Munka törvénykönyve és akcióprogram - egyeztetett a versenyszféra és a kormány

A VKF az új munkatörvénykönyv hatályba lépésének hatásait vizsgáló szakértői bizottságok felállításáról döntött az első szeptemberi ülésén tegnap - írja a Napi Gazdaság.

Az érdekvédők egy, az első két hónap tapasztalatai alapján összeállított 18-20 pontos listát adtak át a kormánynak − mondta a Napi Gazdaságnak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az egyik kiemelt pont az állami vállalatok számára az új munkatörvénykönyvbe írt megkötés, miszerint a kollektív szerződésben sem térhetnek el az új munkajogi kódex rendelkezéseitől − ezen a szakszervezetek szerint módosítani kell.

Ez szerintük hátrányos a munkavállalók jövedelmét tekintve, a munkaszervezésben pedig problémákat okoz még a munkáltatóknak is. Az MSZOSZ ezért a konzultációs fórumon megismételte korábbi álláspontját: gondolja végig a kormányzat a lehetséges változtatásokat.

A kereseteknek az új Munka törvénykönyve miatti csökkenésével kapcsolatban Pataky Péter elmondta: a konzultációs fórumon az MSZOSZ ismertette azokat az eseteket, amelyeknél ezt tapasztalták. A szakszervezet elnöke szerint a magántulajdonban lévő társaságoknál ugyanakkor ez még alig jelent meg. A kollektív szerződések többnyire még megvannak, bár munkáltatói oldalról megfigyelhető a készülődés a megállapodások módosítására - fogalmazott.

Pataky Péter szerint várható, hogy a kollektív szerződések megváltoztatásával kapcsolatos munkáltatói javaslatok ősszel kerülnek majd elő nagyobb számban. Az MSZOSZ kiemelt szakszervezeti feladatnak tartja a megállapodások megvédését. Ugyanakkor elmondta azt is: ismernek olyan eseteket is, ahol a munkavállalók számára megfelelő kollektív szerződést kötöttek újra.

A fórumon megállapodtak abban, hogy minden résztvevő szervezet delegálhat szakértőt, és a szakértői bizottság elkezdi feldolgozni az összegyűlt tapasztalatokat - közölte Pataky Péter.

A tegnapi ülésen tárgyaltak a lakhatási támogatás rendelettervezetéről, illetve arról is, hogyan lehetne hatékony az elképzelés. Az NGM nyitott volt a javaslatokra, például hogy ne a minimálbér összegéhez kössék a támogatás összegét − mondta el Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tárca egyértelműsítette, hogy bruttó 186 ezer forintos kereset lenne a támogatás felső határa, az azonban nem derült ki, hogy nemzeti vagy uniós forrásból finanszíroznák-e ezt. A Napi Gazdaság információi szerint szeptemberben elkészülhet és megjelenhet az erről szóló kormányrendelet. Addig azonban választ kell még találni arra, hogy adóköteles jövedelemnek számít-e a támogatás, ki részesülhet belőle és milyen távolságtól járna.

A tegnapi egyeztetésen felvetődött, hogy a kétéves járulékkedvezményt a pályakezdők foglalkoztatása után is lehessen igényelni. A VKF-tagok ígéret kaptak arra, hogy szeptemberben megkezdődik a minimálbér-egyeztetések előkészítése.

Napi Gazdaság/MTI