakadék vezető és beosztott között

A munkahelyeken a kitartó, alapos munkát megbecsülik, rendszeres előrelépési lehetőségekkel is jutalmazzák. "Egy ugyancsak kint dolgozó ismerősöm például étteremvezetőként, alig 2 év leforgása alatt saját házat, autót vásárolt. Ráadásul esete egyáltalán nem egyedi." Kellemes meglepetés az is - és Magyarországról érkezve kicsit megdöbbentő - hogy Norvégiában nincs irreálisan nagy bérszakadék a vezetők és a beosztottak fizetése között. A magasan kvalifikált embereknek persze furcsa lehet, hogy az alacsonyabban képzettekhez képest nem keresnek sokkal többet. A szakmunkásoknak jó hír, hogy az ilyen végzettségeket is jól fizetik: egy asztalos kereshet még többet is, mint egy mérnök, miközben a betegápolókat is kiemelt fontosságúnak tartják.

Drága az albérlet és a közlekedés

Norvégiát a legdrágább országok között tartják számon. A lakásbérletek, a közlekedés nem olcsók- kisebb apartmanokat általában havi 5-8 ezer koronáért (200-360 ezer forintért) lehet bérelni. A tömegközlekedésért havonta átlagosan 400-800 koronát (16-32 ezer forintot) kell fizetni. Viktor szerint a fogyasztási cikkek csak akkor kerülnek az otthon megszokottak 2-3-szorosába, ha a hipermarketben valaki kapkodva vásárol, nem futja át előtte alaposan a kínálatot. A fiatalember úgy tapasztalta: összességében az élet minden területét a korrekt hozzáállás jellemzi. "A becsületesség az élet minden területét áthatja. Itt teljesen természetes az adófizetés, és az is, hogy mindez a közösség érdekében történik, a sumákolás, a fekete foglalkoztatás teljesen elképzelhetetlen. Az állampolgárok nem a dolgok megúszására törekednek - például nincs bliccelés a járműveken sem.

Takács Gabriella

Kommentárunk a történethez:

- Konkrét állásajánlat híján legalább 1 millió forintos vésztartalék nélkül nem szabad elindulni, hiszen Norvégia Európa egyik legdrágább országa (lakásbérlés, közlekedés, rezsi). Az első munkahely megtalálásáig akár több hónap is eltelhet.

- Norvég nyelvtudás nélkül csak erős angollal ajánlott útnak indulni

- Rolf Viktor karrierje egyedi eset. Egy jó személyes képességekkel, szaktudással, nyelvtudással rendelkező fiatal, aki megtalálta számítását. Nem lehetetlen utánozni, de nem is könnyű.

Kövesse híreinket, állásainkat facebook-oldalunkon.